Nincs olyan európai sztenderd…

Dúl a vita az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos garanciális szabályokat is magába foglaló Alaptörvény negyedik módosításáról idehaza és a fel- és bejelentések révén külföldön is.

– Az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénycsomag nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét – mondotta volt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottság előtt az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló kormányzati előterjesztés tárgyalása során. Hangsúlyozta: – Nincs olyan európai sztenderd, amely alapján az Alkotmánybíróságnak jogot kellene biztosítani az Alaptörvény felülvizsgálatára!

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályban a módosítás rögzíti azokat az eljárási szabályokat és felülvizsgálati korlátokat, amelyeket a testület az elmúlt 23 évben kimunkált. Az elmúlt két évtizedben az Alkotmánybíróság 15 határozatában arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmányt és az alkotmánymódosításokat érdemben sohasem, csak közjogi érvénytelenség miatt vizsgálhatja. Felidézte azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2011-es határozatában felsorolta azt a négy európai országot, ahol az alkotmánybíróság felülvizsgálhatja az alaptörvényt, vagyis – mondta – az Európa Tanács 47 tagállamát tekintve ez a jogkör különleges kivétel. Ennek alapján kijelentette: „Nincsen olyan európai sztenderd, ami alapján az Alkotmánybíróságnak jogot kellene biztosítani az alkotmány felülvizsgálatára, sőt funkciójával ellentétes lenne, mert a nevével ellentétben az Alkotmánybíróság nem az alkotmány bírája, hanem az alkotmány védelmezője!”

+

A parlamenti házszabály alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja előzetesen az Alkotmánybíróság, ha az Országgyűlés elfogadja Gulyás Gergely indítványát. A Fidesz képviselője a negyedik alkotmánymódosításhoz kapcsolódó törvénycsomaghoz nyújtott be módosító javaslatot. Eszerint a házszabályi rendelkezések előzetes vizsgálatát kérhetné a javaslat kezdeményezője, a kormány, illetve a házelnök előterjesztésére a parlament az Alkotmánybíróságtól. Az Országgyűlés elnöke ebben az esetben csak akkor írhatná alá a határozatot, ha az Alkotmánybíróság nem találja ellentétesnek az Alaptörvénnyel.

Századvég: Javulhat az alkotmánybíráskodás hatékonysága

A Századvég Alapítvány elemzése szerint az alaptörvény-módosítás nem szűkíti az Alkotmánybíróság jogkörét, sőt a változások javíthatják az alkotmánybíráskodás minőségét, legitimitását és hatékonyságát.

Az alkotmánymódosítás leginkább vitatott eleme a korábbi alkotmány alapján hozott határozatok hatályon kívül helyezése – írta az alapítvány. Ezzel kapcsolatban azt emeli ki, hogy bár a korábbi döntések hatályon kívül helyezése mögött racionális szakmai érvek állnak, mégis kétségesnek tartják, hogy ez érdemi változást hoz majd a testület ítélkezési gyakorlatában.

A Századvég Alapítvány – az alkotmánybírói függetlenség szempontjából – megnyugtatónak gondolja, hogy a változás valódi hatásáról maga az Alkotmánybíróság dönt majd a jövőben.

Az alapítvány szerint a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi szempontú alkotmánybírósági felülvizsgálata olyan különleges lehetőség, ami vagy csak rendkívüli körülmények között, vagy csak kifejezett alkotmányos felhatalmazás alapján alkalmazható. A negyedik módosítás azzal, hogy kifejezetten elismerte a formai felülvizsgálhatóság lehetőségét, semmiképp sem jelent visszalépést a testület húszéves gyakorlatához képest – olvasható elemzésben.

Az alaptörvény módosításának egyházalapításra vonatkozó része kapcsán arról írnak, hogy a módosítás és az annak alapján az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat olyan komplex elismerési rendszert dolgozott ki, amely valamennyi eddig felmerült – sokszor nem alap nélküli – félelmet eloszlat a kérdésben. „Ezzel Magyarországon olyan elismerési rendszer jön létre, amelynek alapvető elemei alkotmányossági aggályokat nem vethetnek fel, illetve más uniós országoknál is megtalálhatóak.”

