A kereszténydemokrata oktatáspolitikus kijelentette: nem élik meg tragédiaként, hogy sok módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez, mivel az oktatás az 1 millió 300 ezer diák családját számba véve csaknem az ország lakosságának felét érinti, így érthető, hogy a politikusok is nagy figyelmet fordítanak rá. Példaként említette, hogy a jelenleg hatályos oktatási törvényhez 2003-ban több mint 500 módosító indítvány érkezett. Hangsúlyozta: minden olyan változtatást támogatnak, amely az eredeti javaslat alapkoncepciójába illeszthető.   

Hoffmann Rózsa a kritikát megfogalmazóknak válaszolva riogatásnak nevezte, hogy a kormány elsorvasztaná a falusi iskolákat, hiszen a legkisebb településeken akár 8 gyermek esetén is elindulhat az oktatás.   

Az oktatásért felelős államtitkár ismételten kiállt a tankötelezettség 16 éves korig csökkentése mellett. Mint mondta, jelenleg 19 európai uniós országban, például Finnországban és Franciaországban is 16 évnél húzták meg a kötelező iskolába járás korhatárát, mindössze 3 országban 18 év. Ismételten elmondta, hogy a változás nem jelenti azt, hogy az állam nem biztosítja a tanulni vágyóknak az ingyenes oktatás lehetőségét, pusztán arról van szó, hogy aki nem akar iskolába járni, az szerencsét próbálhat a munka világában.   

Kiemelte továbbá, hogy a jövő évi költségvetésben nem csökkennek a köznevelésre szánt források és hangsúlyozta: bízik a kormányban és abban a gazdaságpolitikában, amely az elmúlt évben megóvta az országot az összeomlástól.   

Az államtitkár felszólalása végén köszönetet mondott mindazon fideszes és kereszténydemokrata képviselőnek, akik megértették a törvény üzenetét.   

Az oktatásügy nemzeti sorskérdés

László Tamás (Fidesz) klebelsbergi fordulatnak nevezte a törvényt, amely szerinte megteremti az alapját az oktatási rendszer megfelelő átalakításának.  

Frakciótársa, Balázs József azt mondta, a köznevelési törvényről nagyon sok fél- illetve téves információ kering. Elmondása szerint a pedagógusok támogatják a jogszabályt és előrelépésnek tartják azt. Rémhírnek nevezte, hogy a kistelepüléseken megszűnik az alsó tagozatos oktatás.  

Bebes István (Fidesz) arra utalt, hogy főszabály szerint az állam feladata lesz a köznevelés. Hozzátette, az óvodai nevelésről továbbra is a települési önkormányzatok gondoskodnak. Megjegyezte még, hogy az önkormányzatok a szocialista kormányok nyolc éve alatt „teljesen kivéreztették magukat” azért, hogy finanszírozni tudják az oktatási intézményeket, de ezt a feladatot most átveszi tőlük az állam.  

A szintén fideszes Pánczél Károly is arról beszélt, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közoktatásból. Jelenleg ugyanis szerinte az oktatás minőségére leginkább az hat, hogy az önkormányzatnak milyen az anyagi lehetősége. Megengedhetetlen, hogy a földrajzi adottságok, vagy a helyi adóbevételek határozzák meg az oktatás színvonalát – tette hozzá a kormánypárti politikus.

A javaslat komplexen kezeli az oktatást

Spaller Endre, a KDNP országgyűlési képviselője szerint nem igaz, hogy a javaslat nem foglalkozik az integrációval, éppen ellenkezőleg komplexebben kezeli azt, ami óriási előny. Hozzátette: a délutáni oktatás nem a leghátrányosabbakat és nem is az elitet szolgálja, mert előbbiek nem vesznek részt, utóbbiak pedig magánórákra járnak.  

A kormánypárti politikus szerint a megoldás az állami szerepvállalás egyértelmű növelése. „Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az állam rosszul végzi a dolgát, az önkormányzat pedig jól, csak azért mert helyiek, ez teljes tévedés” – tette hozzá.

A szintén kereszténydemokrata Varga László áldást kért törvényre és megköszönte Hoffmann Rózsa elmúlt egy éves munkáját.

A köznevelésről szóló javaslat általános vitájának folytatása

Lezsák Sándor , a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közoktatás rendszerét a nevelés eszközének is kell  tekinteni. Le kell számolni azzal az „álliberális” szemlélettel, amely egyszerűen szolgáltatásnak tekintette az oktatást – mondta, úgy fogalmazva, hogy az iskolák nem üzletközpontok.

A köznevelési törvény javaslata szerinte rendet tesz abban, amit a szocialista-liberális oktatáspolitika szemléleti szinten is lezüllesztett.   

Az indítvány törekszik a pedagógusok „megtépázott” tekintélyének helyreállítására – emelte ki Lezsák Sándor, hozzáfűzve: törekedni kell arra, hogy ahol csak lehet, működtetni kell általános iskolát. Úgy vélte, ahol utaztatásra van szükség, ott inkább a tanárnak kell utaznia, mint a gyermeknek.

A Pokorni-Hoffmann vita is szóba került
    
Az MSZP-s Nyakó István felszólalásában az oktatási bizottság fideszes elnöke, Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa közötti vitára utalt felszólalásában. Úgy fogalmazott: „nekünk már volt dolgunk világnézeti rétegpárttal. Annyit mondhatok, hogy jobb ma egy kiadós összeveszést megélni, mint holnap egy rossz kompromisszum következményeit túlélni”.

Mélyponton a pedagógusok tekintélye   

A Földi László a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, mindenképpen át kell szervezni a magyar közoktatást, mert az jelenlegi formájában nem tudja kiszolgálni a munkaerőpiacot, nem képes biztosítani a pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsülését. Utóbbiról szólva úgy fogalmazott, a pedagógusi hivatás tekintélyvesztése jelentős.   

A kormánypárti képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanári teljesítmény és a bérezés között egyértelmű az összefüggés. A tanárok létszámával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy például a természettudományi képzés területén akár komoly munkaerőhiány is felléphet.

Bocsánatkérésre szólított fel az MSZP

Hiller István, az MSZP képviselője bocsánatkérésre szólította fel Hoffmann Rózsát, mert véleménye szerint az államtitkár egy interjúban olyan kijelentést tett az egyik szakszervezet vezetőjére, amit "hatalomban lévő politikus, egyáltalán politikus nem tehet". Kijelentette, hogy az államtitkár nem mondhatja egy több mint harminc éve tanító emberre, hogy nem engedné gyerekek közé.   

Hoffmann Rózsa reagálva a szocialista képviselő szavaira hangsúlyozta: „olyan ember, aki hazudik, mégpedig többször, megfontolandó (...), hogy gyerekek közé engedhető-e”. Hozzátette, hogy a kijelentését fenntartja, mert ő csak néven nevezte a valóságot.