A megváltozott munkaképességűekről szóló részletes vitával zárult a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjjel.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló javaslat időkeretes részletes vitájában Vágó Sebestyén (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy az "éhenhaláshoz sem" lesz elegendő az a juttatás, amelyet a törvény alapján kifizetnek majd a rászorulóknak és kiesnek az ellátásból. Szerinte azt a pénzt, amit ezzel megspórolnak, részben az ő ellátásukra kellene költeni. Kérte továbbá, hogy a rehabilitációs ellátást ne szüntessék meg, hanem csak függesszék fel.

Nemény András (MSZP) szerint a javaslat 80 százalékban jó lenne, de a maradék 20 százalék annyira rossz, hogy így az a jelenleg érvényben lévőnél is rosszabb. Hozzátette, ez részben azért van így, mert forrásokat vonnak ki a rendszerből. Módosító indítványaikkal részben ezeket a problémákat szeretnék orvosolni - tette hozzá.

Kaufer Virág (LMP) azt emelte ki, hogy a törvény célkitűzésével az LMP egyetért, de szerinte a szöveg ezt nem képes megvalósítani, ezért több módosító javaslatot nyújtott be. Példaként említette azt a javaslatát, amelyben kevésbé szankcionálnák a feketemunkát, illetve a rehabilitációs hozzájárulásból befolyt összegeket csak rehabilitációs célokra fordítaná.

Halász János államtitkár előterjesztőként megköszönte a felszólalóknak, hogy hozzászóltak a részletes vitához. A felszólalást követően - 2 óra 40 perckor - az elnöklő Jakab István a részletes vitát, és a hétfői napirendet is lezárta. A Ház kedd reggel 8 órakor folytatja munkáját.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvényjavaslat tárgyalását folytatta az Országgyűlés a hétfő késő esti és a keddre virradó éjjeli órákban. A képviselők mindkét részletes vitában időkeretben szólalhattak fel.

A köztisztviselői törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat ismertettek

A szocialista Ipkovich György a vitában kitért arra, hogy szerinte a kormánypárt "szép" elvekről beszél, de közben a munkavállalókat két hónapos határidővel indokolás nélkül el lehet küldeni. Közölte: nem az a veszélyes, hogy kicserélik a garnitúrát, hanem az, hogy ha ehhez hozzászoknak. A szakmában a képviselő szerint az a feltételezés alakult ki, hogy nem a szakmai tudás, hanem a politikai képviselet számít majd. Rétvári Bence államtitkár szerint korábban nem sikerült a közigazgatási hivatalokat felállítani, és a magyarorszag.hu oldal is üzemképtelenné vált. Szerinte a szocialisták nem akarják megújítani a közigazgatás rendszerét. Hozzátette: a kormányváltás után zökkenőmentesen lezajlott a kormányhivatalok átalakítása és 800 tisztviselőt küldtek el, szemben az előző kormányváltással, amikor 12 ezerrel csökkent a létszámuk.

Kaufer Virág (LMP) felszólalásában nehezményezte, hogy a kormány egyetlen módosító javaslatukat sem fogadta el, majd kitért arra, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás szerinte nem hoz majd megfelelő eredményeket a kisgyermekes szülőknél.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ellenezte a kötelező kamarai tagságot a közszolgáknál, ezért módosító javaslatot nyújtott be. Elmondta azt is, hogy a "méltatlanság" nagyon tág fogalom a munkavállalók kirúgásával kapcsolatban.
Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: a cél, hogy ne maradjanak olyan munkavállalók, akik alkalmatlanok erre a feladatra, a szolgálati viszonyokat pedig azért vonták össze, hogy a tapasztalattal rendelkezők ne hagyják el a pályát.

Folytatódott az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló vita

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".

Nemény András (MSZP) a törvényjavaslat részletes vitájában azt mondta, a kabinet rossz irányba kormányozta az országot, az előterjesztéssel pedig az a szándéka, hogy bűnbakot keressen és gumicsontot dobjon a közvéleménynek.

A Jobbik padsoraiból szóló Gaudi-Nagy Tamás ünnepi pillanatnak nevezte, hogy felszólalhat e javaslat tárgyalásakor. Mint mondta, a kormánypárti politikusok előterjesztése utat nyit a teljes körű igazságtételhez, ehhez azonban szerinte szükség van pártja módosító javaslatainak elfogadására is. Az ellenzéki képviselő a "bűn nem maradhat büntetlenül" elvre hivatkozva az MSZP feloszlatását, illetve az MSZMP-től örökölt vagyonának elvételét javasolta. A jobbikos politikus emellett kezdeményezte, hogy az önkényuralmi rendszer valamennyi fenntartóját száműzzék a közéletből, és biztosítsanak megfelelő anyagi kárpótlást az 1989 előtti áldozatok hozzátartozóinak és sértettjeinek.

