Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával zárult a parlament keddi ülése.

Kormány: fel kell lépni az önkényuralmi jelképek ellen

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára az elhangzottakra reagálva kiemelte: több képviselő is amellett foglalt állást, hogy mind a náci, mind a kommunista típusú jelképet tiltani kell. A törvényjavaslatról azt mondta: ezután a nemzetközi fórumokon nem lehet majd arra hivatkozni, hogy nem elég konkrét a tényállás, és ezt az Alkotmánybíróság sem teheti meg.

Ha a törvényt a parlament időben el tudja fogadni, akkor május elsejétől továbbra is büntethető lesz a vörös csillag vagy a horogkereszt használata – emelte ki. Az államtitkár nem értett egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az önkényuralmi jelképek használatát meg kell engedni. Véleménye szerint következetlenek lennének, ha nem élnének a büntetőjog eszközével az ügyben.

Felszólalását követően Ujhelyi István levezető elnök az általános vitát lezárta.

A határon túli magyarság autonómiájáról beszélt a Fidesz

Csóti György (Fidesz) napirend utáni felszólalásában arról beszélt, hogy a trianoni békediktátum után 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá, de számuk mára 2,5 millióra csökkent. Véleménye szerint az elcsatolt területeken élők szülőföldön való boldogulását és fennmaradását csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja.

Rétvári Bence az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az alaptörvény egyértelművé teszi a magyar kormányok feladatát. Azon túl, hogy felelősséget viselnek a határon túl élő magyarokért, támogatniuk kell a helyi autonómiatörekvéseket is – közölte. A mindenkori kabinetnek igyekeznie kell elősegítenie egyfajta területi autonómia megteremtését azokon a területeken ahol a magyarság egy tömbben él - közölte. Ahol nincs tömbmagyarság, ott egyfajta személyi, kulturális autonómia lehet irányadó – tette hozzá.

Az autonómia megadása a többségi társadalom számára is pozitív lehet, mert ezáltal a magyarság sokkal inkább be tud tagozódni az adott ország államigazgatási rendszerébe – közölte. Az Európai Uniónak elő kell segítenie a kárpát-medencei magyar közösség minél szélesebb körű önrendelkezési jogának a kialakítását – mondta.

Ujhelyi István levezető elnök ezt követően a parlament ülését lezárta, a következő kétnapos ülést április 15-re hívta össze.

A közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Az indítványt minden parlamenti frakció támogatásáról biztosította. Ezt követően a Ház befejezte az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozási javaslat általános vitáját.

Közveszély helyszínén elkövetett lopás szigorúbb büntetése

Gulyás Gergely (Fidesz) előterjesztői expozéjában ismertette: a javaslat célja, hogy katasztrófahelyzetben, közveszély esetén szigorúbban büntethessék azokat, akik mások tulajdonát akarják eltulajdonítani. Éppen ezért az új szabály a minősítő körülmények közé sorolja a közveszély helyszínén elkövetett lopást, így a legcsekélyebb mértékű lopás esetén is legalább 3 év szabadságvesztéssel kell számolnia az elkövetőknek. Súlyosabb elkövetés esetén ez akár 10 év is lehet – tette hozzá. Hangsúlyozta: a javaslat találkozik az állampolgárok értékítéletével, a többségi társadalom elvárásával.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a kabinet álláspontját ismertetve leszögezte: a kormány igyekszik az állampolgárok vagyonbiztonságát minél jobban szigorítani, így támogatja az eddigi 2 évről legalább 3 évre növekvő büntetőtétel kiszabását.

Vas Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat jó célt szolgál, ezért kérte annak támogatását.

