A munkanélküliek száma 445 ezer fő, 119,6 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, ami éves szinten 2,7 százalékpontos növekedést jelent. A reálkereset (a fogyasztói-árindex 4,1 százalékos növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. További visszaesésre kell számítani! Nemzetközi folyamatok.
A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| Legutóbbi nyilatkozataiban lépten-nyomon hangoztatta: „A kormány 2009-ben megmutatta: a bizalom visszaszerzése lehetséges. A fájdalmas intézkedések mellett a kormánynak sikerült összetartania a magyar társadalmat, megvédeni az élet kereteit adó nagy rendszereket, a munkát, a szociális gondoskodást, a válság elleni küzdelemben pedig érvényesíteni a szolidaritás elvét. Egy gazdaságilag stabil és biztonságos országot fogunk hagyni a következő kormányra áprilisban. Ha folytatja az általunk megkezdett fegyelmezett gazdálkodást, az áldozatvállalás gyors gyarapodáshoz fog vezetni. Ha tudja tartani a hiánycélt, akkor a következő négy évben be lehet vezetni az eurót. Az előző kormányok már nagyon sok dátumot mondtak erre vonatkozóan, és a Magyarország iránti bizalmatlanság egyik oka éppen az, hogy egyiket sem tartotta be. Azok a kijelentések, amiket az ellenzék tesz a választási kampány hevületében, például hogy 7-7,5 százalékos hiányt tartanának jónak, azt jelentik, hogy távolítanák az eurót Magyarországtól." Hangsúlyozta: „Sorsforduló lehet Magyarország számára, hogy a politikai erők mire kérnek mandátumot a kampányban. Ha valaki nem arra kér felhatalmazást, amire használni akarja a hatalmat, annak csalódás lesz a vége, ezért óvnék mindenkit a felelőtlen ígérgetéstől!" Kiemelte: „Ostobaság lenne a vagyonadót megszüntetni, és meglepődnék, ha az Alkotmánybíróság ezt tenné. Ha ezt megszüntetné, akkor Magyarországon nem is lehet ilyen típusú adót bevezetni. Ez pedig elég nonszensz! Ha mégis megszüntetnék a vagyonadót, akkor valahonnan el kell venni a kieső pénzt, hiszen tartani kell a hiányt, és az adóból tervezett 50 milliárd forint bevétel nagyon hiányozna a költségvetésből. Akkor olyan megoldást kell találnunk, részben a tartalékok zárolásával, más adónem bevezetésével, ami biztosítja ezt a bevételt." A következő kormánynak, bárki is alakítsa azt, az lesz a dolga, hogy a közjót a részérdekek elé helyezve tovább erősítse a közintézményeket. Ma ugyanis nagyon sok közintézmény nem arról szól, ami a cégtáblájára van írva, vagyis az intézmény működése sok esetben inkább az azt irányítók érdekeiről szól, és nem azokról, akikért azt létrehozták. Sok esetben a részérdekek maguk alá gyűrik a köz érdekének érvényesülését. Ez ellen pedig tűzzel-vassal küzdenie kell a mindenkori kormányzatnak!" Leszögezte: „Nem látok okot arra, hogy a hogy a kormánya összetételén változtassak. Az utolsó napig felelősségteljes és aktív kormányzást folytatunk, mert a válság nincs tekintettel politikai ciklusokra, kampányidőszakokra, nem vár, amíg a politika mással van elfoglalva. Ezzel a gyors gyarapodással nyeri majd el értelmét az áldozatvállalás, amelyből Magyarország minden polgára részt vállalt 2009-ben és vállal 2010-ben, amiért mindenkit köszönet illet! Mondotta volt: „A rendelkezésükre álló egy év alatt számos alapvető fontosságú változtatáshoz hozzáfogtunk, és a következő kormánynak is arra kell mandátumot szereznie a választóktól, hogy folytassa az ország modernizálását és az ország versenyképesebbé tételét! A Nemzetközi Valutaalap által elvárt, a kiadáscsökkentésre és hiányra korlátozott válságmenedzselés rávilágított arra, hogy nem lehet tovább elodázni a rendszerszerű változtatásokat. Mint egy félhomályos szobában a hirtelen felkapcsolt lámpa, a válság megmutatta, hogy repednek