A szocialista Ipkovich György felesleges múltbarévedésként értékelte a kormánypárti képviselők javaslatát, meglátása alapján pedig ideológiai múltja miatt mindegyik parlamenti frakciónak "kellő oka lenne a szerénységre". Hozzátette: az MSZMP vagyoni örökségét felosztották a húsz évvel ezelőtti politikai közösség körében, a korábbi állampárt 800 ezer tagjából pedig sokan a kormányban, a minisztériumokban, a parlamentben ülnek. Ipkovich György ezért azt szorgalmazta, hogy sárdobálás helyett a nemzeti megbékélés vezérelje a pártokat.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, a javaslat preambulumában kimondottak igazságával egyetértenek, de azok szerinte nem valók az új alaptörvénybe. Az ellenzéki képviselő szerint az MSZP megbélyegzése túl van azon a határon, amelyet a parlamenti diskurzusokban alkalmazni szoktak. Egészen más lenne, a helyzet, ha a Fidesz a preambulum szövegét nem az alaptörvénybe, hanem csak egy sajtónyilatkozatba szánta volna.

A vitában nem szólalt fel fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő. A javaslat tárgyalásának lezárása előtt, Varga István (Fidesz) előterjesztőként elmondott zárszavában ugyanakkor azt mondta, ha húsz év késéssel is, de végre cezúrát kellene húzni az előző rendszer lezárásaként, így szerinte kiderülhetnek ki állt a a jó és ki a rossz oldalon.

A kormánypárti politikus nagy jelentőségűnek minősítette, hogy az előterjesztés "legalább elvi szinten végérvényesen lezárhatja a múltat", ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a magyar társadalom számára jelenleg nem az igazságtétel jelenti a legnagyobb problémát. "Nem ennek van most reneszánsza" - fogalmazott.

A levezető elnök mindkét javaslat részletes vitáját lezárta.

A kérdések után a határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés. A képviselők megszavazták egyebek mellett a civiltörvényt, az újabb egészségügyi "salátatörvényt", és döntöttek arról is, hogy bővül a MOB feladatköre, valamint szigorodnak a doppingszabályok.

Rövidülhet az ügyintézési határidő

Több ponton módosította a parlament a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt, így az általános ügyintézési határidő 2014 januárjától harmincról 21 napra csökken. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte indítvány minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 38 fogadta el az Országgyűlés. Eszerint az eljáró közigazgatási hatóság vezetője az ügyintézési határidőt ezután csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg. Ugyancsak az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy abban az esetben, ha a hatóság az eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv nem mérlegelheti új határidő megállapítását, hanem kötelező soron kívüli eljárásra utasítania.

Elfogadta a Ház a civiltörvényt

Elfogadták az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, továbbá egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok.

Az Országgyűlés 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte törvény kétharmados többséget igénylő részét. A törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét kiterjeszti a hatályos szabályozáshoz képest. Rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Bővül a MOB feladatköre, szigorodnak a doppingszabályok

Az eddigi öt helyett január 1-jétől egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) irányítja a magyar sportéletet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. A fideszes Bánki Erik és Szalay Ferenc javaslatát 275 igen szavazattal, 42 ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Eszerint megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek. A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a doppingvétség miatt hozott jogerős büntetést és a vétkes sportoló nevét az eljárás befejezése után három munkanapon belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza.

Elfogadta a Ház az újabb egészségügyi "salátatörvényt"

Megszavazták az újabb egészségügyi "salátatörvényt", így a jövőben a gyógyszerek támogatásánál számítani fog a "beteg-együttműködés", az egészségügyi régiókat hamarosan felváltják a térségek, az új pszichoaktív anyagok, vagyis a tudatmódosító szerek ellenőrzése pedig szigorodni fog. A Ház 272 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormányzati előterjesztést. A módosítások értelmében a jövőben gyógyszerek támogatásában számítani fog, hogy a beteg megfogadja-e az egészségügyi szakemberek gyógyszerszedésre, táplálkozásra és életvitelre vonatkozó javaslatait. Az egészségügyi ellátás nem régiós, hanem térségi alapon szerveződik majd. Ehhez szabályozzák a finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató ellátási kötelezettségeit, melyben megkülönböztetik az országos várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzés, valamint a betegfogadási lista alapján teljesítendő fekvő- és járóbeteg-szakellátásokat.