Bárándy Gergely (MSZP) ismertette: a szocialista frakció támogatja a módosítást, ugyanakkor azt kérdezte a kormánytól, hogy mi az aktualitása a módosításnak, hiszen nemrég fogadta el a kormánytöbbség az – egyébként még életbe sem lépett – új büntető törvénykönyvet. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban csak a rendkívüli hóhelyzet okozott a javaslatban is megtalálható katasztrófahelyzetet, azonban a híradások szerint akkor nem történt olyan bűncselekmény, amit az új szabályozás érintene. Éppen ezért szerinte a törvénymódosítás csak PR-akció.

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában a március 15-i hóhelyzet kapcsán elkövetett cselekményekkel indokolta a javaslat szükségességét, de példaként említette a kormányváltást követő árvíz idején egyes társadalmi csoportok tevékenységét is. Emellett az ellenzéki képviselő szót emelt a kábellopások hasonló szigorral történő büntetése mellett is. Szerinte a most tárgyalt javaslat szükséges, de nem kielégítő megoldás, mert inkább egy átfogó, bűnözés elleni stratégiára lenne szükség.

Gulyás Gergely a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy minden parlamenti frakció támogatja a javaslatot.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István az általános vitát lezárta.

Önkényuralmi jelképek használatának tilalma - Fidesz: a 20. század borzalmai nem veszhetnek a feledés homályába

Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozási javaslat folytatódó általános vitájában a fideszes Mátrai Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta felnőtt egy nemzedék, amely nem ismeri az önkényuralmi jelképek követőinek nevéhez fűződő szörnyűségeket, holott erről mindenkinek tudnia kell.

A kormány ezért erkölcsi és politikai kötelezettségének érzi, hogy következetesen nézzen szembe a 20. századi diktatúrákkal, ugyanis az elmúlt század legborzalmasabb időszaka nem veszhet a feledés homályába, így az áldozatokra való emlékezés része az is, hogy a jelképek használata bizonyos esetekben tilalom alá esik – mondta.

Frakciótársa, Szalay Péter is azt hangsúlyozta, hogy a népirtás jelképei a köznyugalom megzavarására alkalmasak, és sértik az áldozatok emberi méltóságát, kegyeleti jogát. Mindkét 20. századi diktatúra jelképeit egyformán kell szankcionálni, és egyiket sem szabad büntetlenül felhasználni – mondta.

Jobbik: sem vörös csillagra, sem horogkeresztre nincs szükség

Murányi Levente (Jobbik) megdöbbentőnek nevezte, hogy a felszólalások során még profi politikusok is fasizmusnak titulálták a német nácizmust és a magyar hungarizmust. Véleménye szerint a fasizmus Olaszországban egyfajta nemzeti jellegű kommunizmus volt. A politikus azt mondta: az ilyen kijelentések alapja, hogy „aki nem tetszett a büdöslábú kommunistáknak, az mindenki fasiszta lett”. A képviselő egyúttal azt is kijelentette, hogy a német nácipárt volt „a világ legbaloldalibb pártja”.

Murányi Levente azt is hangsúlyozta, hogy mindkét önkényuralmi rendszer a gyűlölet alapján működik, az egyik faji, a másik a társadalmi gyűlölet alapján. Kijelentette azt is, hogy a világnak nincs szüksége a szocializmus létére, mert ők „csak és kizárólag” rosszat hoztak az emberiségnek. Akik végigszenvedték ezeket az izmusokat, azok azt sohasem fogják megbocsátani. A Jobbik álláspontja szerint ebben az országban nincs szükség sem horogkeresztre, sem vörös csillagra – mondta végül.

Az LMP nem támogatja a büntetőjogi fellépést

Schiffer András (független) hangsúlyozta, hogy az LMP korábban is a büntetőjogi fellépés ellen foglalt állást a témában. Az 1993-as Országgyűlés „szégyene” volt, hogy elkezdte méricskélni a XX. század rémtetteit, mert ezek a bűntettek összemérhetetlenek - jelentette ki. Arra van szükség, hogy olyan társadalom alakuljon ki, amelyben minden egyes személy felelősséget érez azért, hogy milyen közösségben élünk – szögezte le. Mindenki abban érdekelt, hogy a történelmileg megvetésre ítélt bűnök kapcsán kialakuljon egy konszenzus a társadalmon belül – emelte ki Schiffer András.

