Kis magyar abszurd előzte meg Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettesének napirend előtti felszólalását. A mai ülésen elsőként megszólaló miniszterelnök sikeres válságkezelésről, növekvő bizalomról, és az adóátrendezésről, mint jelentős adócsökkentésről beszélt, majd az SZDSZ frakcióvezetőjeként – a pannon pumáról elhíresült ex-gazdasági miniszter – Magyarország versenypozíciójának romlásáért támadta a kormányt. A félreértések elkerülése végett a jelenlegi kormányt sietve megvédte, mondván, hogy mindez nem a Bajnai-, hanem az előző kormány számlájára írandó.

Kóka Jánost ezen kritikai észrevételeinek fejtegetése közben láthatóan nem zavarta azon apróság, hogy 2004-2007 között gazdasági miniszterként személy szerint őt, 2006-2007 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejlesztéspolitikai Kormánybiztosaként, majd 2008-2009 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszterként pedig Bajnai Gordont súlyos felelősség terheli az ország gazdasági hanyatlásáért.

Hargitai János napirend előtti felszólalásának elején kitért e sajátos színjátékra, visszautasítva mind Kóka János, mind Bajnai Gordon részéről a látványos felelősséghárítást. A kereszténydemokrata politikus élesen bírálta a miniszterelnököt, amiért beszédében azt állította, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarország utat tévesztett, elfelejtette megbecsülni a munkát.

„Nem tisztelt miniszterelnök úr! Magyarország semmit nem felejtett el. A magyar emberek szeretnének tisztességesen dolgozni, tisztességesen adózni, befizetni a közterheket és normálisan élni ebben az országban.  Ha valakik itt elfelejtettek valamit, akkor azok nem mások, mint akik az MSZP és az SZDSZ támogatásával kormányon voltak – tette hozzá.

Azt, hogy a munkának ma nincs becsülete, nem Magyarország, hanem a kormányon lévők mulasztásai idézték elő – hangsúlyozta a frakcióvezető-helyettes. „Ez a kiinduló helyzet, amit el kellene ismerni, s nem Magyarország polgáraira kellene mutogatni”– jegyezte meg.

Hargitai János kifejtette, az új kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata lesz, hogy munkahelyeket teremtsen, egymillió munkavállalót kellene a munka világába visszasegíteni az elkövetkező években. A gazdasági szakpolitikus tarthatatlannak nevezte, hogy az Európai Unióban Máltát leszámítva Magyarországon a legkevesebb az aktív korú munkavállaló.

Bajnai Gordon munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő, adócsökkentő ígéreteit illetően úgy fogalmazott: „érdemes megvizsgálni, van-e a Bajnai-kormánynak szabad akarata, van-e valódi mozgástere”. Emlékeztetett rá, hogy azok az uniós országok, amelyek az elmúlt időszakban hiteles gazdaságpolitikát folytattak, a válság alatt megszorító intézkedések helyett keresletet élénkítenek, akár a költségvetési forrásokkal, vagy a hiány átmeneti növelésével pénzt pumpálnak a gazdaságba.

Mint mondta: Magyarország számára ez a lehetőség nem adatik meg, mert a magyar kormány hosszú évek óta hiteltelen gazdaságpolitikát folytatott. E hiteltelen gazdaságpolitika következtében az Európai Unió az IMF és más nemzetközi pénzintézet rendkívüli segítségére szorult.

Hozzátette: a szóban forgó pénzintézetek nem adják ingyen a pénzüket, feltételekhez kötik, amely feltételeket az országnak teljesítenie kell. Amit a Bajnai-kormány tesz, az Brüsszellel egyeztetett folyamat, hiába próbálja a miniszterelnök azt a képzetet kelteni, hogy önállóan cselekszenek.  

„Azt a szégyent is először élte meg az ország, hogy kormányrendeletben kellett kihirdetni azt a gazdaságpolitikai lépéssort, amit fel kellett vállalnia a kormánynak azért, hogy az IMF 25 milliárd dolláros hitelcsomagjának feltételeit teljesítve lehívhassa a rendelkezésre a hitelkeret következő részletét” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Hargitai János szerint Bajnai Gordon „ügyes kommunikáció fogással”  felsorolta azokat az adóváltoztatásokat, amelyek pozitívan érintik a munkavállalókat, elmondta, hogy a 200 ezer forintos átlagbért keresők 2010-ben másfél havi jövedelemmel többet vehetnek majd kézhez, ugyanakkor „elfelejtett” hasonlóan számszerűsítve beszámolni azokról a tételekről, amelyek a munkaadókat és a munkavállalókat, valamint az ország valamennyi polgárát hátrányosan érintik. „Vallja be végre az országnak, hogy önnek nincs érdemi mozgástere. Nem nagyarányú adócsökkentés, hanem adóátrendezés van készülőben” – javasolta a miniszterelnöknek.

Kijelentette: az adóátrendezés irányát senki sem vitatja, a KDNP és a Fidesz évek óta hangoztatja, hogy a foglalkoztatás bővítése érdekében a munkáltatókat terhelő költségeket i kell csökkenteni. De azt határozottan ellenzik, hogy az adóátrendezést adócsökkentésként próbálják meg eladni. „ Amennyit  adnak az egyik kezükkel, ugyanannyit vagy még többet is elvesznek a másikkal” – jegyezte meg. „Ez a világos beszéd, ezt kell elmondani az országnak!”

Felszólalásának végén Hargitai János elfogadhatatlannak nevezte a kormány vagyonadó-tervezetét, mert szerinte az ellentmond minden létező európai modellnek.