A kétgyermekes rászoruló családok lakását vásárolhatja meg januártól a Nemzeti Eszközkezelő

A parlament döntésével a Nemzeti Eszközkezelő januártól megvásárolhatja a bajba jutott kétgyermekes, rászoruló devizahiteles családok jelzálogjoggal terhelt lakóingatlanát, biztosítva, hogy bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak. A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az állam a lakóingatlant akkor vásárolhatja meg, ha azon 2009 vége előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog van, amelynek fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezi, illetve a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte. További megkötés, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan - a hitelszerződés megkötésekor megállapított - forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal minősítheti a K+F tevékenységet

A jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal végzi a kutatást végző szervezetek K+F minősítését, miután az Országgyűlés elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosítását. A képviselők 302 igen szavazattal, 19 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormányzati javaslatot. A szerzői jogról, találmányok szabadalmi oltalmáról, a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló törvények módosultak a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításának elfogadása által.

Az azonnali kérdésekkel, majd ezt követően a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése.

MSZP: hogy érezték magukat az Azori-szigeteken a megyei elnökök?

Nyakó István (MSZP) a fideszes megyei elnökök Azori-szigeteken tett látogatásáról kérdezte Navracsics Tibort. A szocialista politikus azt szerette volna tudni: hogy érezték magukat a megyei elnökök. Navracsics Tibor miniszter válaszában leszögezte: közigazgatási és igazságügyi miniszterként "semmilyen köze nincsen" a megyei elnökökhöz és arra kérte Nyakó Istvánt, hogy írjon levelet a megyei elnököknek, mert ami az önkormányzat ügye, ahhoz a minisztériumnak nincsen köze és beleszólása.

Jobbik: mi lesz a munkaügyi felügyelettel?

Bertha Szilvia (Jobbik) az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelet (OMMF) megszüntetésével és az ezzel kapcsolatos 300 fős elbocsátással kapcsolatban kérdezte a kormányt. Szerinte ezekkel a változásokkal "soha nem látott módon fog a törvénytelenség eluralkodni a munka világán". Miből gondolják, hogy az új rendszer hatékonyabb lesz? - tette fel a kérdést Bertha Szilvia. Soltész Miklós államtitkár válaszában leszögezte: ha a múlt heti vitában az obstruálás helyett odafigyeltek volna rendesen, akkor jobban ismernék a törvény tartalmát. Az államtitkár leszögezte azt is: a változtatásokkal az új szervezet a jelenleginél jobban tudja ellátni a munkaügyi ellenőrzéseket, felügyeletet.

MSZP: nem teljesíti a kötelezettségeit a szaktárca

A kérdések között elsőként Harangozó Tamás (MSZP) a széndioxid-kvóta felhasználásával kapcsolatban kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Szerinte az elmúlt időszak vonatkozó döntései kapcsán a civil szervezeteket "az út szélén hagyták". A ZBR energiatakarékos háztartási gépcsere-programmal kapcsolatban a szocialista politikus arról beszélt, hogy több civil szervezet sem kapta még meg a jogos támogatását. Fónagy János államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a ZBR-programon 195 nyertes pályázó volt, akikkel egymilliárd forint értékben kötöttek szerződést, 12 ezer háztartás elöregedett, magas fogyasztású gépeinek lecserélésre. A megítélt összegek több mint 90 százalékát már kifizették, a fennmaradó 10 százalékon jelenleg is dolgoznak, ezt hátráltatja, hogy a beérkezett elszámolások sok esetben nem felelnek meg a feltételeknek.

Jobbik: mikor intézkedik már a kormány a mélyszegénység ellen?

Sneider Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több embert kezelnek szifilisz és rühes megbetegedések tüneteivel. Szerinte jelenleg kialakulóban van egy roncstársadalom, amely saját erejéből nem tud ebből a helyzetből kiemelkedni, ezért azt kérdezte, hogy mikor tesz már a kormány olyan intézkedéseket, amelyek érzékelhető eredményeket hoznak ezen az egészségügyi területen. Balog Zoltán államtitkár válaszában elmondta: látják, hogy nagy a baj, amelynek oka az évtizedek óta növekvő mélyszegénység és gettósodás. A kormánypárti politikus hozzátette: több hete várják a Jobbik véleményét a kormányzati stratégiáról, azonban az ellenzéki párt nem hajlandó véleményezni azt.

LMP: mi lesz az esztergomi közintézmények dolgozóival?