A vízgazdálkodási törvény, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló jogszabály módosításának általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése.

Fidesz: szükség van ésszerű kitermelésre

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a vízgazdálkodási törvény vitájában arról beszélt, a tervszerű vízgazdálkodás nem jelenti azt, hogy felélné az ország a készleteket. Ésszerű kitermelésre minden felhasználható erőforrásnál szükség van – mondta. Hangsúlyozta azt is: nincs olyan EU-s szabály, amely tiltaná ennek a törvénynek a hatálybalépését. Kiemelte továbbá, a kertgazdálkodásnak szüksége van a kitermelésre, és az sem igaz, hogy visszasajtolás nélkül nem pótlódik a vízkészlet.

MSZP: vonják vissza a javaslatot!

Pál Béla (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy miért nem egyeztetett szakmai szervezetekkel, és miért nem hallgatott az ágazat által megfogalmazott ellenvéleményekre. A szocialista politikus azt kérte a kabinettől, vonja vissza a tervezetet, hiszen 2015 közepéig áll rendelkezésre idő egy alapos szabályozás kidolgozása.

Fidesz: szükséges a vízkészlet kitermelése

Babák Mihály (Fidesz) szerint a víz a hővel kiegészülve képez kifejezetten fontos erőforrást. Példaként említette: a Dél-Alföldön az embereknek létszükséglete, hogy ezt a vizet kitermeljék, mert ez alapvetően szükséges a gazdálkodáshoz. Kiemelte, vannak olyan területei az országnak, ahol lehetetlen visszasajtolni az elhasznált termálvizet a földrajzi adottságok miatt. Szerinte a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a hatóság differenciáltan, mindenhol a helyi lehetőségekhez mérten döntsön a felhasználásról és esetleges visszapótlásról.

Jobbik: vissza lehet sajtolni a vizet

Zakó László (Jobbik) azt mondta, hogy a kőzetbe, ha nehezen és drágán is, de vissza lehet nyomni a vizet. Szavai szerint a termálvíz hasznosításának terén viszont pazarlás folyik. A képviselő véleménye szerint inkább arról kellene beszélni, hogy az állam hogyan tudná kivenni a részét a vízvisszasajtolásból.

Kormány: a visszatáplálási kötelezettség eltörlése nem okoz túlhasználatot

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, az általános visszatáplálási kötelezettség eltörlése nem eredményez túlhasználatot. A visszatáplálás nélküli kitermelésre ugyanis csak akkor ad engedélyt a hatóság, ha a felszín alatti vizek mennyiségi állapota ezt engedi.

A környezetvédelmi hatóság objektív módon fogja vizsgálni a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését - közölte. Arra is kitért, hogy a 2500 méter mélység alatti kitermelés a bányatörvény hatálya alá tartozó koncessziós tevékenység. Az engedéllyel történő működésből szerzett mérés alapján lehetővé válik, hogy hatévenként ellenőrizzék a víztesteket - jelentette ki Czerván György.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Az önkéntességről szóló törvény módosítása

Soltész: az önkénteseket fogadó szervezeteknek be kell jelenteniük e szándékukat

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosításának általános vitájában Soltész Miklós szociális államtitkár visszautalt arra: a jogszabályt 2005-ben azért alkották meg, hogy az önkénteseket a közcélok elérésének érdekében is hatékonyan tudják mozgósítani.

A mostani előterjesztés alapján a közérdekű tevékenységet végző önkénteseket fogadó szervezeteknek be kell jelenteniük ezt a szándékukat az erőforrás-minisztériumnak - ismertette a változásokat. Emellett újraszabályozták a bejelentési adatlapot és a csatolandó mellékletek körét. Az adatlapot a tárca fogja rendszeresíteni, és teszi közzé az interneten.

