A kereszténydemokrata politikus kitért arra is, hogy az emlékmű tervezésére a főváros megbízásából a Budapest Galéria pályázatot írt ki. A benyújtott 23 pályamű közül a szakmai bírálóbizottság Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán művét nyilvánította a pályázat nyertesének. A nyertes kompozíció a kitelepített családok szállásául szolgáló, a pusztában magányosan álló juhhodályok, marhaistállók arányait imitáló faldarab, amely a kiszolgáltatott családok emlékét a falbazárt műkő figurák csoportjába foglalva rejti. A 4,5 méter magas műemlék magyar találmányú üvegbetonból készült, ami a hátsó megvilágításban átsejlik és láthatóvá teszi az embercsoport körvonalait.
    
A Fővárosi Közgyűlés tavaly augusztusban egyhangúlag fogadta el az öt frakció közös javaslatát, hogy emlékművet állítsanak a Hortobágyra kitelepítetteknek. Az előterjesztés a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezésére Rétvári Bence képviselő közreműködésével született meg. Az emlékmű a nyár folyamán, az elhurcolások 60. évfordulójára, 2010.júniusára lesz kész. Felállításának 30 millió forintos költségeit a fővárosi közgyűlés és a kulturális tárca állja fele-fele részben.
    
1950. június 23-án, bírói ítélet nélkül, több ezer családot hurcoltak a Hortobágyra, ahol 12 kényszermunkatábort létesítettek. Az embertelen körülmények között tartott családok fegyveres őrizet mellett, jogaiktól, emberi méltóságuktól megfosztva, a környező állami gazdaságokban végeztek kényszermunkát. Az 1953 júniusi amnesztia sem hozott lényeges javulást, senki sem mehetett vissza eredeti lakhelyére, semmit nem igényelhetett vissza az elkobzott javakból és csak segédmunkát végezhettek.