A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!

„A magyar beteg a jobbulás útján van!" „Fő feladatom nem az, hogy a pártlogikát kövessem, hanem az, hogy megmentsem az országot! Számomra a kiút megtalálása jelenti a prioritást, és minden más másodlagos." – fogalmazott a miniszterelnök a liberális Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban. Emlékeztetett: „Magyarország mély gazdasági válságban volt. Nagyon fájdalmas és nagyon népszerűtlen elvonásokat hajtottunk végre, amelyek azonban gyors ütemben stabilizálták az országot. Másfél évvel ezelőtt a pénzpiacok attól tartottak, hogy az ország csődbe jut, és másokat is magával ránt. Ez az idő már elmúlt! A gazdasági adatok önmagukért beszélnek, a bankok ismét bíznak a kormányban. Már  olyan véleményeket is hallok, hogy Magyarország modell lehet más országok számára." Hangsúlyozta: „10 éven keresztül nem voltak reformok az országban. A politika választást jelent a fájdalmas és az elviselhetetlen között. Nekünk a fájdalmas mellett kell döntenünk, hogy az elviselhetetlent elkerüljük!" Az MSZP-ről szólva elmondta: „A szocialisták viselik az elmúlt hét év terhét, és őket teszik felelőssé az elvonásokért. A párt valamit visszanyert szavahihetőségéből, de ez nem elég, igaz a választások még hátravannak." Az ellenzékről szólva kifejtette: „Jellemző, hogy nem tesznek semmilyen konkrét javaslatot, csak hogy ne kockáztassák egyetlen választó elvesztését sem. Nem vagyok politikus, de az ország számára az lenne a jó, ha a következő kormány konkrét mandátummal rendelkezne, hogy további korszerűsítési lépéseket és ésszerű gazdaságpolitikát határozhasson el, ellenkező esetben ugyanaz a csalódás következhet be, mint 2006-ban." Állította: Magyarországon mély árok van a jobb- és a baloldal között. Ez az árok nemcsak a politikában látható, hanem családokat szakít szét, és megosztja a társadalmat. Mindez arra az időre vezethető vissza, amikor mindkét politikai tábor sokkal agresszívabb propagandával igyekezett szavazótáborát biztosítani. „Ez idézte elő a szélsőjobboldal létrejöttét, amely egyre inkább teret nyer."  Leszögezte: „A Magyar Gárda, azaz a Jobbik egyenruhás csoportjai és maga a párt is olyan probléma következménye, amellyel a demokratikus pártok mindeddig nem foglalkoztak: ez pedig a romák integrálása a társadalomba.  Ez a  a magyar politika legfontosabb témája a következő 15-20 évre. Ha az integráció nem sikerül, Magyarországnak nincs esélye a hosszú távú, tartós fejlődésre. A Jobbik problémásnak tekinti a romák együttélését a többi magyarral, és az elkülönítés mellett van. Ez azonban elfogadhatatlan és nem demokratikus!" A csaknem teljes oldalas interjú külön keretes írásban méltatja a takarékossági programot, hangoztatva: „A magyar beteg a jobbulás útján van."

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint, a „jóból is megárt a sok!" Helyette a bársonyszékek retorikusainál sokkal, de sokkal hitelesebb Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéseit ismertetjük.

 Csökkent a népesség

2009 első tizenegy hónapjában 2314-gyel kevesebb gyermek jött világra, mint 2008 azonos időszakában: 88 568 gyermek született, 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A születésszám március kivételével valamennyi hónapban alacsonyabb volt, mint az előző évben.

2009 első tizenegy hónapjában 34 974 házasságot kötöttek, 3212-vel (8,4 százalékkal) kevesebbet, mint 2008 azonos időszakában.