Fidesz: az önkénteseknek a munkavállalókhoz hasonló védelemben kell részesülniük

A fideszes Rónaszékiné Keresztes Monika felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkéntesek számának alakulása a társadalom állapotának egy jelzőrendszere. 2010-es adatokat idézve elmondta, a felnőttek 4,1 százaléka sorolható a szűkebb értelemben vett önkéntesek közé. Hangsúlyozta, mindezek miatt az önkénteseknek a munkavállalókhoz hasonló védelemben kell részesülniük. Jelezte, hogy a Ház előtt fekvő indítványban civilek javaslatai alapján vezettek át módosításokat.

A Jobbik a társadalmi egyeztetés eredményére kíváncsi

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője támogathatónak nevezte az indítványt, megjegyezve ugyanakkor, hogy annak indoklásában nem igazán esik szó az előterjesztés társadalmi véleményezéséről, holott fontos lenne ismerni annak eredményét.

Felvetette: a törvény alapján a gazdasági társaságok esetében is van lehetőség az önkéntes munkára, viszont csak a jogi személyiséggel nem rendelkezőknél. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy ez milyen esetekben képzelhető el, illetve mi indokolja, hogy a jogi személyiséggel rendelkező társaságok nem kerültek be ebbe a körbe.

Az LMP az ifjúsági közösségi szolgálat részletszabályait hiányolja

Az LMP színeiben politizáló független képviselő, Ertsey Katalin szerint jelentős egyensúlytalanságot mutat az a gyakorlat, hogy míg az önkéntestörvény sokszor túl-, addig a közösségi szolgálat alulszabályozott. Szerinte részletezni kellene például azt, hogy ki felelős akkor, ha az ifjúsági közösségi szolgálat során megsérül az iskolás gyermek. Szorgalmazta azt is, hogy a diákok önkéntes munkáját például érettségi pluszpontokkal ösztönözzék, valamint azt is, hogy orvosolják az adó egy százalékának civil szervezetek részére való felajánlásával kapcsolatos anomáliákat.

Válaszában Soltész Miklós államtitkár egyebek mellett azt ígérte, felhívja az adóhatóság figyelmét az egyszázalékos adófelajánlásokkal kapcsolatos esetleges gondokra.

Az általános vitát a keddi ülésnap végén zárja le a levezető elnök.

Számos kritika érte a kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségének végleges és differenciálatlan eltörlését az erről szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén.

Vízgazdálkodási törvény módosítása

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a törvényjavaslattal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarországon az üveg és növényházi kertészetek fűtési gondjait oldja meg a geotermális energia, amelynek így a mezőgazdasági hasznosításban kiemelt jelentősége van, a kertészeti ágazat pedig több ezer család megélhetését jelenti.   

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az összes termálvízhasználat 97 százaléka visszatáplálásra kötelezett, holott sok esetben ez a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, és egyes területeken technikai és geológiai akadályokba is ütközik. Közölte: a törvényjavaslat ezért eltörli a visszatáplálási kötelezettséget, ugyanakkor a hatóság számára a kötelezettség fenntartása nélkül is minden eszköz fennáll, hogy a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését ellenőrizze.

Fidesz: van alternatívája a visszasajtolásnak

Farkas Sándor (Fidesz) szerint az elmúlt 55 évben számtalan termálkutat fúrtak az országban, ezek természetbarát energiát jelentenek, amelyek könnyen hasznosíthatóak. Az a termálvíz-hozam, amely az első években kikerült, csatornákban tározták – hívta fel a figyelmet a visszasajtolás alternatíváira. Mint mondta, nincs olcsóbb energiaforrás a geotermikus energiánál, amely például baromfitelepeken lehet használni, vagy az üvegházi termesztésben.

Azt mondta: tudományos eredmények bizonyítják, hogy a kutak nem apadhatnak ki, hosszú távon stabilan rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutak hosszú távú fenntarthatósága technológiai fejlesztést igényel. Szerinte az előterjesztés olyan új ágazatot helyezet előtérbe, amely új lehetőséget nyit például a mezőgazdaság számára.