a falak, beázik a tető és húz az ablak. Felelős válságkezelésről pedig csak akkor beszélhetünk, ha nemcsak a tüneteket kezeljük, hanem hozzálátunk az ország repedéseinek, beázásainak kijavításához is." Elismeréssel szólt: „Az elmúlt hónapokban nagyon lényeges, mélyreható, rendszerszintű, tíz éve vagy annál is régebben halogatott változtatásokat vittünk véghez: a többi közt a nyugdíj-, a szociális- és az adórendszer átalakítását, a mostanában sokat piszkált magánnyugdíj-pénztári-, valamint a teljes pénzügyi rendszer és felügyeletének újraszabályozását, a közösségi közlekedés pazarló működésének átalakítását. A kormány kezdeményezésére életbe lépett a banki kódex, a 30 százalékos forrásadó az offshore cégeknél; emelkedett a minimálbér, a szabálysértéseknél a 20 ezer forint alatti, kis értékű bűncselekményeket is vizsgálni kell; a nyugdíjak az inflációt meghaladó mértékben növekednek. Csökkent a bürokrácia: egyablakossá vált az ügyintézés az autósok számára, mivel a műszaki, a környezetvédelmi és az eredetvizsgálat egy helyen, egy időben lehetséges, de egyszerűsödik a környezetvédelmi termékdíj fizetésének rendje is, valamint csökkennek az egyéni cégek és vállalkozások adminisztratív terhei és az ingatlanok után fizetendő illeték is." Kormányzati teendőit sorolva kiemelte: „ A közműszolgáltatások igénybe vevőinek is szeretnénk ugyanolyan védelmet nyújtani, mint amilyet a banki kódexszel elértünk a hitellel rendelkezőknél. Megvizsgáltatom, miként lehetne javítani azokat a jogszabályokat, amelyek garantálják, hogy a közműveket – a víz-, villany- és gázszolgáltatást – igénybe vevőknél a szolgáltatók ne élhessenek vissza erőfölényükkel. Érdemi változtatásokat hoz az új év a felsőoktatásban is. Most rengeteg használhatatlan diplomát ont magából a felsőoktatás, pedig arra lenne szükség, hogy aki diplomát kap, annak azzal bárhol jó esélye legyen elhelyezkedni. A kormány folytatja a bürokrácia csökkentését, további erőfeszítésekre van szükség a munkahelyek megvédése érdekében, és sok a teendő még a közbiztonság erősítésében is. Fontos teendő a roma telepek felszámolásának megkezdése, a Szegények bankja programjának támogatása, a hazai vállalkozások uniós támogatásának további erősítése." Prognosztizálta: „Ha a következő kormány a most megkezdett utat folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2.000 milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat. De nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot!" Három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában tartani a hiányt." Többször is megismételte: 2009-ben a kormány megmutatta: az intézmények pazarlásának megakadályozásával elérhető a kitűzött cél, és az ígéreteit betartó ország vissza tudja szerezni a bizalmat. Így kell tenni 2010-ben is! |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint, a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, a gazdaság és a társadalom folyamatait elemző ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
2009. január-novemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak. Ez a foglalkoztatottak létszámának 3,8 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,4 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A foglalkoztatottak száma 2009. szeptember-november átlagában 3 788,1 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 119,6 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek száma 445 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 10,5 százalék, ami éves szinten 2,7 százalékpontos növekedést jelent. A munkaerő-piaci helyzet érdemben nem változott novemberre, a munkanélküliek száma nőtt az előző hónaphoz képest, tehát az elbocsátások lassú ütemben folytatódnak.