A halálozások száma 118 326 volt, ami közel azonos a 2008. január-novemberi adattal. Ezer lakosra 9,7 élveszületés és 12,9 halálozás jutott.  A születésszám csökkenése és a halálozások lényegében változatlan száma következtében a természetes fogyás a 2008. január-novemberi 27 472-vel szemben 2009 első tizenegy hónapjában magasabb, 29 758 fő volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 15 000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 16 ezer fő.

Rekordot döntött a munkanélküliség

2009. szeptember-novemberben a foglalkoztatottak száma 15-64 éves korosztályban 3 millió 757 ezer fő volt, ami 118 ezerrel, 3,0 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási ráta az elmúlt egy évben 57,1 százalékról 55,6 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliek létszáma – ugyanabban a korosztályban – 445 ezer főt tett ki, ami 116 ezerrel (35 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,8  százalékról 10,6 százalékra emelkedett.

2009. január-november időszakában a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 664 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékos (105 ezres) csökkenést jelent. Az év korábbi időszakára jellemző tendenciák novemberben is folytatódtak, a versenyszférában alkalmazottak száma számottevő mértékben visszaesett, miközben a költségvetésben dolgozóké - a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése folytán – emelkedett.

Az év első tizenegy hónapjában 133 ezerrel (6,8 százalékkal) mérséklődött a vállalkozásoknál alkalmazottak száma, leginkább az iparban, azon belül pedig a feldolgozóiparban bekövetkezett 83 ezres, illetve 81 ezres létszámcsökkenés miatt. A költségvetést jelentősebb, 25 ezres, 3,4 százalékos növekedés jellemezte, azonban a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a létszám 4 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent.

Külkereskedelmi termékforgalom

2009. novemberében, Euróban számolva, a kivitel 3, a behozatal 9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A kivitel értéke 1560 milliárd forintot (5788 millió eurót), a behozatalé 1445 milliárd forintot (5377 millió eurót) ért el. A külkereskedelmi mérleg 115 milliárd forint (411 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 91 milliárd forintos (334 millió eurós) javulását jelenti az előző év novemberéhez képest. A kivitel 80, a behozatal 67 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2009. január-novemberben a kivitel értéke a kivitel euró-értéke 20, a behozatalé 27 százalékkal csökkent. A kivitelé 15 408 milliárd forintot (54 824 millió eurót), a behozatalé 14 224 milliárd forintot (50 628 millió eurót) tett ki. A külkereskedelmi mérleg 1185 milliárd forint (4196 millió euró) aktívumot mutatott, az egyenleg 1222 milliárd forinttal (4434 millió euróval) javult a 2008. január-novemberi 38 milliárd forintos (238 millió eurós) passzívumhoz viszonyítva.

Általános visszaesés

A nemzetközi környezetre jellemző kedvező fordulat a magyar gazdaság teljesítményében még csak nyomokban érzékelhető. A 2009-re rendelkezésre álló adatok szerint a gazdasági válság okozta globális visszaesés az év első felében elérte mélypontját. A második félév folyamán a világ fejlett térségeiben a legfontosabb gazdasági jelzőszámok a korábbinál kisebb mértékben csökkentek. Ebben egyrészt jelentős szerepet játszik az előző évi alacsony bázis, másrészt hozzájárul némi pozitív elmozdulás a reálgazdasági folyamatokban.

Összességében a bruttó hazai termék a III. negyedévben, az előző negyedévekhez hasonlóan, több mint 7 százalékkal esett vissza. A külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás után a termelés a négy évvel korábbi szint alá csökkent. Az első félév folyamán a termelés lényegében ezen az alacsony szinten stagnált, a második félévben azonban már némi javulás figyelhető meg. Hasonló irányzat érvényesült az értékesítésben, valamint a külkereskedelmi áruforgalomban.

Ezzel egyidejűleg számos fontos mutatószám változatlanul negatív, esetenként a korábbiaknál is kedvezőtlenebb képet mutat. Ilyen többek között a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, a reálkereset, valamint a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás.