MSZP: nem egyértelmű az előterjesztés szakmai támogatása

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint nem egyértelmű az előterjesztés fogadtatása a szakmai körökben. Úgy vélte: szélesebb körű egyeztetésre lett volna szükség a beterjesztés előtt. Emlékeztetett arra: a tárca államtitkára szerint a vízügyi igazgatóság írja ki a kutat üzemeltetőnek, hogyan kell elhelyeznie a már hasznosított vizet, ennek azonban más jogszabályokban nem látta nyomát a képviselő.

Egyetértett azzal, hogy a terület valóban hasznosítandó, de szerinte az országban elsősorban a földhőt kellene jobban kihasználni, a meleg vizét már hasznosítja az ország. Közölte: veszélyeztetve érzi a mezőgazdasági felhasználókat vagy a termálvizet gyógyászati célokra hasznosítókat, a jogszabály ugyanis nem tesz méretkorlátot. Szerinte a kisebb fűtőművek - a mérethatékonyság miatt - túl drágák lesznek a nagyobb erőművekhez képest. A képviselő ezért bizonyos méret között megtartaná a visszasajtolási kötelezettséget.

Fidesz: csak pótolható mennyisét termelhető ki

Bencsik János (Fidesz) arra mutatott rá, nincs akadálya annak, hogy a geotermikus energia felhasználása akár a jelenlegi szint tizenkétszeresére emelkedjen - mondta, kutatási eredményekre hivatkozva. Szerinte ugyanakkor szükség van ennek szabályainak meghatározására, és az energetikai mellett az ivóvízi, és gyógyászati, turisztikai hasznosítást is figyelembe kell venni.

Szerinte, ha jelenlegi formában fogadnák el az előterjesztést, az gátolná a fejlesztéseket és a nemzeti vízstratégia céljaival. A jogi szabályozást csak szakmai minimumok mellett tartotta elfogadhatónak: ehhez – mint mondta –,  folyamatosan nyomon kell követni a felhasználás mennyiségi, minőségi mutatóit, és mérni a felhasználás hatását, a termálvíz-kincs állapotát.

Szerinte csak olyan mennyiségű vízkészlet termelhető ki, amelyek mennyisége és hőtartalma pótolható. Hangsúlyozta: a kertészeti célú termálvíz-használat esetében minden további nélkül meghosszabbítható a visszasajtolási moratórium, ehhez azonban nem kell törvényt módosítani. 

Jobbik: a nemzet hosszú távú érdeke sérülhet

Kepli Lajos (Jobbik) szerint, ha Bencsik János komolyan gondolja szavait, nem támogathatja az előterjesztést. Hangsúlyozta: nem tartoznak a visszasajtolást mindenáron előírók táborába, ugyanakkor kifogásolta, hogy kizárólag engedély alapján kell a visszasajtolást elvégezni. Szerinte ezzel a nemzet hosszú távú érdek sérül. Úgy vélte: háttérérdekek vezérlik a jogszabály elfogadását. Hiányolta az előterjesztés tudományos megalapozottságát, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Szintén fontosnak tartotta a visszasajtolási kötelezettség differenciált megszüntetését. Több képviselővel együtt úgy vélte: fennáll a túlhasználat veszélye.

LMP: ne szavazzák meg a törvényt!

Szél Bernadett független képviselő, LMP-s politikus felszólalásában arról beszélt: pártja azt szeretné, ha fenntartható módon rendeznék a kérdést és a következő nemzedékek is élvezni tudnák a magyar termálvíz-kincset. Hangsúlyozta: a visszasajtolás szigorúan szabályozni kell, hiszen a vízkincs véges. A képviselőnő felolvasta a szabályozást ellenző szakmai szervezetek álláspontját tartalmazó levelet is. Hangsúlyozta azt is: van gazdaságos módja a visszasajtolásnak és működik is ilyen rendszer ma Magyarországon. ezzel szemben szerinte a most tárgyalt tervezet katasztrófához vezethet.

