„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Kik azok?

LEGÉNY ZSOLT (MSZP): – Az elmúlt hetek-hónapok legnagyobb botránya az, ahogy a kormány az utolsó, valóban értékes nemzeti vagyon, a magyar termőföld eladását tervezi és szervezi. Már az is óriási probléma, hogy jóval a valós európai átlagérték alatt tervezik ellopni közös vagyonunkat, de az még nagyobb botrány, hogy ezzel a cselekedetükkel valójában nem a hazai kis- és családi gazdálkodókat támogatják, hanem saját klientúrájukat építik úgy, hogy jelen rendszerben egy pár hetes aranykalászos gazda tanfolyammal bárki földművessé válhat. Így lett földműves amúgy például az eredetileg gázszerelő Mészáros Lőrinc és több, a Fideszhez közel álló műkörmös, tetőfedő, ügyvéd és orvos. Rosszabb esetben így lettek földművesek a Fidesz volt önkormányzati és országgyűlési képviselői is. Éppen ezért kérdezem:

 – Pontosan hány fő szerzett aranykalászos gazda képesítést 2015. január 1-je és 2015. június 30-a között?

***

NAGY ISTVÁN,  földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Először is szeretném a leghatározottabban visszautasítani a vádaskodását, miszerint az állami tulajdonú termőföldek értékesítése bármilyen klientúraépítést szolgálna. Ha azt vitatja, hogy az aranykalászos gazda tanfolyamoknak van-e létjogosultsága vagy sem, akkor ön egyáltalán azt vitatja, hogy van-e esélye bárkinek, aki nem parasztnak születik, földművessé válni. Tehát ez egy olyan csapdahelyzet az ön számára, amire muszáj rávilágítanom: nem lehet nem segíteni, támogatni azokat akik szeretnék ezt az életformát választani. Nagyon is fontosak azok a szereplők, akik az értelmiségi világból érkeznek akár vissza a mezőgazdaságba. Nagyon is fontosak azok a szereplők, azok a fiatalok, akik ott élnek a vidéken és szeretnének földműveléssel foglalkozni. Meg kell adni a lehetőséget ezen tisztességes fiataloknak és felnőtteknek ahhoz, hogy földművesekké tudjanak válni.

– Képviselőtársam! Mindenképpen szeretném önnek a figyelmébe ajánlani a konkrét kérdése kapcsán, hogy a tárca nem vezet nyilvántartást az aranykalászos gazda tanfolyam résztvevőiről. A felnőttképzési tanfolyam meghirdetését, indítását a tárcához nem kell a képző cégnek bejelentenie. A komplex szakmai tanfolyamok és vizsgák adatbázisának kezelése sem a minisztérium feladatai közé tartozik, így nincs közvetlen információnk az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet végző szervezetről, sem a vizsgák helyszínéről és az azokon eredményesen részt vettek számáról. Szeretném önt tájékoztatni, hogy a komplex képzésekkel kapcsolatos számszerű, naprakész adatokkal a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal rendelkezik. Arra kérem, hogy képviselői felelősségénél fogva ne degradálja le és ne folytasson hangos kampányt az ellen, hogy gazdatanfolyamokra jelentkezzenek az emberek. Létkérdés az agrárium megújulása szempontjából, hogy minél többen részt vegyenek ilyen tanfolyamokon ezekben a szakmákban.

Közszolga vagy közrabszolga?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Miniszter Úr! Államtitkár lesz vagy börtönbe kerül - mondta egy vidéki potentát a feltörekvő főhatósági vezetőről. Jól jellemzi a közigazgatás hangulatát az ironikus megjegyzés. Sajnos az ön vezetésével a magyar közigazgatás lepusztítása folyik, miközben egyre több a zavarosban halászó.