Szilágyi Péter (LMP) azt akarta megtudni, hogy mi lesz az esztergomi önkormányzattól átvett intézményekben dolgozók sorsa. A képviselő azt tudakolta, hogy ki fog dönteni például a pedagógusokról. Szabó Erika államtitkár azt mondta, a benyújtott javaslat egyebek között azért készült, hogy az állami általi átvétel garanciát jelentsen az intézmények dolgozóinak. Szavai szerint nem kell félnie senkinek, mert a közintézmények dolgozóinak munkájára továbbra is szükség lesz.

MSZP: készült-e kormányzati terv Kelet-Magyarország fejlesztésére?

Juhász Ferenc (MSZP) azt akarta megtudni, hogy készült-e összehangolt kormányzati stratégia Kelet-Magyarország fejlesztésére. Czomba Sándor államtitkár azt felelte, hogy a térségben nagyon komoly gondok vannak, sokan mélyszegénységben élnek. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében idén munkahelyteremtésre 35 vállalkozás nyert 607 millió forintot. Megjegyezte, hogy a megyében eddig 35 ezer 352 ember vett részt a megyéből közfoglalkoztatásban, a Start-munkaprogram keretében pedig több mint ötezren dolgoznak.

Az aszály sújtotta területek kármentesítése, a kartelező bankvezetőkkel szembeni fellépés és egy kárpátaljai magyar falut fenyegető környezetszennyezés szerepelt többek között az azonnali kérdések között a parlamentben.

Fidesz: várható-e a Budapest-Nyíregyháza vasútvonal fejlesztése?

Koncz Ferenc a Budapest-Nyíregyháza közötti vasútvonal fejlesztéséről kérdezett, amelyet idegenforgalmi szempontokból és a munkahelyteremtés miatt is fontosnak nevezett. A kormánypárti képviselő kiemelte, hogy a vasútállomások nem mindegyike felel meg a kor elvárásainak. Tervezi-e a kormány Budapest-Nyíregyháza vonal még fel nem újított állomásainak felújítását, valamint annak nagyobb sebességre való alkalmassá tételét. Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vonal fejlesztésének előkészítése elkezdődött, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Hozzátette: növekedhet a vasútvonal kapacitása, és utasforgalmi szempontból is jelentős lesz a változás. A szolgáltatási színvonalat emelni kívánják - derült ki szavaiból, kiemelve: az állomások akadálymentesítve épülnek, illetve épülnek újra. Jelezte: az engedélyezési tervek 2012.elejére készülhetnek el.

MSZP:  a kormány az aszály sújtotta területek kármentesítésére?

Soós Tamás arra volt kíváncsi, hogy mit tervez a kormány az aszály sújtotta területek kármentesítésére. Rendkívüli időjárási helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel - fogalmazott, hozzátéve: az őszi vetésű növények nagy része nem kelt ki, ami igen komoly gondot jelent. Mit tervez a tárca ebben a helyzetben? - kérdezte. Ángyán József államtitkár kiemelte: valóban súlyos a probléma. Jó lett volna ugyanakkor, ha az agrárkárenyhítési rendszer előbb elindult volna, és lettek volna tartalékok. Ezért terjesztették be és fogadták el a vonatkozó törvényt, ami az új rendszer alapja - mutatott rá. A forrásokról szólva kifejtette: a kárenyhítési hozzájárulás 4,1 milliárdra tehető, ehhez ugyanennyit tesz hozzá a kormány. Az egyedi döntéseket is hozhat emellett a kormány, ez többek között a költségvetés állapotától és a mezőgazdaságot érő további elemi károktól függ.

Jobbik: mit tesz a kormány kartelező bankokkal szemben?

Volner János arra volt kíváncsi mit kíván tenni a kormány a kartelező bankvezetőkkel szemben, tervezik-e büntetőjogi felelősségre vonásukat. A közelmúltban a GVH több bankkal szemben indított eljárást, mert valószínűsíthető szeptember 22. után hogy összehangolt kamatemelésre került sor teljesen indokolatlan módon. Megjegyezte: három százalékkal magasabb kamatot fizetnek a magyar, mint a lengyel adósok a svájci frank alapú kölcsönök után - jegyezte meg. Utalt még a Jobbik javaslatára, amely szerint büntetőjogi eszközökkel is felelősségre lehetne ezeket a bankokat vonni külföldi minták alapján. Czomba Sándor államtitkár közölte: a kormány eddig és ezután is elkötelezett a devizahitelesek problémáinak kezelésére. Súlyos probléma, amit a képviselő említ, nem véletlen, hogy a GVH vizsgálatot folytat. A hivatal folytathatja le a vonatkozó eljárást is, s amikor a kormány az érintettek megsegítésére a bankokkal tárgyal, akkor a tárgyalóasztalnál szeretnék ezt a kérdést megoldani - jelezte.