A Fidesz-KDNP és az MSZP egyetért az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozási javaslat céljaival, a Jobbik az előterjesztés keddi, parlamenti vitájában a kettős mérce elleni szembenállását hangsúlyozta.

Répássy: az önkényuralmi jelképek terjesztése, közszemlére tétele lesz tiltott

A nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt elkövetett bűnök fájdalmas sebeket hagytak, ezért a diktatúrák jelképeinek használatát mindaddig tiltani kell, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit ilyen jelképeket viselők kínoztak meg – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés keddi, általános vitájában, az Országgyűlésben.

Répássy Róbert elmondta, az önkényuralmi jelképek használatának általános tiltása helyett a jelképek köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata vagy közszemlére tétele lesz tiltott. Mint mondta, ilyen lehet, ha az áldozatok emberi méltóságát, kegyeleti jogát sérti a jelképhasználat.

Az államtitkár közölte azt is: a korábbihoz képest azért szűkül a büntetendő magatartások köre, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a szabályozást túl tágnak ítélte, amely ellentétes bírói döntésekhez vezethet, így önkényes jogértelmezésre ad lehetőséget. Az Ab legitim célnak tekinti a véleménynyilvánítás korlátozását a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező jelképek használatával kapcsolatban – hangsúlyozta egyúttal.

A horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag olyan sötét történelmi korszakokhoz kötődik, amelyek felidézése nehezen gyógyuló sebeket téphet fel, sokakban a fenyegetettség, a félelem érzését kelti – emelte ki az államtitkár, rögzítve: ezek a diktatúrák nem voltak tekintettel az emberi jogokra, emberek sokaságának halálát, szenvedését okozták.

Emiatt több európai, hasonló történelmű ország tiltja egyes jelképek használatát – tette hozzá.

Fidesz: létező társadalmi elvárásra reagál az előterjesztés

Cser-Palkovics András (Fidesz) szerint az előterjesztés létező társadalmi elvárásra reagál. A képviselő emlékeztetett az Ab döntésére, amelyben április 30-ai hatállyal semmisítette meg a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályát, döntését pedig az új büntető törvénykönyvre is érvényesítette. Hozzátette: a testület figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítéletre is, amikor kimondta, hogy a norma túl tág szabályt tartalmaz. A mostani előterjesztés ezt orvosolja azzal, hogy differenciál, és a korábbinál szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét – fogalmazott. Készek vagyunk a Ház elé kerülő szakmai javaslatok megfontolására – jelentette ki a képviselő, hangsúlyozva ugyanakkor az Ab által szabott április 30-ai határidőt. Azt mondta: minden jóérzésű embernek támogatnia kell a javaslatot.

Az MSZP egyetért az előterjesztés céljával

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: pártja támogat minden olyan javaslatot, ami az emberi méltóság védelmét szolgálja, és egyetért az államtitkár által megfogalmazott célokkal. Kritikákat fogalmazott meg ugyanakkor az előterjesztésben megfogalmazott tényállással kapcsolatban, az ugyanis szerinte rosszul alkalmazható. A szocialisták ezért már korábban is azt szorgalmazták – közölte –, hogy akkor büntessék a jelképhasználatot, ha az célzatosan más ember méltóságának megsértésére irányul, vagy erre alkalmas.

Hangsúlyozta: pártja szerint az emberi méltóságot, a becsületet kell védeni, nem a közrendet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösség elleni izgatás tényállása nehezen bizonyítható, amiatt nemigen születtek ezzel kapcsolatos ítéletek.