Az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet elemzése szerint a következő hónapokban az befolyásolja a foglalkoztatás tendenciáit, hogy milyen mértékűek lesznek az elbocsátások, illetve milyen ütemben lépnek ki a munkaerőpiacról az idényjellegű foglalkoztatottak és a közmunkások. A közfoglalkoztatottak számának kb. februárig várható csökkenése az aktivitási arány romlásában mutatkozik majd meg. A szezonális foglalkoztatás is elsősorban január-februárban lesz alacsony, ami szintén az aktivitást csökkenti. A munkanélküliek számát elsősorban a válság miatti elbocsátások növelhetik, ugyanakkor a recesszió enyhülésével a létszámleépítések fokozatosan mérséklődhetnek. Összességében 2009 decemberében és 2010 elején további visszaesésre kell számítani. A munkanélküliek száma emelkedik, a munkanélküliségi ráta tovább romlik a következő hónapokban. A foglalkoztatás mélypontja 2010. február-márciusa lehet. Attól kezdve az újrainduló szezonmunkák, valamint a nagy valószínűséggel a 2009-hez hasonló (vagy annál kissé nagyobb) volumenű közfoglalkoztatás emelheti a foglalkoztatottság rátáját. A vállalati szektorban dolgozó nem idényjellegű alkalmazottak száma a tavaszi hónapokban is csökkenhet, mivel a munkahelymegtartó támogatások addigra kifutnak, és a vállalkozások munkaerő-tartalékoló képessége a hosszan tartó recesszió után egyre gyengébb lesz. A munkaerőpiac állapota az idei év első felében sem lesz jobb, mint 2009-ben.
+
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 198 100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző év január-novemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 8,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,2 %), a szállítás, raktározás (5,8 %) január- novemberi keresetei.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 000 forint volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 100 Ft., a szellemi foglalkozásúaké 156 000 Ft.). A nettó kereset az év első tizenegy hónapjában átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,0 százalékos csökkenés jelentkezett, mely utóbbi – a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva – 3,6 százalékos csökkenésnek felelt meg.
+
2009-ben az államháztartás mérlege 918,6 milliárd forintos deficittel zárt (helyi önkormányzatok nélkül). A GDP-arányosan a tervezett hiány 3,6 százalék lett. Mindez pozitív jelzés lehet a márciusban nyilvánosságra kerülő eredményszemléletű hiány mértékére. A nemzeti számlák rendszerének (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2009 első három negyedévében a kormányzati szektor bevétele 8783 milliárd forint, kiadása 9494 milliárd forint, hiánya 711 milliárd forint volt. Ez utóbbi a GDP 3,7 százaléka, 2008 azonos időszakához képest 270 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal magasabb. A bázisidőszakinál nagyobb hiány kialakulásában a kiadások növekedése és a bevételek csökkenése, utóbbi elsősorban a jövedelemadó-bevételek visszaesésének következtében (6,2 %).
A termelési- és az importadó-bevételek kisebb mértékben, 1 százalékkal mérséklődtek, ezen belül viszont az áfa befizetések 4,6 százalékkal növekedtek, ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza. A társadalombiztosítási járulékokból származó bevétel a foglalkoztatás csökkenése következtében 6,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2009 első három negyedévében 2,6 százalékkal emelkedtek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadásokon belül a kamatkiadások (10,8 %), a folyó termelő felhasználás (dologi kiadások: 4,1 %) és a pénzbeni társadalmi juttatások (3,2 %) növekedése volt jelentős – utóbbin belül a nyugellátások 2,7, a munkanélküli-ellátások (a munkanélküliség növekedésével) 46 százalékkal nőttek. A 2009. III. negyedévi hiány 243 milliárd Ft volt, a GDP 3,8 százaléka, ez a 2008. III. negyedévi adatnál 132 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal magasabb.
+
Az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet elemzése szerint nagy érdeklődés és pozitív várakozás előzte meg az ipari termelés novemberi alakulását, amely csalódást okozott a termelésirányításban dolgozók és az elemzői csoportok körében egyaránt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 novemberében 7 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 9,3 százalékkal csökkent. A termelés volumene az év első tizenegy hónapjában 19,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónapokhoz képest a korrigált termelés novemberben 1,3 százalékkal csökkent, szemben a növekedést feltételező várakozásokkal. A termelési index erősödését részben az alacsony bázis indokolta volna, részben az exportértékesítés visszaesésének mérséklődése. A hazai igények csökkenése azonban felélte a pozitív folyamatokból adódó többletet. A hazai gazdaság jelenleg még meglehetősen törékeny, a talpra állás lassú, elmarad a környező országokétól. Az európai kereskedelem bővülésének keresletélénkítő hatása a vártnál lassabban gyűrűzik be a magyar gazdaságba.