A Századvég Alapítvány félrevezetőnek tartja azt az állítást, amely szerint a hallgatói szerződés kifejezetten az Alkotmánybíróság „ellenállásának letörése miatt vált az alaptörvény részévé”. Az alapítvány kutatóinak álláspontja szerint az Ab kizárólag formai alapon semmisítette meg a hallgatói szerződés alacsonyabb jogforrási szintű szabályozását. „"Éppen ezért az elemzés is arra a következtetésre jut, hogy a jelenleg az Országgyűlés előtt álló, jelentősen könnyített feltételrendszer ki fogja állni az alkotmányosság próbáját.”

A hajléktalanság kérdése kapcsán kifejtik, hogy a hajléktalanság magyarországi állapotát vizsgálva az látható, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzésén kívül nem sok javulás volt tapasztalható a rendszerváltozás óta. Az alapítvány szerint „így kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani kormányzat az ellátórendszer javításával és az érintettek ellátórendszer felé terelésével akarja elősegíteni a hajléktalanok jobb életkörülményeit”.

Az Országos Bírói Hivatal  elnökének peráthelyezéssel kapcsolatos hatáskörével kapcsolatban a Századvég Alapítvány kutatói fontosnak tartják az olyan garanciarendszer kiépítését, amely megakadályozza még az elvi lehetőségét is annak, hogy a politikai motívumok árnyéka az egyes döntésekre rávetődjön. Az elemzés amellett érvel, hogy a most az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítások, amelyek az OBH-elnök döntését csak meghatározott ügycsoportok tekintetében, törvényi szinten rögzített objektív kritériumok mellett, az Országos Bírói Tanács kifejezett egyetértésében és a jogorvoslati jog biztosítása mellett teszik lehetővé, elegendőek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége valóban megkérdőjelezhetetlen legyen.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor kifejezetten nyitottnak kell lenni a jobbító szándékú tanácsok, nemzetközi vélemények irányába – tették hozzá.

A politikai reklámok kérdésében az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormánypártok által javasolt megoldás uniós összehasonlításban abszolút elfogadott és bevett gyakorlat. A Századvég Alapítvány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „a mostani felfokozott politikai helyzetben érdemes a jogalkotónak és az alkotmányozónak valamiképpen tekintettel lennie az Alkotmánybíróság korábbi döntésére azért, hogy a szükségtelen politikai vitákat ez ügyben elkerülje”.

Zárt ajtók mögött

Zárt ajtók mögött hallgatja meg az Alkotmánybíróság Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az Alkotmánybíróság azért tart személyes meghallgatást, mert „az ügy érdemi előmozdítása a meghallgatás nyilvánosságától nem várható”. Az ülésről azonban részletes jegyzőkönyv készül, amelybe az indítványozók és jogi képviselőik betekinthetnek – jelentette be Bitskey Botond a Taláros Testület főtitkára.

Előzménye: számos alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyben az indítványozók kifogásolták, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben. Többek között a Hagyó-ügy Kecskemétre helyezése miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz. A súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt korábbi szocialista főpolgármester-helyettes és társainak ügyében eljáró védők főként azt kifogásolják, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött a rendes illetékességi szabályok szerint Budapesten tárgyalandó BKV-ügy Kecskemétre helyezéséről.

Az ügy előadó alkotmánybírója felszólította, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy írásban fejtse ki erről a jogi álláspontját. Handó Tünde ezt meg is tette, de egyúttal azt is kérte, hogy a „félreértések, tévedések tisztázása érdekében” az Alkotmánybíróság személyesen hallgassa meg őt.

Miután az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozókat a meghallgatás elrendeléséről, közülük többen is kérték, hogy az nyilvánosan történjen. Ezután döntött az Alkotmánybíróság, úgy hogy április 23-án személyes – nem nyilvános – meghallgatást tart.

Handó Tünde sportnyelven szólva, „bemelegítésként” mondandója lényegét nem titkolta: mindig a bíróság és nem egy konkrét bíró kijelöléséről van szó, és nem már folyamatban lévő pereket helyeznek át másik bíróságra. Az ügyáthelyezés segítségével a leterhelt központi régióban várhatóan évekig húzódó perek egy kisebb munkaterhekkel küszködő vidéki bíróságon sokkal hamarabb befejeződhetnek.

A Taláros Testület teljes ülésének legfrissebb döntése

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv. I. 20.123/2012/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó a Kúria ítéletének felülvizsgálatát, alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A panaszos a telki szolgalom megszüntetése iránt indított keresetet, amelyet az ügyben született jogerős ítélet lényegében elutasított, és azt a Kúria – felülvizsgálati eljárásban hozott – ítélete hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot sérti az – az ügyében is alkalmazott – bírói gyakorlat, amely szerint az elbirtoklás útján szerzett telki szolgalom esetén nincs jelentősége annak, hogy az uralkodó telek a közúttal megfelelő összeköttetésbe került-e vagy sem.