+

Az ipari bruttó termelés novemberben 9,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez az első tíz hónapban mért csökkenésnél lényegesen mérsékeltebb, mert az előző novemberben már több mint 10 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Az alacsony bázisadatok hatására mérséklődött az értékesítés visszaesése is: a belföldi eladások 8,5 százalékkal, az exportértékesítés 4,7 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz viszonyított termelés a szezonális és munkanappal kiigazított adatok szerint az októberi 1,8 százalékos növekedés után novemberben 1,3 százalékkal csökkent.

A 2008. novemberhez viszonyított mérsékeltebb visszaesés a legtöbb ágazatban megfigyelhető volt, sőt a feldolgozóiparon belül több alágban növekedés tapasztalható. A termelés egyötödét adó járműgyártásban (2,8 %), a vegyi anyag, termék gyártásában (5,7 %), a gyógyszergyártásban (1,5 %) és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben (4,4 %) nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Ezen alágakban - a gyógyszergyártás kivételével - mindkét értékesítési irányban növekedés figyelhető meg. A termelésben jelentős hányadot képviselő élelmiszeripar termelése az előző év azonos időszaki 14 százalékos csökkenés után idén novemberben gyakorlatilag stagnált (- 0,4 %), a nagyobb részarányú hazai értékesítés 1,5 százalékos csökkenéséből, valamint a kisebb részt képviselő külpiaci értékesítés 10,6 százalékos növekedéséből adódóan. Az energiaiparban 5,5 százalékkal maradt el a kibocsátás a múlt évitől, a kis súlyú bányászaté 29,4 százalékkal csökkent.

Január-novemberben az ipari termelés 19,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az exportértékesítés 20,5 százalékkal, a belföldi értékesítés 12,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az alágak közül az egyéb feldolgozóiparban növekedés volt tapasztalható (2,8 %), a többiben elmaradt a termelés volumene az előző év azonos időszakitól. Legnagyobb csökkenés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (39 %), valamint a járműgyártásban (31%) következett be. A termelésben jelentős részt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17 százalékkal csökkent, a termelés egytizedét adó élelmiszeriparé pedig 2,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,4 százalékkal, a bányászaté 6,1 százalékkal csökkent.

+

Az iparban alkalmazásban állók száma január-novemberben 11,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az egy főre jutó ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 8,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése novemberben kismértékben, 0,9 százalékkal csökkent 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül az új exportrendelések 0,6 százalékkal, az új belföldi rendelések 2,4 százalékkal mérséklődtek. A november végi rendelésállomány 13,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelői árak (az egy évvel korábbi 6,9 százalékos emelkedés után) idén novemberben 0,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ez a belföldi értékesítési árak 0,9 százalékos csökkenéséből, valamint az exportértékesítési árak 1,2 százalékos növekedéséből adódott.

Január-novemberben az ipari termelői árak átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ami a belföldi értékesítési árak 1,4 százalékos, valamint az exportértékesítési árak 7,9 százalékos emelkedésének eredménye. (2008 azonos időszakában a belföldi árak 11,9 százalékkal növekedtek, míg az exportértékesítés árai gyakorlatilag stagnáltak.)

Az építőipari termelés volumene novemberben mind kiigazítatlan adatok szerint, mind a munkanap-tényezővel kiigazítva 14,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez a jelentős csökkenés elsősorban néhány nagy értékű létesítmény építésének befejezésével függ össze (bevásárlóközpont, főgyűjtőcsatorna). Január-novemberben az építőipari termelés 4 százalékkal maradt el 2008 azonos időszakától.

Novemberben mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületek építésének volumene 20,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az egyéb építmények építése a hónapok óta tartó növekedés után, novemberben 8,4 százalékkal csökkent. Január-novemberben az épületek építésének volumene 13,3 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 8,1 százalékkal nőtt. A novemberben kötött új szerződések 21,3 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületek építésére kötöttek kismértékben, míg az egyéb építményekéi jelentősebben csökkentek. A november végi szerződésállomány, részben az alacsony bázis miatt, 16,3 százalékkal nőtt.