KDNP: újabb határon túli magyar falu válhat a környezetrombolás áldozatául

Kalmár Ferenc felidézte, hogy Ukrajna egyetlen aranybányája Beregszász és Nagymuzsaly közötti dombokon működött. Kitérve az okozott környezeti terhelésre, azt mondta: nemrég felröppent a hír, hogy a bányát újra megnyitnák. Kérdés, ismét egy Verespatakot kapunk a nyakunkba? Újabb magyar falu válhat a környezetrombolás áldozatául. Van erről információja a magyar hatóságoknak? - sorolta kérdéseit. Illés Zoltán államtitkár válaszában kifejtette: lokális környezeti, és egészségügyi hatás már volt, és az újraindítás esetén ismét számolni kell ilyen kockázatokkal. Ott ahol lehet, el kell kerülni a környezetszennyezést - hangoztatta, hozzátéve: a Tisza vízgyűjtő területén keresztül adott esetben egy szennyezés Magyarországra is eljuthat. Jelezte: írásban fordult az ukrán szaktárcához, és mivel Magyarország hatásviselője egy ilyen tevékenységnek, ezért az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni.

LMP: mit tesz a kormány a vetőmagok GMO-mentesítése érdekében?

Szabó Rebeka azt kérdezte, mit tesz a kormány a gazdák biztonságáért, és azért, hogy a mezőgazdaságot GMO-mentesen tartsák. Ángyán József államtitkár azt mondta, hogy ma a magyar mezőgazdaságban genetikailag módosított fajtákat felhasználni nem lehet. Kiemelte: tárcaközi munkacsoportot hoztak létre kora ősszel, év végére komplett programot tesznek le a kormány asztalára, emellett az összes törvényt átvizsgálják, módosító-csomagot készítenek, hol kell változtatni a joganyagon. Áttekintik továbbá az intézményrendszert is, és elkészült az a kormány-előterjesztés, ami a biológiai alapok teljes áttekintését tartalmazza, s egy-két héten belül tárgyalhatja a kabinet.

A közlekedési árkiegészítésről és a külföldre költőzőkről beszélt két interpelláló képviselő az Országgyűlés ülésén. Ezt követően az azonnali kérdések órájával folytatta munkáját a Ház, amelyek az IMF-fel folytatott tárgyalásokat és a szlovákiai magyarok állampolgárságát is érintették.

Jobbik: jelentősen csökken a személyszállítás támogatása

A jobbikos Bödecs Barna azt kifogásolta, hogy jelentősen csökken a helyközi közlekedés árkiegészítése januártól, és a személyszállítás támogatását 40 milliárd forinttal csökkenti az állam. Szerinte azonban nem valósul meg az ágazat olyan szintű racionalizálása, amely lehetőséget biztosítana ilyen szintű forráskivonásra. A képviselő arra várt választ, hogy a kormány kikkel fizettetné meg a kieső források, valamint a 27 százalékosra növelt áfa pluszkiadásait? Fónagy János államtitkár válaszában elmondta, hogy fogyasztói árkiegészítésre 93 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés, amely valóban 13 milliárd forinttal kevesebb az ideinél, de az árkiegészítés mértéke szerinte a közösségi közlekedés egészét nézve reális és megalapozott. Elmondta azt is, hogy a kormány a szociális szempontokat is szem előtt tartva törekszik az utazási kedvezmények rendszerének átalakítására.

Jobbik: egyre többen hagyják el az országot

Jámbor Nándor (Jobbik) szerint a kormány nemcsak az államadósságnak üzent hadat, hanem újabb és újabb társadalmi csoportnak is. A kabinetet azért bírálta, mert egyre többen kényszerülnek az ország elhagyására. Szerinte a munkanélküliek, az alacsony keresetűek és a devizahitelesek egyaránt a külföldi életben látják a megoldást. A politikus Békés megye példáján illusztrálta az elvándorlás jelentőségét. Szatmáry Kristóf államtitkár ezzel szemben úgy vélte: számos olyan intézkedést tett a kormány, amely itthon tartja az embereket. Ezek közé sorolta a Jobbik által bírált minimálbér-emelést, valamint a családtámogatásokat. Megemlítette, hogy emelkedett a foglalkoztatási ráta. Békés megyéről szólva azt mondta: több száz munkahely létesítésére nyílt pályázati lehetőség nemrég, és hamarosan újabb pályázatok várhatók.

Azonnali kérdések órája

MSZP: ha Matolcsy tárgyalónak nem alkalmas, miniszternek miért?