– Miniszter Úr! Nem erről volt szó! Az életpályamodell bevezetéséről, a közszolgák megbecsüléséről szóltak az ígéretek, érdemben mégsem történt sem,  illetve mégis: lefejezték a vidéki közigazgatást. Az előző négy évben nagy büszkeséggel főispánoknak hívott megyei kormánymegbízottakból sokadrangú végrehajtót csináltak, akiknek még a helyi politikai hatalmaskodók is parancsolhatnak. Szétlőtték a megyei szakigazgatási szerveket, megalázták egykori vezetőiket, akik hősiesen a hátukon vitték a területi közigazgatást, ráadásul lojálisan és jól teljesítve. A Fidesz a saját maga teremtette új vidéki közigazgatási nomenklatúrájának dobta az arcába a kesztyűt. Miért is? Hogy jöjjenek a még újabbak, akiknek már semmi nem kell, csak egy befolyásos fideszes politikus támogatása. Hát ez lett az életpályából. Ennyit a tudásra és teljesítményre épülő jövőképről. Kérdezem:

 – Mi lesz az életpályamodellel?

– Mi vár a fiatalokra?

– Mit kezdjenek a tapasztalt és hűséges közszolgák?

– Normális-e, hogy nagyobb politikai és egzisztenciális nyomás alatt vannak, mint a pártállami években?

– Pár év múlva lesznek-e még, akik a magyar állam szolgálatában becsülettel intézik az emberek ügyeit?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselőtársam! Köszönöm az érdeklődését, tekintettel arra, hogy ritkán esik szó a közigazgatás reformjáról itt a Házban, holott olyan változások következnek, amelyek mindannyiunk választókerületét és választóit érdemben fogja érinteni. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy meglepő a felszólalása azért is, mert az elmúlt öt esztendőben, 2011. január 1-je óta, mióta a kormányhivatalok fölállításra kerültek, széles körű társadalmi és politikai konszenzus övezte a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok kialakítását. Ezek szakmai legitimációjával, munkájuk fontosságával kapcsolatban politikusoknak, társadalmi szereplőknek azért nem volt kifogásuk, mert mindenki fölismerte azt, hogy a magyar állam versenyképességének, működőképességének a végrehajtó hatalom ereje fontos föltétele.

– Ha nem egy széttagolt, hanem egy egységes irányítási struktúra van – mint ahogy volt 1945 előtt egyébként Magyarországon -, akkor az állam erősebb lehet, gyorsabb lehet, pontosabb lehet, szolgáltató jellege erősödhet. Ennek jegyében alakítottuk ki a széttagolt területi közigazgatásból 2015. április 1-jével az egységesített területi közigazgatást. Most pedig új életpályán dolgozunk. November hónapban be fogjuk az Országgyűlés elé terjeszteni. Kovács Zoltán államtitkár kollégámtól azt kértem, hogy kezdeményezzen ötpárti egyeztetéseket annak érdekében, hogy mind a 35 ezer, területi közigazgatásban dolgozó, nem vezető beosztású munkavállalónk számára kiszámítható, stabil, tervezhető életpálya legyen a közszolgálat annak érdekében, hogy erősebb legyen az ország.

Hogyan védi meg a kormány az internet semlegességét?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Az Európai Parlament október végi döntése a jövőben megengedi az internetszolgáltatóknak, hogy kivételezzenek bizonyos cégekkel, weboldalakkal. Aki fizet, az gyorsabb internetet kap, vagy másféle kedvezményben részesül, aki pedig nem fizet, annak a honlapját csak jóval lassabban lehet majd elérni. Vagyis megszűnik az internetsemlegesség, és létrejön a kétsebességű internetsztráda. A tőkeerős nagyok haladhatnak a gyorsabb sávban, mások kulloghatnak a leállósávban.