Keresetek

2009. január-novemberben a bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján - 197 900 forintot, a nettó átlagkereset 123 ezer forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 0,5 százalékkal, a nettó pedig 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 4,4 százalékkal növekedett, míg a költségvetés területén 5,0 százalékkal (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 3,6 százalékkal) csökkent. A versenyszféra keresetalakulásában szerepet játszott a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozásúak arány-növekedése az összlétszámon belül, ami a fizikai munkavállalók jelentősebb (9,6 százalékos) létszámleépítésének eredménye. A költségvetési szférában döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása befolyásolta a bérek alakulását. Nemzetgazdasági szinten 2009 júliusától a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését.

A tizenegy havi reálkereset 2,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül a versenyszférát 0,3 százalékos növekedés, a költségvetés területét pedig 8,7 százalékos (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 7,4 százalékos) mérséklődés jellemezte.

Félbemaradt beruházások

2009 III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,9 százalékkal, 2009 I-III. negyedévében 7,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A beruházások harmadik negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 8,9 százalékos csökkenésén belül a gép- és berendezés-beruházások 17,5 százalékkal, az építési beruházások 2,6  százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipar beruházásai 16,8  százalékkal  mérséklődtek. E nemzetgazdasági ágon belül főként a gumi-, műanyag és nem-fém ásványi termék, a vegyi anyag termék és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása beruházásai estek vissza. Csökkentek a beruházások az élelmiszer-, ital-, dohány-, valamint a járműgyártásban is.

A lakásépítések harmadik negyedévi erőteljesebb visszaesésének eredményeképpen az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 8,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés beruházásai maradtak el (70,5 %) az egy évvel korábbitól, elsősorban az előző évi magas bázis miatt. 2008-ban ugyanis a bányászaton belül a kőolaj, földgáz-kitermelési szolgáltatás alágazatban jelentős értékű beruházás valósult meg. Nagyobb visszaesés figyelhető meg a pénzügyi, biztosítási (43,8 %), továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben is (36,4 %).

A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája ellenére több ágban növekedés is tapasztalható. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásai 14,6 százalékkal emelkedtek, elsősorban az út- és autópálya-építések, valamint a kötöttpályás közlekedési beruházások eredményeképpen. Nőttek a beruházások a mezőgazdaságban (6,5 %) és az oktatásban is (9,4 %). Ez utóbbi több felsőoktatási intézmény felújításával, illetve bővítésével függ össze.

Padlón a kiskereskedelem

Novemberben folytatódott a kiskereskedelmi eladások csökkenése. A kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2009 első tizenegy hónapjában 5,0, novemberben 7,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2009 első tizenegy hónapjában 6524 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ebből novemberben 617,5 milliárd forint realizálódott. A kiskereskedelmi eladások 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 16 százalékkal az üzemanyag-, 15 százaléka a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számított forgalma 2009 első tizenegy hónapjában 4,0, novemberben 6,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A novemberi forgalom jelentős részét (91 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai is 7,0 százalékkal csökkentek 2008 novemberéhez képest.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem az első tizenegy hónapban 8,4, novemberben 11,1 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakihoz mérten. Továbbra is jelentős mértékű volt a visszaesés az iparcikk jellegű vegyes (21,7 %), valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (15,4 %) üzletekben. Folytatódott  - az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító-  gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásainak csökkenése  is Magyarországon: forgalmuk az év első tizenegy hónapjában 40,7 százalékkal mérséklődött, novemberben 46,4 pedig százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-kiskereskedelem forgalma volt az egyetlen, amely novemberben emelkedett, és így évkezdettől számítva minimális mértékben volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Fogynak a vendégek

A vendéglátóhelyek forgalma 627 milliárd forintot tett ki, 6,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a munkahelyi vendéglátóhelyek részesedése 14, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké 86 százalék volt, az előbbi kategória javára mintegy 1 százalékpontos eltolódás észlelhető. Az utóbbi kategória forgalmának a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységei mintegy 10 százalékát adták.

