– Mi vezérelte a KDNP-t, hogy megalkossa ezt a törvényjavaslatot?

– Európában ez nem egyedi dolog, több évtizede jól működik a családi csődvédelmi rendszer. Magyarországon is több tízezer család veszi majd igénybe, az már most látszik. A javaslatot benyújtottuk, szerdán kezdődik az általános vita a törvényről, több módosító indítvány is várható hozzá. Előzménye a banki elszámoltatás, a forintosítás, de így is sok még a bajba jutott ember. A kormány megpróbál tovább segíteni rajtuk. A bajbajutottaknak egy lehetőség marad, ha magáncsődöt kérnek. Az adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha a tartozás minimum kétmillió forintos, maximum pedig hatvan. A csődvédelmet több lépcsősre tervezzük, szeptembertől indul, és azok vehetik igénybe, akiknek veszélyben van az otthonuk.

A csődvédelem ideje alatt – noha most még kilakoltatási moratórium van – nem lesznek kitéve a családok végrehajtásnak, kényszerértékesítésnek, végrehajtásnak, valamint nem lehet felmondani alapvető közszolgáltatási szerződéseiket sem.

– Hogyan indul a csődvédelmi eljárás?

– Terveink szerint az első lépés egy vagyonleltár elkészítése lesz. Hozzá jön a jövedelemfelosztási terv, a folyamatot az Igazságügyi Hivatalon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat felügyeli majd. Számuk több lesz az országban, régiókra elosztva. Az ott dolgozó munkatársak tartják a kapcsolatot a családdal és a hitelezőkkel. Őket vagyonfelügyelőnek hívják. Az a család, amely belép a csődvédelmi rendszerbe, vállalja, hogy öt évig a vagyonát átlátható és ellenőrizhető módon az adósságainak törlesztésére fordítja majd.

– Ez a legkényesebb pont: jön egy kirendelt vagyonfelügyelő, és mindennap belenéz a pénztárcába, hogy a családból ki, mire és mennyit költött?

– A család érdeke, hogy a hiteltől megszabaduljon. A vagyonfelügyelő nem ellenség, hanem segítő szándékú, komoly képzésen átesett szakember. Közvetítőszerepet tölt be a család és a hitelező között. Nyilvánvalóan nem szabályozza, hogy a napi fogyasztási cikkekre mennyi pénz megy el, de abba beleszólhat, hogy egy családi házba éppen ne a második televíziót vásárolják meg, illetve ne újabb kocsira költsenek. Sokkal szorosabb, barátibb kapcsolatra és őszinteségre számítunk a vagyonfelügyelővel a család részéről, hiszen ő lesz az, aki rendezheti a bajbajutottak sorsát. A hitelező örülhet, hogy visszakapja a pénzét, a család meg boldog lehet, hogy megmaradnak az értékei. A nagy pénzügyi kiadást tehát valóban egyeztetni kell vele. Ha a vagyonfelügyelő azt mondja, az autót kisebbre kellene cserélni, mert az árából lehet törleszteni, akkor bizony kisebbre illik cserélni. Fontos: a vagyonfelügyelő nem dönthet a család helyett. Ezért használtam az „illik” szót. Amennyiben a család nem mutat semmiféle együttműködést a vagyonfelügyelővel, akkor a szerződést felbontják. Kvázi elvesztik a mentorukat. A vagyonfelügyelő mellett természetesen bekapcsolódhat az önkormányzat szociális részlege is.

– Mennyire lehet zökkenőmentes az együttműködési folyamat?

– Úgy gondolom, ha az adós az első körben önállóan tárgyal a hitelezőivel, ha a vagyonát nem titkolja el a kellő felügyelet mellett, akkor minden rendben lehet. A családi csődvédelem a lakosság számára segítség.

A törvényi szabályozás lényege

A magánszemélyek adósságrendezésére vonatkozó új törvényi szabályozás eszköz arra, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése helyreállítsa a fizetőképességet, hozzájáruljon a nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan el-adósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. Az Országgyűlés ezért mindazok számára, akik a fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, az eladósodottak, az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével, illetve a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtésével alkotta meg a törvényjavaslatot.