– Célt ért a tőkeerős nagyvállalatok lobbizása. Így bizony komoly hátrányba kerülhet az, aki be akar szállni az internetbe. Gondoljunk csak egy, magyar fiatalok által alapított startup vállalkozásra: hol lesznek ők a Google-hoz, a YouTube-hoz, Facebookhoz képest? Már a weboldaluk elérhetőségében vagy az adatforgalom kapcsán is komoly hátrányból fognak indulni. Ez a szabályozás leginkább az innovatív szférát, a tudásipart veszélyezteti súlyosan. A tudásipar alapja a szabad infokommunikáció, ami feltételezi az internet semlegességét. Az LMP úgy gondolja, hogy Magyarország kitörésének egyik alapfeltétele, hogy tudásunkat és kreativitásunkat jobban kihasználjuk. Ez azonban nehéz lesz így, a globális multiknak kedvező lejtős pályán. Az LMP határozottan elutasítja a kétsebességű internetet. Az internet semlegességét meg kell védeni,  - legyen minden bit egyenlő továbbra is! Ezért is kérdezem:

– Mit tesz a kormány ebben a helyzetben?

– Milyen álláspontot képvisel a Tanácsban, és egyeztetett-e a fideszes EP-képviselőkkel, hogy ne támogassanak egy ilyen káros döntést?

– Hogyan védi meg a kormány a magyar internetezőket és az internetet használó vállalkozásokat?

– A máskor olyan hangosan az Unióval szembemenő magyar kormány hogyan védi meg az internet semlegességét a nagyvállalati lobbisták által foglyul ejtett európai intézményektől?

***

KARA ÁKOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársaim! Először is lássuk, hogy a kormány milyen konkrét intézkedéseket tesz Magyarországon a digitális gazdaság fejlesztése érdekében! Vállaltuk azt, hogy 2018 végéig minden háztartás számára, amely azt igényli, elérhetővé tesszük a szupergyors internetet. Ezt a feladatot ütem szerint teljesítjük. Vállaltuk, hogy 2016 végére nem lesz olyan iskola Magyarországon, amely nem rendelkezik szupergyors internettel. A megcélzott átlagos sávszélesség 50 megabit/szekundum, de 375 iskolában már 100-1000 megabites internetet biztosítunk ez év végén, és országosan első körben 100 ezer, majd további 100 ezer ember számára indítunk képzéseket.

– Képviselőtársam! Elkötelezettek vagyunk az internet semlegessége mellett is. Ezt a témakört sokan nem értik, ezért elmondom: most nem magyar jogszabályi kérdésről beszélünk, hanem egy frissen elfogadott uniós szabályozásról. Ugyanakkor a képviselő úrral szemben azt gondolom, hogy a készülő uniós szabályozás nem áll ellentétben olyan elvárásokkal, amelyek az innováció érdekét és a hazai feltörekvő vállalkozások versenyképességét szolgálják.

Szögezzük le tehát, hogy egy általános megfogalmazású uniós jogszabályról beszélünk, amely nem adhat választ mindenre, és valóban nem zárhatja ki a szándékos félreértés lehetőségét sem. A mi felelősségünk az, hogy a hálózatsemlegességet támogató szabályozás az internetszolgáltatók gyakorlatában se forduljon a visszájára. Biztosíthatom abban, hogy a kormány – ahogyan eddig is, a jövőben is – az emberek, a kutatóintézetek, a hazai kis- és közepes vállalkozások és nem a mamutvállalatok érdekei szerint fog eljárni. Ennek bizonyítéka lehet az internethez kapcsolódó internetkonzultáció, ahol a beérkező több mint 30 ezer választ figyelembe fogjuk venni, és érvényesíteni fogjuk az internetre vonatkozó hazai szabályozás kialakításakor.

Hogyan járul hozzá a környezetvédelmi termékdíj módosítása a hulladékgazdálkodásban tapasztalható előrelépésekhez?

BARTOS MÓNIKA  (Fidesz): – Az elmúlt években hazánk az Európai Unióval összhangban több előrelépést tett a hulladékgazdálkodás területén. Ez igen fontos, hiszen a hulladékgazdálkodás jelentős gazdasági, környezetgazdálkodási, egészségügyi és fenntarthatósági kérdéseket vet fel. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben megjelenő elvek és azoknak a gyakorlatba való átültetése komoly előrelépést jelentenek. Ilyenek például az életciklus-szemlélet, a kiterjesztett gyártói felelősség, a szennyező fizet elve, az újra használatra való előkészítés, az önellátás, a közelség elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, továbbá a keresztfinanszírozás tilalma és a költséghatékonyabb hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alapjainak megteremtése; mindez a rezsicsökkentés eredményeinek érvényesítésével.