Tukacs István (MSZP) a nemzetgazdasági miniszter eddigi tevékenységét bírálta felszólalásában és kifogásolta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat nem Matolcsy György, hanem Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti. Feltette a kérdést: ha Matolcsy György a tárgyalásokra nem alkalmas, akkor miért alkalmas a miniszterségre? Czomba Sándor államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy Matolcsy György miniszterként mind a kormány, mind a kormánypárti képviselőcsoport bizalmát élvezi. "A gazdaságpolitikai sikerek őt igazolják" - mondta, ide sorolva a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentését. A tárgyalások a külgazdaság tárgykörébe tartoznak - indokolta az államtitkár, miért Fellegi Tamás és nem a pénzügypolitikáért felelős Matolcsy György tárgyal az IMF-fel, hozzátette ugyanakkor, hogy a nemzetgazdasági tárcát Pleschinger Gyula államtitkár képviseli a delegációban.

Jobbik: mit tűr még el az ország Szlovákiától?

A jobbikos Szávay István az újabb, szlovák állampolgárságát vesztő magyar nemzetiségű felvidéki esetére hivatkozva várt választ a kormánytól arra: mit tűr még el Szlovákiától és mit tesz az ott élő magyarok védelme érdekében. A képviselő említést tett Tamás Aladárné esetéről, a második olyan emberről, aki a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítette el szlovák állampolgárságát. Németh Zsolt államtitkár arról számolt be, hogy magyar állampolgárként Tamás Aladárné - Boldoghy Olivérhez hasonlóan - konzuli védelmet kap a magyar államtól. Hozzátette, mind a Magyar Koalíció Pártja, mind a Magyar Állandó Értekezlet kiáll a felvidéki magyarokért. Emellett megkezdődött a nemzetközi fellépés, az Európai Parlament valamint a diplomáciai testületek folyamatos tájékoztatása az ügyről, emellett hamarosan az EBESZ főbiztosságával is felveszi a kapcsolatot a magyar állam.

LMP: szuperfelügyelet lesz a NIBEK

Schiffer András felidézve a korábbi titkosszolgálati szabályozást arról beszélt, hogy a NIBEK olyan szuperfelügyelet lenne, amely bármikor, bármilyen megkereséssel és bármilyen adatrendszerhez hozzácsatlakozhatna, és akár készletezésre is gyűjthetne információkat. Hihetetlen információs hatalomhoz jutna a kormány. Mi szükség van egy olyan túlhatalomra, amely leginkább "a diktatúrák sajátja", miért kapna ilyen túlhatalmat a belügyminiszter? - sorolta kérdéseit. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a kormány előterjesztésének a célja, hogy koordináló, elemző központot hozzon létre, brit minta alapján. Megjegyezte: a módosító indítványok szavazásán a nemzetbiztonsági bizottságban az LMP képviselője nem vett részt, így azt sem láthatta, Kövér László házelnök módosításai egyhangúan mentek át, megváltoztatva az eredeti előterjesztés szövegét. Az LMP nyilvánvalóan nem a törvényjavaslat vitájában, hanem az akörüli cirkuszkeltésben kíván részt venni - fogalmazott.

A kolontári katasztrófát követő adakozás sorsáról, a 2012-es olimpiára való felkészülésről és a rokkantellátás további sorsáról is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

A kolontári adatokozás sorsáról kérdezett az MSZP

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a kolontári katasztrófa után a Magyar Kármentő Alaphoz eddig több mint kétmilliárd forint támogatás érkezett. A politikus hangsúlyozta, hogy november végén az alap számlájának egyenlege 1 milliárd 780 millió forint fölött volt, támogatásként 350 milliót utaltak el. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a kárt szenvedett magánszemélyeknek pedig alig több, mint 26 és fél millió segélyt osztottak ki. Azt kérdezte, hogy megvannak-e még a felajánlások, vagy azokat másra költötte el a kormány. Tállai András államtitkár leszögezte, hogy az állam eddig 35 milliárd forintot költött a térségben élők kártalanítására, miközben Devecseren és Kolontáron több mint száz házat építettek újjá. Megjegyezte, hogy a Magyar Kármentő Alap számlájára több mint kétmilliárd került, amiből másfél milliárdot kapnak majd meg a térségben élők, miközben az önkormányzatok igényei alapján a közösségi infrastruktúrát is megépítik.