A kereskedelmi szálláshelyekre az első tizenegy hónapban 8,5 százalékkal kevesebb vendég érkezett, a vendégéjszakák száma ugyanennyivel csökkent. A visszaesés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10 százalékkal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma ugyanakkor 7 százalékkal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 44 százalékos volt, ami 6 százalékponttal elmarad az előző év azonos időszakában mérttől.

Libikókában a mezőgazdaság

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2009 novemberében 5,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 3,7, az élő állatok és állati termékeké 7,1 százalékkal  maradt el az egy évvel korábbitól.

2009. január-novemberben az agrártermékek termelőiár-szintje 10,2 százalékkal esett vissza, ami a növényi termékek árszínvonalának 14,0, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 4,3 százalékos csökkenéséből adódott.

2009 novemberében a gabonafélék termelői ára 1,4 százalékkal haladta meg a 2008. novemberit. A búza felvásárlási ára 2009 novemberében 27,6 Ft/kg volt, 13,3 százalékkal kisebb az előző év azonos időszakinál, - ezzel ellentétben a kukorica felvásárlási ára 15,0 százalékkal emelkedett.

Az olajnövények termelői ára 14,1 százalékkal esett vissza, a burgonya termelői ára viszont 21,3 százalékkal  nőtt, a zöldségfélék és a gyümölcsök termelői árainál ellenben 13,5, illetve 11,5 százalékos csökkenés mutatkozott.

A vágóállatok termelői ára 2009 novemberében 6,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos dőszakához mérten, ami a vágómarha árának 6,0 százalékos emelkedéséből, illetve a vágósertés árának 12,6 és a vágóbaromfi árának 4,2 százalékos csökkenéséből adódott. A vágósertés felvásárlási ára 2009. februártól júliusig emelkedett (313,0 Ft/kg-ról 340,5 Ft/kg-ra), majd mérséklődni kezdett, novemberben 270,8 Ft/kg volt, ami a 2008. februári árszintnek felel meg.

2009 novemberében az előző év azonos időszakához mérten az állati termékek árai 8,0 százalékkal csökkentek - ezen belül az étkezési tyúktojás termelői ára 1,9 százalékkal magasabb, a tejé pedig 11,9 százalékkal volt alacsonyabb.

2009. január-novemberben a gabonafélék termelői átlagára 15,9 százalékkal mérséklődött az előző év első tizenegy hónapjához képest; a búza ára 26,1, a kukoricáé 7,7 százalékkal esett vissza. Az ipari növények ára 15,0 százalékkal lett alacsonyabb, a burgonyáé 6,3 százalékkal nőtt. A zöldségfélék ára 7,7 százalékkal mérséklődött. A jelentősebb termékek közül a paradicsom ára 59,7, a fejes káposztáé 49,3 százalékkal csökkent, a sárgarépa és a vöröshagyma ára viszont 16,9, illetve 12,3 százalékkal nőtt. A gyümölcs árindexe 19,8 százalékkal mérséklődött 2008 első tizenegy hónapjához képest, ezen belül a szőlő ára 4,8, a többi gyümölcsé 31,3 százalékkal esett vissza a 2008. évi 30,5 százalékos csökkenés után.

A vágóállatok termelői árai 1,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a vágósertés és a vágómarha ára nőtt (6,1, illetve 8,6 százalékkal), a vágóbaromfié mérséklődött (5,3 százalékkal). Az állati termékek ára az év első tizenegy hónapjában 16,2 százalékkal visszaesett - a tej ára 23,5 százalékkal csökkent, a tojásé 5,0 százalékkal növekedett.