Az Alkotmánybíróság nem osztotta az indítványozó érveit sem a támadott ítéletben foglaltakkal, sem pedig a telki szolgalom dogmatikai kérdéseivel kapcsolatban. A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. Az alkotmányjogi panasszal támadott határozat a telki szolgalom megszüntetésére irányuló jogerős ítélet hatályában fenntartásával – az indítványozó érvei alapján – az Alaptörvény XIII. cikkében írott tulajdonhoz való jog sérelmét nem eredményezi.

Az indítványozó az ingatlant 1988-ban, a szolgalmi joggal terhelten vásárolta meg. Az indítványozó által 2007-ben indított perben az eljáró bíróságok azt állapították meg, hogy az elbirtoklás bírói megállapítása óta eltelt időben az uralkodó teleknek minősülő ingatlan használatában lényeges, objektív változás nem következett be, az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatában – a megfelelő közúttal való összeköttetés figyelembe vételével is – a szolgalom teljes megszüntetésére alapot adó körülmények az eljáró bíróságok álláspontja szerint nem állapíthatók meg.

A telki szolgalom (amely természetesen nem csak átjárást biztosító ún. útszolgalom lehet) elbirtoklással történő létrejöttének nem feltétele, hogy az egyik ingatlan (az uralkodó telek) ne legyen összekötve megfelelő közúttal, vagyis a másik ingatlan tíz esztendei zavartalan használatával. A telki szolgalom létrejön akkor is, ha van ilyen összeköttetés. Nem helytálló tehát az az indítványozói álláspont, miszerint a támadott ítélet azon megállapítása, hogy „a telki szolgalom elbirtoklása estén nincs jelentősége annak, hogy az uralkodó telek megfelelő közúttal összeköttetésben áll-e”, mint bírói jogértelmezés a Ptk. rendelkezéseinek tartalmát „a normából nem következő, s így előre nem látható tartalommal” töltené meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapján nem állapítható meg sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem alapvető alkotmányjogi sérelem, ezért a kérelmet visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/119/2013.)

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának legutóbbi döntései
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)

Az indítványozó Szentendrei Városi Bíróság bírája az előtte folyamatban lévő ügy egyidejű felfüggesztése mellett kérte az Alkotmánybíróságtól a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben rögzített, rész, „aki ötágú vöröscsillag nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz” alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság 2012. január 20-án kelt végzésében felhívta az indítványozót indítványa kiegészítésére, amely a bírói kezdeményezés Alaptörvénynek való megfeleltetésére irányult. Az indítványozó a végzést 2012. január 25-én átvette, azonban a megadott határidőig, azaz 2012. március 31-ig a végzésben foglalt kiegészítési kötelezettségének nem tett eleget.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a hiánypótlás elmaradása az ügy elbírálását ellehetetleníti, ezért az indítványt visszautasította. E végzés meghozatala során arra is felhívta az indítványozó figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság 2013. február 21-én határozatban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette a Btk. erről szóló, az ötágú vöröscsillag nagy nyilvánosság előtti használatát tiltó paragrafusát. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/3491/2012.)

+

Szabó Máté az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll indítvánnyal kérte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdésének a megsemmisítését. Álláspontja szerint az alaptörvény-ellenességet az idézi elő, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el az adóhatóság, így az elkésetten fellebbező személyek több alapjoga is sérül. Egyrészről az elkésetten fellebbező kezéből kikerül a jogorvoslatról való rendelkezés joga. Másrészről a rendes jogorvoslatot a törvény rendkívüli jogorvoslatra cseréli fel. Harmadrészt az elkésett fellebbezést nem érdemi vizsgálat nélküli, alakszerű határozatban kell elutasítani, ezért ez kizárja a jogorvoslat lehetőségét. A tisztességes eljáráshoz való jogot sérti az is, hogy a kifogásolt rendelkezése alapján az elkésetten fellebbezőt további illetékfizetési kötelezettség (és adott esetben mulasztási bírság) terhelheti.