KDNP: önkényuralmi jelképek minden jóérzésű embert irritálnak

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 20. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársaikon. Ezek szimbólumai még ma is irritálóak, nem csak az áldozatok, hanem minden jóérzésű ember számára - tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelképek tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg akár egy ember is él, akit az ilyen szimbólumokat viselők kínoztak meg. Feltette a kérdést, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy a szabad Nyugat-Európában a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját csak Magyarország után vezették be, míg a kommunizmus áldozatainak emléknapját mind a mai napig nem ismerik el. 

Jobbik: szűnjön meg a kettős mérce!

Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a Jobbik nem szeretne önkényuralmi jelképeket látni Magyarországon, legyen az vörös csillag vagy horogkereszt, de nem szeretnének kettős mércét sem. Szerinte ugyanis amíg az igazságszolgáltatás hozzáállása következetes a horogkereszttel kapcsolatban, addig a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal szemben nem az. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a vörös csillagot hajtókájára tűző Vajnai Attila cselekedetét nem kísérte nagyobb társadalmi felháborodás, addig a jobbikos Gyöngyösi Márton egy „félresikerült mondatával” milyen nagy „hisztériakeltésre adott lehetőséget”.

Úgy vélte: ma nem a holokauszt relativizálása jelent társadalmi problémát Magyarországon, hanem a kommunizmus relativizálása, nem a náci bűnök tagadása élő probléma, hanem a szocialista rendszer bűneinek tagadása.

Vona Gábor emellett az igazsághoz való jog és a nemzeti büszkeséghez való jog fontosságát hangsúlyozta, szerinte ezek felülírják a kegyeleti és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát is.

Bárándy Gergely felszólalására reagálva arra is kitért: miféle bátorság kellene annak kimondásához, hogy ha egy bizonyos sörmárka címkéjén vörös csillag van, akkor mi ebből nem kérünk.

A vitát elnapolták, a javaslat tárgyalása délután folytatódik.

A kormány segítséget nyújt a csengeri temetőben megrongált sírok helyreállításához – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben egy jobbikos felszólalásra reagálva. Az MSZP differenciált rezsicsökkentést javasolt, a KDNP a fiatalok támogatásáról beszélt, a Fidesz pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tevékenységét kritizálta napirend előtt.

Az elnöklő Latorcai János a néhány perces késéssel kezdődött ülés elején a képviselők elnézését kérte amiatt, hogy kedden reggel nehézséget jelentett a Parlamentbe való bejutás, mert az északi kapunál az építkezési munkálatok miatt téves tájékoztató tábla jelent meg.    

MSZP: differenciált rezsicsökkentést!

Lukács Zoltán (MSZP) a rezsicsökkentés differenciálását javasolta úgy, hogy az átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiségig 15 százalékos legyen a csökkenés, de a felett is maradjon meg az árak mérséklődése. Emellett szociális alap létrehozását is kezdeményezte a szénnel, fával és brikettel tüzelő 800 ezer háztartás, illetve a szolgáltatásokból kikapcsolt mintegy 150 ezer háztartás megsegítése érdekében. Szerinte az alapot a Magyar Villamos Művek (MVM) 90 milliárd forintos profitjából lehetne feltölteni.

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára azt válaszolta: komoly előrelépésnek tekinti, hogy az MSZP-frakció elismeri és szakmai javaslatokkal is támogatja a rezsicsökkentést, ugyanakkor – mondta – a kormány a rezsicsökkentést nem szociális, hanem társadalompolitikai feladatnak tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MVM üzleti eredményének felhasználásával a magyar költségvetés bevételét csökkentenék, vagyis a magyar adófizetőkkel fizettetnék meg a rezsicsökkentést, a kormány azonban ezt az áramtermelő és szolgáltató nagy cégek profitjának terhére kívánja ezt megoldani.

