Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka elmondta: 2004-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma 12 ezer volt, 2006-ban már 15 ezer, 2008-ban meghaladta 21 ezret, 2009 végére pedig megközelítette a 30 ezret. Eközben nagymértékben nőtt a felszámolási eljárások és végelszámolások száma is, ugyanakkor évről évre csökkent a túlélést biztosító csődeljárások száma – tette hozzá a kormánypárti politikus, aki szerint emiatt joggal vetődött fel, hogy tenni kell valamit ezen a téren, hatékonyabbá, költségkímélőbbé kell tenni az eljárásokat.  

Hangsúlyozta: a javaslat célja, hogy megelőzze a csődeljárás során tapasztalható visszaéléseket, megvédje a munkahelyeket és a hitelezőket. Fontosnak nevezte, hogy a javaslat erősíti a bíróság bírságoló jogkörét és bővíti a csalárd módon eljáró vezetők elleni jogi fellépés lehetőségét. Szintén jelentősnek nevezte, hogy a javaslat külön elemet, a kényszertörlési eljárást vezet be a kiüresedett vállalkozások egyszerű megszüntetése érdekében.  

A csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos visszaélések ellen lép fel a kormány   

Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés célja a fizetésképtelenségi és cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések visszaszorítása, a cégek működésének, tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele.  

Mint mondta, a javaslat ahhoz akar hozzájárulni, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt, a hitelezőket és az államot károsító magatartások visszaszoruljanak, és jogilag felelősségre vonhatók legyenek a cégek azon vezető tisztségviselői és tulajdonosai, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárulnak a hitelezők megkárosításához. Mint mondta, az új rendelkezések védik az eljárás alá került adós vagyonát, erősítik a csődeljárás adósságrendező funkcióját, támogatják az adós csődeljárásra való felkészülését, és a vállalkozás üzemszerű működését a csődeljárás alatt. Ugyanakkor – folytatta – a jogszabály-módosítások azt meg akarják akadályozni, hogy az adósok a moratórium időtartamát időhúzásra vagy a tartozások kifizetése alóli kibúvásra használják fel.  

Hangsúlyozta: azt is meg kell akadályozni, hogy az adós egyes baráti hitelezői csoportokkal összejátszva a többi hitelezőre tisztességtelen feltételeket kényszerítsen, azaz az adósságok rendezésekor kirívóan nagy engedményeket tartalmazzon a csődegyezség.  

Répássy Róbert beszámolt arról is, hogy a javaslat bevezet egy új elemet, a kényszertörlési eljárást, amely azt teszi lehetővé, hogy a kiüresedett, vagyontalan, munkavállalókkal nem rendelkező vállalkozásokat egyszerűen, újabb bírósági eljárás nélkül lehessen megszüntetni.     

Adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesülhet     

Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat része a kormány igazságszolgáltatási reformintézkedéseinek, amelyek célja, hogy a bírósági eljárások ésszerű időn belül, felesleges adminisztráció nélkül befejeződjenek.  

A javaslat céljának azt nevezte, hogy a gazdasági életben a csőd- és felszámolási eljárás alatt tapasztalt visszaéléseket meg lehessen szüntetni, és az új rendelkezésekkel ne lehessen visszaélni, valamint az adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesüljön.   

Szerinte a javaslat célkitűzései alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bírósági eljárások adminisztrációja csökkenjen, hatékonysága növekedjen és a gazdasági környezet megtisztuljon. 

Nem állítják vissza a sorkatonai szolgálatot

A Jobbik és az LMP vezérszónokai is támogathatónak nevezték a hadkötelesek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztés általános vitája során. Az MSZP a sorkatonai szolgáltattal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát.

Simicskó István, a felszólalásokra adott válaszában hangsúlyozta: a Fidesznek, a KDNP-nek és a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot, de nyilvántartással rendelkezni kell a magyar állampolgárok biztonsága érdekében. Ezeket a feladatokat pedig békeidőben kell elvégezni.  

Kijelentette: a jelenlegi javaslat békeidőben plusz kötelezettségéket nem állapít meg az állampolgárok részére, egyedül az államra és az állami szervekre hárul több feladat. Alaptalanok azok a félelmek, hogy a kormány a sorkatonaság fenyegetettségének, sorozásnak, összeírásnak akarná kitenni az állampolgárokat – szögezte le az államtitkár.  

Mint mondta, 2004-ben az akkori kormány választási kampányt épített a sorkatonai szolgálat eltörlésére, ugyanakkor az ennek nyomán hatályba lépett törvény nagy hiányossága éppen az volt, hogy nem hozta létre a potenciális hadkötelesek naprakész adatbázisát.  

Közölte: a potenciális hadköteleseknek számítanak a 18-40 év közötti magyar lakóhellyel rendelkező férfiak, ugyanakkor az adatbázis kiépítése arra is lehetőséget ad, hogy ebből a körből az egészségügyi problémákkal küszködő személyeket ne terheljék még akkor sem feleslegesen a hadkötelezettséggel, ha a rendkívüli állapot alakul ki.     

Az államtitkár válasza után az elnöklő Latorcai János a vitát elnapolta.

A javaslat jogharmonizációs célokat szolgál

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése. A kormánypárti felszólalók hangsúlyozták, hogy uniós jogharmonizációs javaslatról van szó.  

Bencsik János államtitkár expozéjában kifejtette: a törvény Magyarország gázellátás biztonsága érdekében hajtja végre az Európai Unió vonatkozó javaslatait. Vagyis elsődlegesen az EU jogharmonizációs elvárásainak tesz eleget, de emellett a kormány által kitűzött ellátásbiztonsági célokat szolgálja például azzal, hogy miniszteri hatáskörbe teszi a gázellátásbeli zavar és krízishelyzetben való intézkedések lehetőségét.

Helyes, hogy a miniszter nagyobb hatáskört kap  

Aradszki András, a kereszténydemokraták vezérszónoka szerint a válság során hozható intézkedések miniszterhez utalását az indokolja, hogy kifejezetten energetikai tárgyú döntésekről van szó. Emellett a kormánypárti politikus szerint az MSZP által javasolt törvényi rögzítés csak körülményessé és lassabbá tennék a krízishelyzetben hozandó döntéseket.  

A kormánypárti politikus elmondta: a törvény életbe lépésével a miniszter a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról, valamint a válsághelyzet megszűnéséről határozatban dönt, emellett szintén rendeletben szabályozhatja a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát is.  

Miniszteri hatáskörbe kerülnek a válságintézkedések  

Márton Attila, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvény jelentős részében uniós jogharmonizációról van szó, emellett pedig a gázellátásban használt fogalmi kört igazítják az uniós rendszerben használtakhoz. A kormány helyett tehát a miniszter rendeli el földgázellátási válság idején az egyes fogyasztók korlátozását, a rendkívüli nyitva tartásokat, a legmagasabb felfűtési hőmérsékleteket, vagy a magyarországi földgázkészlet esetleges külföldre szállítását.  

Hozzátette: a javaslatban foglalt bányászati törvény módosítására kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség. További újdonság ugyanakkor a bányászati törvényben, hogy módosítják a „bányászati hulladék” fogalmát a kolontári katasztrófa miatt, valamint szintén újdonság, hogy a bányafelügyelet engedélyezési hatásköre mellett felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a bányászati eljárásokhoz szükséges műszaki dokumentációk körét.