Jobbik: az IMF-fel folytatott "alkudozás" kárvallottjai a devizahitelesek

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy az IMF-fel folytatott "kormányzati alkudozás, majd várható lepaktálás" legnagyobb kárvallottjai a devizahitelesek. A képviselő kijelentette, hogy az 1,3 millió devizahitelesből eddig kevesebb mint ötvenezren tudták igénybe venni a könnyítéseket. Sajtóhírekre hivatkozva közölte, a kormány a hitelminősítőkkel kötött egyezség alapján nem készít újabb terveket a végtörlesztésre, ehelyett a Bankszövetség ajánlásaira vár. Szatmáry Kristóf a kormány eltökélt szándékának nevezte, hogy rendezzék a devizában eladósodottak helyzetét. Az államtitkár a devizában eladósodottak számát 712 ezerre tette, miközben a kormány és a Bankszövetség számításaira hivatkozva azt mondta, hogy körülbelül 150-200 ezren élhetnek a végtörlesztés lehetőségével.

Fidesz: hogyan biztosítják a londoni felkészülést

Csizi Péter (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy hogyan kívánja a kormány biztosítani a jövő évi londoni olimpiára való felkészülést. A képviselő kijelentette, hogy Pekingben minden idők legrosszabb eredményét értük el, mert az éremtáblázaton huszadikak lettünk, miközben azelőtt soha nem végeztünk a 13. helynél hátrébb. Hozzátette, az 1924-es párizsi játékok óta nem volt példa arra, hogy Magyarország csak három aranyat nyerjen. Halász János felszólalása elején a korábbi kormányzatok sporttámogatási rendszerét bírálta. Kijelentette, hogy a jelenlegi kabinet viszont stratégiai ágazatként kezeli a sportot. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly visszaadták a sporttól korábban elvett állami támogatást és egymilliárd pluszforrást nyújtottak az ágazatnak. Elmondta azt is, hogy 2011-ben 5,7 milliárd forint támogatást adtak a MOB-nak, amiből 2,7 milliárdot fordíthat a versenysportra, ezen belül az olimpiai és a paralimpiai felkészülésre. Hozzátette, hogy jövőre 6,9 milliárd támogatást nyújtanak a szervezetnek, amelyből az három milliárdot költhet a versenysportra.

LMP: a kormány csapást mér a kis- és középvállalkozásokra

Scheiring Gábor (LMP)  hangoztatta, hogy miközben a kisvállalkozások versenyképessége alapvető a magyar gazdaság versenyképességének szempontjából, a kormány intézkedései mégis "csapást jelentenek" a szektorra. A képviselő szerint minimálbér költségeinek drasztikus emelése és az adójóváírás kivezetése az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató cégeknél olyan anyagi nehézségeket okoz, ami miatt "ezrek kerülhetnek az utcára". Hozzátette, hogy az általános járulék és adóemelések még "szűkebbre szabják" a vállalkozások mozgásterét. Végül azt mondta, hogy jelenleg több adónem létezik, mint korábban és kkv-szektor résztvevői is egyre nehezebb jutnak hitelhez. Szatmáry Kristóf leszögezte, hogy a kormány nem kíván változtatni eddigi gazdaságpolitikáján, ugyanis annak az egyik legfőbb szempontja éppen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása. Hangsúlyozta, hogy a kkv-szektort terhelő adók száma 28-ról 23-ra csökkent.

MSZP: 190 ezer embertől veszik el a rokkantellátást

Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány döntései nyomán jövőre 190 ezer embertől veszik el a rokkantellátást. Hozzátette, hogy aki a továbbiakban is ellátást szeretne kapni, annak magának kell kérnie a felülvizsgálatát. A képviselő szerint az átalakítás célja a megszorítás, mert a kormányzat úgy számol, hogy ezzel 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam. Halász János a nemzeti erőforrás tárca államtitkára azt mondta, hogy ideje lenne befejezni a hazudozást, mert éppen Gyurcsány Ferenc nevezte botrányosnak egy 2007-es parlamenti felszólalásában, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas. Hangsúlyozta, hogy a képviselő szavaival ellentétben nem 190 ezer embertől veszik el az ellátást, hanem ennyit érinthet a felülvizsgálat. Akik az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, azok tovább kapják az ellátást - tette hozzá.

Az új munka törvénykönyvéről kötött megállapodásról, valamint az ország gazdasági helyzetéről, a Jobbik és az MSZP viszonyáról és a parlamenti munkáról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: nagy jelentőségű megállapodást jött létre az új munka törvénykönyvéről

A fideszes Kara Ákos nagy jelentőségűnek nevezte a kormány által pénteken, a munkaadó és a munkavállalók képviselőivel megkötött megállapodást az új munka törvénykönyvéről. Mint mondta, a Ház olyan törvényt fogadhat el, ami egyszerre nyújt garanciát a munkavállalóknak és a munkaadóknak is. A régóta folyó tárgyalásokról szólva elmondta: abba a legnagyobb szakszervezetek és a reprezentatív munkaadói szervezetek kapcsolódtak be. A törvényjavaslattal kapcsolatban fontosnak tartotta a védett kor intézményét, a kismamák védelmét és a túlóra kérdésének rendezését. Czomba Sándor államtitkár azt tartotta figyelemre méltónak, hogy a munkavállalók érdekeinek csorbítása nélkül a munkaadók lehetősége is növekszik új munkahelyek létrehozására. Kiemelte még, hogy az aláírók között az összes munkaadói reprezentatív szervezet, és három jelentős munkavállalói tömörülés vett részt, ez utóbbi közül az egyik további három szakszervezetet képviselt.