Alkotmánybíróság tanácsa megállapította: az Országgyűlés a 2012. november 19-i ülésnapján elfogadott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 281. § (2) bekezdésével, 2013. január 1-jei hatállyal módosította kifogásolt törvény bekezdésének szövegét. „Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.” E módosítása után az indítvány okafogyottá vált, mivel az új szabályozás éppen az indítványban felvetett alkotmányossági aggályokra ad választ, megszünteti azt a helyzetet (ti. azt, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell elbírálni), amely – az indítványozó szerint – az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezetett.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa Szabó Máté az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollra és  megsemmisítésére irányuló kérelmét visszautasította. (AB végzés jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány visszautasításáról: II/3242/2012.)

+

A panaszos a Fővárosi Törvényszék és a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott végzések alaptörvény-ellenességének megállapítását és semmisítését kezdeményezte.

Az indítványozó közbeszerzési eljárás lebonyolítására kötött szerződést egy városi önkormányzattal, tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás lebonyolítására, önkormányzati ügyviteli szoftver és a hozzá kapcsolódó képzés beszerzésére.

Az ajánlattételi határidőben, 2010. január 4-éig három ajánlat érkezett. 2010. január 5-én az önkormányzat hiánypótlást adott ki, amelyben az ajánlatot benyújtóktól felvilágosítást kért több kérdésben. A 2010. január 15-én megtartott eredményhirdetésen az önkormányzat  a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, mivel arra , értékelése szerint, kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.

Az indítványozó 2010. január 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Ebben követelte a jogsértés megállapítását, a saját ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés megsemmisítését és az önkormányzat kötelezését a jogorvoslat költségeinek a viselésére. A Döntőbizottság 2010. március 2-án hozott határozatában a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adott: megsemmisítette a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét megállapító döntést, és arra kötelezte az önkormányzatot, hogy a kérelmezőnek fizessen meg 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, ezt meghaladóan pedig a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

A pereskedések során a Kúria mindhárom addig született döntést (Fővárosi Ítélőtábla, Fővárosi Bíróság, Döntőbizottság határozata) hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte. A Kúria álláspontja szerint „megalapozatlanul jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a Döntőbizottság helytállóan állapította meg, hogy az önkormányzat törvénysértő módon járt el a közbeszerzési eljárás során”.

Alkotmánybíróság tanácsa döntése indoklásában hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény  alapján kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére. A bírói döntés irányának, tartalmának felülbírálatára az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel. A bíró jogszabály-értelmezését is csak abban az esetben vizsgálhatja felül, ha az ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezet. Az indítványozó azonban nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Az általa felvetett jogértelmezési kérdés törvényességi és nem alkotmányossági kérdés.

Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék és a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott végzések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/13/2013.)

Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének - hétfő-kedd -  napirendje

– Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/3005/2012.)

– A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ 100 2. és EÜ 100 3. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány vizsgálata. – (II/3214/2012.)

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)–(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdései és a 4. § (3)–(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2294/2012.)

– Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-ának alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3440/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/136/2013.)

– az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata. – (VI/2855/2012.)

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2777/2012.)

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62-63. § tárgyában, a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3577/2012.)

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62-63. § tárgyában, a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3576/2012.)

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. és 63. §-a, valamint a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3618/2012.)

– A Kúria Kvk.37300/2012/2. számú határozata, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3229/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2. tanácsának legközelebbi témái

– Az orvosi vényen szereplő egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2702/2012.).

– A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata. – (II/3299/2012.)

– A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (2), (3), (4), (6) és (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3728/2012.)

– A Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.047/2011/11. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/2311/2012.)

– A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2612/2012.)

– Pilisborosjenő Község Önkormányzata képviselőtestületének a helyi adókról szóló 22/2011. (XII. 16.) számú rendeletének módosításáról szóló 24/2012. (XI. 27.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/104/2013.)

– A Kúria Pfv.VII.22.212/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/55/2013.)

– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont, aa) alpontja szerinti „ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Kúria előtt Kfv.39.051/2012. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány vizsgálata. – (III/3861/2012.)

– Mezőhegyes Város Önkormányzata 36/2005. (X. 26.) sz. rendeletének 12. § (9) bekezdése és más jogszabály, valamint a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.948/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2728/2012.)

– A Kúria Mfv.II.10.553/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3636/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának legközelebbi témái

– Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 36. § (8) bekezdésében a „– (9) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve –” szövegrész, valamint a 36. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3632/2012.)

– A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 36. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3441/2012.)

– A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3689/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.836/2011/14. sz. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3391/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 22.P.22.618/2010/5. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 2Pf.21.310/2011/5. számú, valamint a Kúria Pfv.IV.20.658/2012/4. számú  ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/221/2013.)