– Az országhatárt átlépő hulladékszállítás megfelelő szabályozása, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítési rendszere, a megelőzésre való koncentrálás, a hulladéklerakási járulék bevezetése mind egy precíz és átlátható nyilvántartási rendszer felállításának és fejlesztésének elemei. Mindezek az elmúlt időszak sikeres előrelépéseit jelentik. November 3-án fogadta el az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló T/6632. számú törvényjavaslatot. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

– Hogyan tud hozzájárulni a környezetvédelmi termékdíj módosítása a hulladékgazdálkodásban tapasztalható előrelépésekhez? 

***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – A kormány 2011-ben a hulladékgazdálkodás stratégiai átalakítása mellett kötelezte el magát. Az átalakítása célja egy erősebben kontrollált, hatékony, megfizethető és szolidáris hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megteremtése volt, az elkülönítetten gyűjthető hulladékok gyűjtésének növelése, a hulladékhasznosítási technológiák fejlesztése és a hulladékok lerakótól való eltérítése tárgyában. Az átalakításoknak köszönhetően a korábban profitorientált rendszerek helyett a lakossági érdekeket figyelembe vevő rendszer jött létre. Jelenleg tehát a kormány szándékának megfelelően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak a lakossági és környezetvédelmi szempontokra kell elsősorban tekintettel lennie. A célkitűzések azonban nem valósíthatók meg pénzügyi források nélkül. A termékdíj - mint környezetvédelmi szabályozó eszköz - egyik funkciója a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges forrás megteremtése. Ebből a forrásból az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet költségvetési támogatást kap feladatainak elvégzéséhez.

– A termékdíjtörvény 2015. november 3-án elfogadott módosítása az alábbi fő elemeket tartalmazza: gépjárműtermékdíj-átalány bevezetése az adminisztráció csökkentése érdekében, az egyéni hulladékkezelés teljesítésének egyszerűsítése, a szankciórendszer pontosítása, késedelmi pótlékkal történő kiegészítése, az értelmező rendelkezések bővítése és jogértelmezést elősegítő pontosítások. A módosítások a gazdálkodók szempontjából egy jobban értelmezhető, pontosabban megfogalmazott szabályozást alakítanak ki a társadalmi érdekek figyelembevételével. Az érintettek adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek a jövő esztendőtől, mindezeken felül a módosítási javaslat megkönnyíti a hulladékhasznosítási kötelezettség egyéni hulladékkezelőként történő teljesítését, amellyel a gazdálkodókat igyekszünk minél nagyobb arányban ösztönözni a hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátására.

Egyáltalán nem érdekli a kormányt a magyarországi autisták sorsa?

SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): – Az úgynevezett családbarát ország családbarát kormányához fordulok a kérésemmel. Magyarországon körülbelül százezer autizmussal élő ember van, ez ugye, azt jelenti, hogy legalább ennyi család érintett ebben a kérdésben. Ez a lakosság legalább 1 százaléka, illetve, ha a családokat tekintjük, akkor sokkal több.

– Az autizmus egy nagyon széles spektrumú, bonyolult, sokféle állapotot létrehozó állapot, amivel azok, akik együtt kell hogy éljenek, nagyon komoly szenvedést viselnek el, és nagyon komoly körültekintést igényel az az ellátórendszer, amelynek őket kell hogy szolgálja. Sajnos, Magyarországon az autizmussal élők, illetve a családjaik rendkívüli módon el vannak hagyatva. Nézzük csak azokat, akik már felnőttek: nagyjából tízezer olyan autizmussal élő ember van, akiknek bentlakásos intézményre volna szükségük, hiszen családi környezetben rendkívül nehezen tudnak boldogulni. Körülbelül ugyanennyi ember van, akinek valamiféle nappali ellátásra volna szüksége. Nos, bentlakásos intézmény 200-250 van pillanatnyilag Magyarországon, és azok az intézmények - többnyire nem állami intézmények -, amelyek ilyen ellátást végeznek, rendkívüli anyagi nehézségekkel küzdenek.

