A kormányzat megfeledkezett a fiatalokról, bár amikor gondolt rájuk, akkor talán még rosszabbul jártak – hangsúlyozta a képviselő.

Rétvári Bence emlékezetett rá, hogy az Ifjúsági törvény koncepciója, mi több maga a törvény teljes szövege már hét évvel ezelőtt elkészült, a kormány 2002-ben, 2004-ben, 2006-ban tett ígérete ellenére mégsem került az Országgyűlés asztalára.

Hasonló sorsra jutott a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, tíz-húsz éves távlatban határozta volna meg az ifjúságpolitika főbb irányvonalait,, amelynek beterjesztési határideje – egy határozati javaslat szerint – 2008. december 31-én lejárt. Ennek ellenére mind a mai napig nem készült el a fiatalok életproblémáira válaszokat adó hosszú távú stratégia – jelentette ki a kereszténydemokrata képviselő.

Ezzel szemben számos olyan kormányzati döntés született, amelyek valósággal elűzik a fiatalabb korosztályhoz tartozókat az országból – jegyezte meg a politikus. Példaként említette a lakáspolitika teljes felszámolását, a kamattámogatások, az adókedvezmények, a szocpol megszűntetését.

Elmondta: a szocpol és a kamattámogatás megvonásának bejelentése után az egyik legnagyobb látogatottságú ingatlanportálon megkérdezték a fiatalokat, hogy mi az első reakciójuk a kormány tervezett intézkedéseire, a válaszadók 41 százaléka azt felelte, hogy az ország elhagyásán gondolkodik.

A továbbtanulással kapcsolatban kifejtette: a folyamatosan változó felvételi rendszerben a fiatalok nem tudják stabilan tervezni a jövőjüket, nem szólva arról, hogy a kormány állandóan lebegteti az egyetem bezárásokat.

Rétvári Bence szerint a tandíj bevezetésével lehet, hogy éppen a legtehetségesebb fiatalokat késztette hazájuk elhagyására a kormány, akik a bizonytalan helyzet helyett a könnyen megszerezhető, és kiszámítható külföldi ösztöndíjaikat választották.

A pályakezdő munkanélküliség mindenki által ismert fogalom, átlagosan hat hónap, amíg egy fiatal munkahelyet talál. A fiatalok ötöde megtapasztalja a munkanélküliséget, más országokkal ellentétben önálló cég alapításához sem kapnak állami segítséget – sorolta a képviselő.

A kereszténydemokrata politikus a kormánypárti képviselőkhöz fordulva kijelentette: „ezek az önök eredményei, ezek a következményei annak, amit tesznek”.

A politikus beszámolója szerint a pár héttel ezelőtt nyilvánosságra került kormányzati kutatás, az „Ifjúság 2008” gyorsjelentése is a felsoroltakról tanúskodik. A fiatalok 38 százaléka a legnagyobb problémaként a munkanélküliséget, 22 százaléka a pénztelenséget, 18 százaléka a létbizonytalanságot, és ugyancsak 18 százaléka a kilátástalan jövőt nevezte meg – mondta Rétvári Bence.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban több orvos vonult külföldre, mint amennyit Budapesten az általános orvostudományi karon végeztek. „Nem vagyunk mi olyan gazdag ország, hogy Angliának képezzünk orvosokat, vagy Németországnak autószerelőket” – jegyezte meg..

Rétvári Bence hangsúlyozta: rájuk itt is szükség lenne, hiszen más kincsünk nincs, mint a kiművelt fiatalok. Nem tudást, tapasztalatot szerezni küldjük el ifjainkat, hanem kilátástalan kétségbeesésükben hagyjuk, hogy világgá menjenek. Hagyjuk, hogy más országban szerezzenek lakást, teremtsenek maguknak egzisztenciát. Óriási veszteség ez nemcsak Magyarország, de az Európai Unió számára is, hiszen a külföldön szerencsét próbálók többsége nem képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, diplomájuk elvész, taníttatásukra fordított összeg befektetés helyett, feleslegesen kidobott pénzzé válik.

Ha a fiatalok inkább külföldre vándorolnak, akkor Magyarországnak nincs jövője, nincs az a nyugdíjcsökkentés, nincs az az ingatlanadó, amely azt a GDP-hez való hozzájárulást, azt az adóbefizetés pótolni tudná, amely a fiatalok elüldözése miatt hiányzik a magyar költségvetésből – mondta a kereszténydemokrata képviselő végezetül.