Éves szinten az Ecostat 18 százalék körüli termelés visszaesési prognózisa nagy valószínűséggel beigazolódik. A termelés szolid és tartósnak ígérkező bővülése az év második felétől várható. A belföldi kereslet 2010-ben alig bővül, bíztató viszont, hogy az exportkereslet fokozatosan élénkülhet. A kereslet szempontjából meghatározó lesz a gépkocsigyártás és az építőipari termelés alakulása.
Az ipari termelői árak 2009 egészében nyomottak voltak. Az ipari termékek iránt az év egészében rendkívül lanyha volt a kereslet, ami erősen behatárolta az árak emelését. Az év végére a forgalom és az árak befagytak. A fogyasztói árakkal kapcsolatos önbeteljesítő akciós várakozások mérsékelték a termelői árak mozgását is. Az ipar belföldi értékesítési árai 2009 novemberében az előző havihoz viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedtek, az egy évvel korábbival összehasonlítva 0,9 százalékkal mérséklődtek. Az exportértékesítés árai hasonlóan szűk sávban változtak, az értékesítés novemberi árai ebben a viszonylatban 0,5 százalékkal haladták meg az októberi árszintet, az egy évvel korábbinál viszont 1,2 százalékkal magasabbak voltak. A belföldi és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,5, az egy évvel korábbihoz mérten 0,3 százalékkal növekedtek. A belföldi értékesítésben legnagyobb mértékben a feldolgozott kőolaj ára nőtt (3,5 %), alapvetően a világpiaci jegyzésárak emelkedésének a hatására. Kisebb mértékű, 1-1,5 százalékos áremelkedést a gépiparban mértek. Az élelmiszerek 0,5 százalékkal drágultak, hasonló mértékben emelkedtek az energiaárak is. 12 havi összehasonlításban a legnagyobb áremelkedést a gyógyszergyártásban (4,3 %), a villamos berendezések gyártása ágazatban (3,8 %) mértek.
A 2008. novemberihez viszonyítva árcsökkenés mutatkozott a kohászatban és fémfeldolgozásban (3,7 %). Az élelmiszerek átlagára egy év alatt mindössze 2 százalékkal emelkedett. A belföldi értékesítésben a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 0,2 százalékkal csökkentek az árak, az energia és a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,7, a beruházási javaknál viszont 0,4 százalékos áremelkedést regisztráltak 2009 novemberében. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban 1,2 százalékkal emelkedtek. A hazai fizetőeszköz a vezető valutákhoz képest ennél kisebb mértékben gyengült a múlt év novemberében.
Nemzetközi folyamatok
2010 első hetében emelkedtek a jelentősebb tőzsdeindexek. A USA-ban a Dow Jones 1,82, a technológiai papírokat tömörítő Nasdaq Composite pedig 2,12 százalékkal zárt magasabban, mint 2009 utolsó napján. Európában a londoni FTSE 2,24, míg a frankfurti DAX 1,35 százalékos pluszt tudott felmutatni. A hazai irányadó index portfoliója 4,57 százalékkal értékelődött fel. A javuló befektetői hangulat hatására a forint 0,62 százalékkal erősödött az euróval szemben, a hivatalos középárfolyam így ismét 270 HUF/EUR alá süllyedt. Az állampapírok benchmark hozama valamennyi lejáraton csökkent, a három hónapos diszkont kincstárjegy esetén a mutató 5,80 százalékon áll.