– Nappali ellátórendszer az autizmussal élők számára szinte egyáltalán nincs. De ha ez nem lenne elég, akkor külön probléma, hogy azoknak a családoknak – alapvetően szülőknek –, akik autizmussal élő embereket nevelnek, a gyermekük nagykorúvá válásakor rendkívül megalázó bánásmódot kell tapasztalniuk: tulajdonképpen újra kell indokolniuk, hogy a gyermeküket képesek nevelni, amit egyébként 18-20 évig nem kérdezett meg tőlük senki. Az a kérdésem tehát:

– Hogyan próbálja a kormány a gyámhivatal megalázó eljárásmódját  megváltoztatni?

– Milyen bentlakásos és nappali intézményeket hajlandó és akar létrehozni, viszonylag hamar, hogy ennek a sok-sok ezer embernek az életét megkönnyítse?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Azt hiszem, mindnyájunk számára alapvető emberiességi szempont, hogy az autizmussal élők számára a lehető legnagyobb segítséget nyújtsuk. A kormány az elmúlt öt évben igyekezett minden erőforrást biztosítani ahhoz, hogy növekedni tudjon ez a támogatás. A költségvetési törvényekben az Autisták Országos Szövetségének a támogatása, 2011-ben 40 millió forint volt, 2013-ban 50 millió forint, 2014-ben 52 millió 400 ezer forint, az idei évben pedig 55 millió forint, tehát évről évre emelkedést mutat. Emellett 2011-től egy új jogcímet is nyitottunk, amelyben az autista személyeket is ellátó intézményeknek lehet pályázni, Ez teljesen új forrás, 2011-ben indult 12 millió forinttal, 2012-ben 90 millió forint nagyságrendre nőtt, 2013 óta pedig folyamatosan emelkedik, így idén is 95 millió forint pluszforrást jelent az autista személyeket ellátó intézmények számára. Emellett nyilvánvalóan törekedtünk arra, hogy uniós forrásokból is legyenek fejlesztések. A Nyolc Pont című TÁMOP-projekt 800 millió forintot segített adni ezeknek az embereknek. Általános szolgáltatási követelményrendszert alakítottak ki, és ennek alapján jött létre egy bázis-intézményhálózat. Itt összehangolt képzések vannak, egyrészt az autizmussal élők számára, az ő hozzátartozóik, szüleik, családtagjaik számára, valamint nyilvánvalóan szakemberek számára, akik itt tevékenykednek.

– Maga a fogyatékosságügyi program is intézkedési tervet fogadott el, amely külön foglalkozik az autizmussal élőkkel. A nappali ellátással kapcsolatban egy újabb „területi operatív program” konstrukciót nyitottunk szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése címmel, itt új férőhelyeket lehetett létrehozni. A bentlakásos intézmények kiváltására egy TIOP-projekt indult, ennél is az alapszolgáltatás megerősítése volt a célunk. Összességében, ha összeadjuk a normatív, uniós és egyéb finanszírozásokat, 1,2 milliárd forinttal bővültek az autisták számára igénybe vehető források.

Milyen fejlesztések várhatóak a Szent Margit Kórházban?

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Ahogyan ezt talán sokan ismerjük, a III. kerületben egy civil szervezet aláírásgyűjtést szervez annak érdekében, hogy felhívja a kormányzati döntéshozók figyelmét a Szent Margit Kórház fejlesztésének szükségessége, fontossága ügyére. A kezdeményezést támogatja a III. kerületi önkormányzat és szinte valamennyi III. kerületi párt. Jómagam, mint a III. kerület egyik megválasztott országgyűlési képviselője is úgy gondolom, hogy nagyon helyes felhívni erre a tényre a döntéshozók figyelmét, vagyis arra, hogy a Szent Margit Kórház nélkül sem a III. kerület lakosságának, sem az észak-budai agglomerációnak nincs, nem lehet jó minőségű egészségügyi ellátása.