Az MSZP bírálta a megállapodást

A szocialista Józsa István élesen bírálta az új munka törvénykönyvének javaslatát, amely szerinte a XIX. századba viszi vissza az országot és a szakszervezetek azért írták alá a megállapodást, mert a kormány "belezsarolta" őket. "Több munkát kevesebb pénzért és könnyebb elbocsáthatóságot jelent a munkavállalóknak az új munka törvénykönyve" - jelentette ki a politikus, aki kifogásolta: bár a múlt heti parlamenti vitában az ellenzék elérte, hogy a televíziós közvetítés alatt tárgyalja a Ház az előterjesztést, a kormányoldal "gesztusa", hogy ezen a héten időkeretben tárgyaltatja a törvényjavaslatokat. Szatmáry Kristóf államtitkár szerint az MSZP hadat üzent a szakszervezeteknek, ha azt állítja, hogy azok elárulták a munkavállalókat a pénteken megkötött megállapodással. Hangsúlyozta: a kormány a lehető legjobb védelmet kívánja biztosítani a munkavállalóknak. A gazdasági természetű bírálatokra válaszolva azt mondta, az európai válságnak valóban van hatása az országra, itt azonban emelkedtek a reáljövedelmet vagy a gyermekvállalással kapcsolatos jövedelmek.

A Jobbik kikérte az MSZP-vel való "nagykoalíció" vádját

Vona Gábor (Jobbik) azt kifogásolta, hogy Lázár János "nagykoalíciót" emlegetett az MSZP és a Jobbik között amiatt, hogy a két párt közösen vett részt a parlamenti munka elnyújtásában. Az ellenzéki politikus szerint nagykoalíció azonban nem pártja és a szocialisták között, hanem a Fidesz és az MSZP között köttetett. Vona Gábor hosszasan sorolta azokat az ügyeket, amelyekben a két párt ugyanazt az álláspontot képviselte. Ezek között említette az állami vagyon privatizálását, a multinacionális tőke korlátlan beengedését, "a szerecsenmosdató, valóságot elfedő cigánypolitikát", a gárdisták kriminalizálását vagy az ügynöklista nyilvánosságra hozatalának akadályozását. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: a Jobbik 71 alkalommal működött együtt az elmúlt másfél évben a szocialistákkal és az LMP-vel, hatvanszor pedig együtt is szavazott ezzel a két párttal. Hozzátette: tizenegy olyan eset volt, amikor a Jobbik és az MSZP szavazott együtt.

LMP: gazdaságpolitikai kudarcsorozat közepén járunk

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint gazdaságpolitikai kudarcsorozat közepén tart az ország, ami már nemcsak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter alkalmatlanságáról, hanem a miniszterelnök politikájáról is szól. Bírálta a többi közt az egykulcsos adórendszer bevezetését, amely szerinte nem hozta a tőle várt eredményt, ugyanakkor 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. Kudarcnak nevezte az államadósság ellen vívott háborút, valamint a Nemzetközi Valutaalap visszahívását. Szatmáry Kristóf szerint sem gazdasági, sem politikai válság nincs, hiszen csökkent a munkanélküliség és növekedett a foglalkoztatás. Azt elismerte, hogy komoly kihívások állnak az ország előtt, de - mint mondta - gazdaságpolitikusaink meghatározott stratégia mentén haladva igyekeznek távol tartani az országot az euróválságtól. Hozzátette: a magyar emberek védelmét szolgálja, hogy a már meglépett eredmények védelmében folytat tárgyalásokat a kormány.

KDNP: az obstrukció a parlament rákfenéje

Lukács Tamás (KDNP) a múlt heti ülés megnehezítését rótta fel az ellenzéknek, de azt mondta: mindenki olyan ellenzéket kap, amilyen jut neki. Kijelentette: az ellenzéknek is végig kell gondolni, hogy egy válsághelyzetben lévő világban követhető-e a minél rosszabb, annál jobb logikája.

A kereszténydemokrata politikus is úgy vélte, hogy mind szellemileg, mind lelkileg egymásra talált az MSZP és a Jobbik.