Az olaj árfolyama a 79,75 és 83,50 dollár között mozgott. Az olaj napi záró ára és napközi árfolyama is 14 hónapja nem tapasztalt magasságokat ért el. A drágulásnak van, az emelkedés mértékének viszont nincsen fundamentális alapja. Az olajkereslet növekedése egyfelől a szezonális hatásoknak, azaz a világszerte váratlanul beköszöntött erős fagyoknak, másfelől a pozitív amerikai és világgazdasági folyamatoknak tulajdonítható. A növekedést a kínai és az indiai vártnál jobb beszerzési indexek, a kínai feldolgozóipari teljesítmény jelentős növekedése, valamint az amerikai feldolgozóipar teljesítményének javulása támogatta. A kereslet növekedésével szemben, a kínálati oldal továbbra is változatlan, az OPEC decemberben nem változtatott kitermelési kvótáján. Az amerikai olajkészlet adatok nagy meglepetésre emelkedtek, és továbbra is hat éves átlag felett vannak. A nyersolajkészletek 1,3 millió, a benzinkészletek 3,7 millió hordóval emelkedtek. A dízelt és a fűtőolajt tartalmazó készletek ugyan csökkentek - 200 ezer hordóval vannak a két héttel korábbi szint alatt -, ez a változás azonban a megnövekedett kereslet és alacsony finomítói kapacitások mellett nem tekinthető jelentősnek. A finomítói kapacitások csökkenésével a jelenlegi kihasználtság 79,9 százalékon van, ami az elmúlt hónapban a legalacsonyabb érték. A várakozásoknál gyengébb amerikai munkaerő piaci adatok hatására a februári szállítású WTI típusú kőolaj árfolyama csökkent, a piac a kínai kőolajimport adatokra reagálva azonban gyorsan korrigált, így az olaj árfolyama 82,75 dolláron zárt.
Az arany napi záró árfolyama 1118 és 1139 dollár között mozgott. Továbbra is nagy az érdeklődés az arany befektetési célú felhasználása iránt. A korábbiaktól eltérően, a múlt héten ellentétes mozgás volt megfigyelhető a dollár és az arany árfolyama között. Az erősödő dollár ellenére az arany unciája pénteken záráskor 1138 dollárra emelkedett, ami 41 dolláros növekedés egy héttel korábbi árához képest.
Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke a legutóbbi felülvizsgálat szerint 2009 harmadik negyedévében 2,2 százalékkal emelkedett a második negyedévhez képest. Az első előzetes adat még 3,5 százalékos, míg a második 2,8 százalékos bővülést jelzett. Az alacsonyabb érték azzal magyarázható, hogy a nem ingatlanpiaci beruházások esetében az előzetes adatokhoz képest magasabb volt a visszaesés, míg a személyes fogyasztás lassabban bővült annál, mint amit a novemberi adatok mutattak. A GDP a második negyedévben 0,7 százalékkal zsugorodott a január és március közötti időszakhoz képest. Éves szinten a harmadik negyedévben 2,6 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék. 2009 egészére 2,5 százalékos visszaesés várható.
Az euro-zóna harmonizált fogyasztói árindexe tovább emelkedett és az előzetes adatok szerint decemberben elérte az előző év azonos időszakának bázisán a 0,9 százalékot. Az év közepén megfigyelt árcsökkenés az alacsony kereslettel, illetve az energiahordozók árának magas bázisával magyarázható. A 2009-es év utolsó két hónapjában ismét pozitív tartományba lépett az infláció, az ECB vizsgálatai szerint a várakozások továbbra is összeegyeztethetőek a két százalékos inflációs céllal.
Az előző év azonos időszakához képest októberben mérséklődött az uniós ipari visszaesés mértéke (-10,2%). A tavaszi mélypontot követően az előző hónaphoz viszonyítva mind a termelési, mind az új megrendelések állományának adatai hónapról hónapra javultak, ez a tendencia októberben azonban megtört. A törés vélhetően átmeneti, mivel az euróövezeti beszerzési menedzserindexek folyamatosan javulnak. Decemberben a kompozit mutató 54,2 pontra (+ 0,5), a feldolgozóipari index 51,6 pontra (+ 0,4), a szolgáltatói index 53,6 pontra (+ 0,6) emelkedett.
Az Európai Unió 2009. harmadik negyedévi gazdasági teljesítménye az előzetes becsléssel megegyezően (- 4,3 %) alakult. Az euró-övezeti GDP kissé jobb lett a korábban számítottnál, - 4,0 százalék volt.