– Olyannyira fontos számunkra, III. kerületiek számára ez a kórház, hogy az önkormányzat az elmúlt évek során is több alkalommal anyagilag is támogatta a fejlesztéseit, hozzájárult egyebek mellett a kardiológiai osztály felújításához, és több eszközt is beszereztünk. Éppen ezért nagyon fontos számunkra, hogy azok a fejlesztések, amelyeket Budapesten az elmúlt időszakban hallottunk, úgy valósuljanak meg, hogy tekintettel van ez a III. kerületben lévő Szent Margit Kórház fejlesztésére is.

– Elmondható, hogy a III. kerületiek egészségügyi ellátása két pilléren nyugszik: az egyik a Honvéd Kórház, a másik pedig a Szent Margit Kórház, amelyik megkerülhetetlen, álláspontunk szerint.  Mindezekre figyelemmel kérdezem államtitkár urat:

– Egyetért-e azzal, hogy a III. kerület lakosságának színvonalas fekvőbeteg-ellátása nem oldható meg a Margit Kórház folyamatos fejlesztése nélkül?

– A következő években milyen beruházásokat tervez megvalósítani a kormányzat a Szent Margit Kórház fejlesztése érdekében?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A Margit Kórház fejlesztésével mindenki egyetért, aki ebben a parlamentben ül, mint ahogy minden más kórház fejlesztésével is, ezért fontos eredmény az, hogy az elmúlt öt esztendőben körülbelül 500 milliárd forint volt az az összeg, amit a kórházak fejlesztésére fordíthattunk. Ha nagyságrendileg szemléltetnénk ezt, akkor az összes magyarországi cég, vállalkozás által befizetett társasági adó egyéves összegének a másfélszeresét fordítottuk arra, hogy kórházakat fejlesszünk. Ez igen magas összeg, korábban nem igazán volt arra példa. Rá is fért ez a kórházakra természetesen; 322 milliárd forint volt az, ami a fekvőbeteg-ellátásra jutott, 104 milliárd forint az, ami eszközbeszerzésre, és még lehetne sorolni a mentőszolgálatot és más célokat is, amiket szintén tudtunk ebből szolgálni.

– A Margit Kórház is nagy súlyt képvisel, hiszen 256 aktív ágya , 200 krónikus-rehabilitációs ágya van. 31 szakambulanciával és szakrendeléssel nagyon fontos szerepet tölt be nemcsak Óbuda-Békásmegyer, de egész Budapest ellátásával kapcsolatban is, ezért fontos, hogy támogatásban részesüljön. Ugyanakkor ön is tudja, hogy az európai uniós támogatásoknak a logikája olyan, hogy Budapestre és Pest megyébe a lehető legkevesebb támogatást adja, éppen ezért ennek az 500 milliárdnak valóban jó része vidéki kórházakhoz került, ott is jó helyre, de pontosan azért gondolkozik a kormány az új budapesti nagy kórház megépítésében, mert aránytalan volt az uniós fejlesztéseknek a logikája az elmúlt esztendőkben.

– A legfrissebb hír, amiről be tudok számolni a képviselő úrnak, hogy október 21-én lépett hatályba egy újabb fejlesztése KEOP-program keretében a Margit Kórháznak 221 millió forint értékben. Radiológiai eszközöket tudnak fejleszteni, 2007 előtti eszközöket fognak lecserélni sokkal korszerűbb, jobban fenntartható műszerekre. És még egy 6 milliárd forintos keretösszegű programot is tervezünk indítani, amiben, bízunk benne, hogy a Margit Kórház is sikeresen tud pályázni.