KDNP: a kormány támogatja a fiatalokat

Gaal Gergely (KDNP) arról beszélt, hogy a Medgyesy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt az „el lehet innen menni” szemléletmód volt a jellemző, ugyanakkor – felháborító módon – ugyanezek az erők most a fiatalok elvándorlásával riogatnak. A mostani kormány munkahelyvédelmi akciótervvel, a foglalkoztatottak számának növelésével, a pályakezdők támogatásával és családbarát intézkedésekkel segíti a fiatalokat – mondta.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a kormány fiatalokat segítő intézkedéseit sorolva kiemelte a szakképzés átalakítását, az otthonteremtés támogatását, a devizahitelesek segítését és a fiatal vállalkozók támogatását. Ugyanakkor jelezte: ezeken túl az a legfontosabb, hogy a fiatalok higgyenek abban, hogy érdemes itt maradni Magyarországon.

A kormány segítséget nyújt a csengeri temetőben megrongált sírok helyreállításához

A kormány segítséget nyújt a csengeri temetőben megrongált sírok helyreállításához – jelentette be Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jobbikos Apáti István napirend előtti felszólalására válaszolva. A Jobbik képviselője arról számolt be, hogy nemrégiben 111 sírt rongáltak meg csengeri temetőben. Hozzátette: nem lehet elmenni amellett szó nélkül, hogy két gyermekkorú, cigány származású elkövetőt kerítettek kézre. Ugyanakkor szerinte felnőtt elkövetők is voltak.

A képviselő a kormány támogatását kérte a károk helyreállításához, arra hivatkozva, hogy a kabinet az elmúlt húsz évben zsidótemetők megrongálása esetén azonnal a hozzátartók segítségére sietett. Hozzátette, a zsidó temetők megrongálását is ugyanolyan bűnnek tartja.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában közölte: a rongálási kár az elsődleges adatok alapján eléri a négymillió forintot, de a pontos összeg meghatározása szakértő bevonásával történik majd meg a nyomozás során.

Bejelentette, hogy a kormány a szakértői vizsgálatok befejeződését követően, a csengeri önkormányzat bevonásával anyagi segítséget nyújt a megrongált és tönkretett sírok helyreállításához. Hangsúlyozta: a kormány elítéli ezt a gyalázatos tettet és a rendőrség megtesz mindent annak érdekében, hogy a bűncselekménynek minden elkövetőjét elfogja. Jelezte: a két gyermekkorú gyanúsított olyan részletes beismerő vallomást tett, ami alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy ők követték el a bűncselekményt. Ugyanakkor arra kérte a képviselőt, hogy ha más elkövetőről is van tudomása, akkor azt jelezze a hatóságoknak.

(A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság április 4-én tájékoztatott arról, hogy a rendőrök elfogtak két gyereket, akik a gyanú szerint több mint száz sírt rongáltak meg Csenger köztemetőjében.)

Fidesz: Bajnai nem tanult és nem felejtett

Puskás Imre fideszes képviselő azt mondta, hogy bár Bajnai Gordon szereti magáról azt a mítoszt terjeszteni, hogy ő a politikán felül áll, illetve, hogy miniszterelnökként Magyarországot egyszer már visszarántotta a szakadék széléről, ezek valójában hazug állítások. Bajnai Gordon 2006-tól kormánybiztosként, majd önkormányzati és gazdasági miniszterként részt vett a Gyurcsány-kormány munkájában, miniszterelnökként pedig 1200 milliárd forintos forrásmegvonó csomaggal érte el, hogy Magyarországon nem lett államcsőd többek között az IMF-hitelnek köszönhetően, de ezzel valójában katasztrofális szociális és gazdasági helyzetbe hozta az országot – mondta.

A képviselő úgy fogalmazott: Bajnai nem tanult és nem felejtett, Magyarország azonban igen, ezért soha többet nem ad lehetőséget arra, hogy Bajnai vezesse az országot. Szatmáry Kristóf államtitkár Bajnai Gordon miniszterelnökségének idejét a „klasszikus liberális gazdaságpolitika ámokfutásának” minősítette, amikor mindent szabad volt a nemzetközi pénzügyi szektornak, de nagyjából semmit sem az ország vállalkozóinak és lakosságának.