Miért nem tesz semmit a kormány a kínai méznek beállított ipari hulladék ellen, amely sok tisztességes hazai termelőt tehet tönkre?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Képviselőtársaim! Február közepén egy kerekasztal-beszélgetésre hívtam össze a méhészeti ágazat képviselőit, a szakmai szervezeteket, ahol el is mondták a problémáikat. Azonban hiába nyújtottam be ezzel kapcsolatban a javaslataimat, semmi nem történt. Sőt, időközben a helyzet még romlott is, hiszen a kínai importméz miatt valóságos válságállapot uralkodott el a hazai méhészek körében. Nem véletlen, hogy a napokban éppen ezért 53 méhész utazott Brüsszelbe, hogy ott német, szlovák, román, cseh, lengyel és görög kollégáikkal együtt lépjenek fel saját maguk és az európai méz érdekében.

– Korábban már ugyanezek a méhészek önöknél is kezdeményezték, hogy a földművelésügyi miniszter vesse fel az 1169/2011-es EU-rendelet módosítását, hiszen elmondásuk szerint ez a rendelet okozza a legnagyobb problémát, lévén lehetővé teszi, hogy az Unión kívülről érkező mézet belekeverve az európai uniós mézbe, csupán annyival kelljen jelölni, hogy EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke. Ez pedig a vásárlóknál komoly problémákat okoz. Az Európai Parlament sajnos ez ügyben nem tett lépéseket, sem a Bizottság, így az ipari úton előállított kínai méz gyakran belekerül ezekbe a termékekbe. Intő jel, hogy egyébként a mézvizsgálatok nem is terjednek ki azokra a komponensekre, amelyek ezt a hamisítást egyébként felderíthetnék. Kérdezem tehát:

– Milyen lépéseket szándékozik tenni a kormány annak érdekében, hogy a magyar méhészek ne dögöljenek bele ebbe az állapotba?

– Milyen lépéseket szándékozik tenni a kormány annak érdekében, hogy, végre a mézek a fogyasztókhoz korrekt feliratozással kerülhessenek?

– Milyen lépéseket szándékozik tenni a kormány annak érdekében, hogy, kiderülhessen az, hogy kínai ipari méz valóban jelen van-e ezekben a termékekben, vagy pedig tisztességes kiscsaládi termelőktől származik ez a méz, ahogy egyébként árulják a kereskedők?

***

ZSIGÓ RÓBERT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden évben kiemelt célellenőrzés keretein belül vizsgálja a hazai kiskereskedelemben kapható mézek minőségét és megfelelőségét, ezen kívül a Nébih éves mintavételi monitoringtervében is szerepel a mézek vizsgálata. Mindezeken felül 2015 nyarán az Európai Bizottság mézmintavételi programjaihoz is csatlakozott a Nébih, közel száz mézmintát vizsgáltak és vizsgáltattak külföldi laboratóriumokban. Ez utóbbi vizsgálatok során kifejezetten keresték a kínai mézeket beszállító vállalkozásokat mintavétel céljából. A megyei kormányhivatalok illetékes főosztályai nyomonkövetési vizsgálatokat végeztek, amelyek során nem találtak olyan illegális, forgalomba hozott mézet, amely előállításához Kínából származó alapanyagot használtak fel.

– Képviselő Úr! Az FM és a hatóság fontos törekvése a mézhamisítás leleplezésére. Az országos főállatorvos saját hatáskörében már 2014-ben elrendelt külön, a hamisítás felderítésére irányuló vizsgálatokat, jómagam pedig november 2. és 6. között az ország egész területére kiterjedő enőrzést rendeltem el. Az ellenőrzés célja a létesítményekbe feldolgozás, kiszerelés céljából 2015-ben beszállított valamennyi mézszállítmány eredetének megállapítása, továbbá a kínai eredetű méz felhasználásának nyomon követése. A minisztériumban jelenleg kidolgozás alatt áll továbbá az a koncepció is, amelynek célja, hogy a jövőben uniós szinten szigorúbb eredet- és származásjelölési kötelezettség vonatkozzon a mézekre.

– Képviselő Úr! Az általam felsorolt intézkedésekből is kiderül, hogy a kormány mindent megtesz a kiváló minőségű magyar méz és a tisztességes hazai méztermelők érdekében.

Továbbra sem lát teendőt a kormány az Illatos úti szennyezéssel kapcsolatban?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány állításai azok voltak az elmúlt időszakban, hogy az Illatos úti mérgező telephelyen mindent megtett a veszély elhárítása érdekében. Ettől függetlenül sajtónyilvánosságot kapott az a kutatás, amit egy zöld civil szervezet felkérésére és megrendelésére egy független, akkreditált labor készített, amelynek kutatási eredménye bizonyítja, hogy az évtizedek óta betiltott DDT nemcsak a talajban és az ott érintő talajvízben, hanem bizony a levegőben is jelen van. Ez alapvetően rákkeltő, hormonhatásokat károsító vegyületeket tartalmazó növényvédő szer volt, amit teljesen jogosan tiltottak be sok évtizeddel ezelőtt, és bizony több más portartalmú növényvédő szert is kimutatott az akkreditált labor ezeken a területeken.

– A témához értő szakemberek és társadalmi szervezek és az LMP véleménye is az, hogy a mérgek jelenléte közvetlen környezeti és egészségügyi veszélyt jelent, a kormánynak pedig kötelessége lenne a kárelhárítás a lehető legteljesebb mértékben.  A szennyeződés mértékét, illetve a lakosságot ért hatásokat haladéktalanul fel kell mérni, a talajt, a talajvizet és a szennyezett területet pedig meg kell tisztítani. Arra keresem a választ:

– Hajlandó-e végre szembenézni a problémával a környezetvédelemért felelős tárca, elvégezni a kárelhárítás, illetve a környezet-egészségügyi hatások csökkentésével kapcsolatos állami feladatokat?

– Lesznek-e következményei az ügynek, megvizsgálják-e a hatóságok, illetve a minisztérium, a felettes szervek felelősségét?

– Kész-e felelősséget vállalni a miniszter azokért az esetleges környezeti, egészségügyi kockázatokért, amelyek az ismert szennyezés nyomán az állami tétlenség következményeiként a jövőben keletkeznek az adott helyszínen az ott érintett lakosságban?

***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Először is szeretném a kérdését rögtön visszautasítani, hogy továbbra sem lát el teendőt a kormány az Illatos úti szennyezéssel kapcsolatban, hiszen ez az egyetlen kormány, aki tett és tesz. A Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormány, a Bajnai-kormány nem tett semmit, az Orbán-kormány tesz, és ezt ön próbálja ledegradálni.

– Eddig, november 5-ig, 1 466 701 kiló veszélyes hulladék kiszállítása történt meg. A talajvíz szennyezettségének ellenőrzését a Budapest Fővárosi Kormányhivatal népegészségügyi főosztálya végezte el október folyamán. Az elvégzett akkreditált hatósági mintavétel és laborvizsgálat eredménye megállapította, hogy a gyártelep környezetében vizsgált öt darab lakossági kútban a talajvíz ivóvíz-tisztaságú, nem találtak szennyeződést. Válaszolva képviselő úrnak a felelősséggel és a következményekkel kapcsolatos kérdéseire is, tájékoztatom: mind a felelősségi kérdések, mind a büntetőjogi, közigazgatási jogi és polgári jogi tényállás tisztázása folyamatban van, ugyanakkor a szennyezés okozója ismert és felelőssége vitathatatlan.

– A kormány intézkedett a felszámolási eljárás alatt lévő cégek esetében a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséről. Ennek érdekében került módosításra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, illetve a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményéről szóló kormányrendelet. A jelenlegi kormány a korábbiakkal ellentétben nem tétlenkedett, az ügy megoldásával minden eddigi megtett és intézkedése azt a célt szolgálta, hogy az esetleges környezeti és egészségügyi károkat mérsékelje és megelőzze. Ezt fogja tenni a jövőben is.