Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén. A kormányfő elmondta: Magyarországnak továbbra is vitája van az Európai Bizottsággal néhány kérdésben, és ezek szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon.
A kormányfő - aki kedden találkozik José Manul Durao Barroso európai bizottsági elnökkel - elmondta: az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Hozzátette, hogy az év elején indított eljárásokban felmerült számos kérdésben ugyanakkor sikerült megegyezni, illetve a kormány orvosolta a bizottság kifogásait.
Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről Orbán Viktor azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejétől, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás - emlékeztetett. Kifejtette azt is, hogy a szerződések betartásának ezt a rendszerét jónak tartja.
Újságíróknak külön nyilatkozva a Barrosóval tervezett másnapi találkozójáról Orbán Viktor elmondta: áttekintik majd a folyamatban lévő ügyeket, különválasztják ezek közül a még meg nem oldottakat, és azokon belül is azokat, amelyekről nem várható megegyezés, illetve azokat, amelyekben még van értelme kompromisszumot keresni.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor megerősítette, Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar. Azt mondta, a valutaalap viszont meg van győződve arról, hogy Magyarországnak pénzre van szüksége, és kölcsönt akar adni.
Hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak.
Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében.
Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás - szögezte le később újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak előfeltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy időben kezdeményezte az együttműködést, már hozzá is jutott ahhoz.
A feltételekkel kapcsolatban úgy vélte, az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások nyomán elmondható, hogy a magyar jegybanktörvény már nem sérti a jegybank függetlenségét és az Európai Bizottság által védett normákat, bár néhány szakmai kérdésben még folynak egyeztetések.
Orbán Viktor Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés témájában tartott előadást az elemzőközpontban. Ebben egyebek között arra mutatott rá, hogy csökken Európa befolyása a világban. Ennek okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.
Közép-Európát illetően a kormányfő úgy vélte, hogy a térség fellendülésnek néz elébe. Mint mondta, a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és ez meggyőződése szerint segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.
Magyarország helyzetéről szólva Orbán Viktor úgy vélte, a nagyszabású reformok tekintetében az ország bizonyos értelemben „Európa laboratóriumának" tekinthető.
Emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2010 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat, de tavaly változott a helyzet. Beszélt a kormány nehéz örökségéről, és megemlítette, a kabinet három fő törekvés köré építette programját, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ezek között sorolta a méltányos tehermegosztást, a gazdasági rendszer megerősítését és a szerkezeti reformokat. A reformpolitika sikerének egyik záloga a tehermegosztás - szögezte le.
Orbán Viktor - példákat említve - beszélt arról is, hogy a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat.
Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök egyebek között elmondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Emlékeztetett arra, hogy az unió álláspontja miatt néhány, a cégeket és a bankokat érintő válságadót ki kell vezetni a rendszerből. „Azon dolgozunk, hogy milyen formában tudjuk őket átlátható módon, számukra is elfogadható és fenntartható módon benn tartani a magyar közteherviselési rendszerben" - fogalmazott. Hozzátette, hogy internetadó bevezetése nem merült fel.
A célokat illetően Orbán Viktor egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt. Uniós szinten is a viszonylag alacsony foglalkoztatást, valamint a magas államháztartási hiányt és adósságrátákat említette a versenyképesség legfőbb problémáinak.
Tovább kell dolgozni az Európai Unió erősítésén - szögezte le a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy ez volt a tavalyi magyar EU-elnökség fő törekvése is.
A felelősséget végső soron a nemzeti kormányok viselik az Európai Unióban is - mondta Orbán Viktor. A kormányfő előadást tartott „Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés" címmel, majd az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, „kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is". Meglátása szerint az EU mostani nehézségei is alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza.
Előadásában kitért a franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredményeire is, megjegyezve, hogy az Európa-ellenes erők - jobbról és balról - összességében 30 százalékot értek el. Magyarországon ennél erősebb az Európa-párti közvélemény - tette hozzá.
Hangoztatta, hogy Magyarországnak egyértelműen érdeke az uniós együttműködés sikere. „A történelem azt tanítja, hogy amikor Európa nehézségekkel küzd, Magyarországnak különösen nehéz sikeresnek lennie. Erős Európára van szükségünk, ahogyan azt a magyar elnökség alatt is kinyilvánítottuk" - fogalmazott.
Orbán Viktor kifejtette: az elmúlt húsz évben erőfeszítéseik egyik központi törekvése az volt, hogy az Európai Uniót is támogató erős jobbközép jöjjön létre.
A kormányfő a politikai verseny mellett is hitet tett. Egyebek közt szólt arról, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy újságíró megkérdezte, „orbanizálni akarja-e Európát". Válaszában a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi - mondta -, hogy ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett.
Állást foglalt amellett is, hogy a nemzeti politikák stabilizálása érdekében, de uniós szinten is dolgozzanak ki új módszereket, újító eszközöket. Mint mondta, ebből a szempontból tanulmányozta az amerikai és a francia politikai rendszert, és azok számos elemét sikeresnek találta, közöttük a nemzeti konzultációt, illetve a médián kívüli, közvetlen kommunikációs formákat.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az uniós intézményrendszeren is változtatni kell. Az alapítók által kitalált rendszer jól működött a növekedés idején, de most, a válság körülményei között szerinte már „nem kielégítő" a brüsszeli szerkezet és teljesítmény. Úgy vélte, a döntések túlságosan lassan születnek meg, és az uniós vezetők inkább követik az eseményeket, mint meghatározzák azok irányát.
Josef Janning, az előadást szervező intézmény egyik igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarország ma már az Európai Unió érett tagjának tekinthető. Méltatta a tavalyi első féléves magyar EU-elnökség tevékenységét is.
Kérdések kapcsán kitért a miniszterelnök az euróövezet helyzetére is. Úgy vélte, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza - tette hozzá.
Mint mondta, Magyarország jövője is az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális. Jelenleg a magyarok többsége elutasítja az euróhoz való csatlakozást, ebben a nemzetközi válságnak is jelentős hatása van - fejtette ki Orbán Viktor.
Hangoztatta azt is, hogy az euró megvédelmezése elsősorban azon országok felelőssége, amelyek jelenleg tagjai az övezetnek.
Emlékeztetett arra, hogy az övezet stabilitásának erősítésében jelentős szerepet játszik a pénzügyi fegyelemmel és együttműködéssel kapcsolatos, úgynevezett hatos jogszabálycsomag, amelyet magyar EU-elnökség alatt dolgozott ki az unió.
A miniszterelnök kifejtette: Magyarország legfontosabb rövid távú törekvése, hogy az idei év végére ne legyen a hanyatló gazdaságú európai országok között. Jövőre pedig Magyarország a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok közé szeretne tartozni.
Szintén kérdésekre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország előre kíván lépni az energiabeszerzési függetlenség irányában. Mint mondta, három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban. Ezért az ország olyan energia-útvonalak kiépítésében is érdekelt, amelyek Oroszországot elkerülik.
Ezzel kapcsolatban szót ejtett a miniszterelnök az orosz-magyar viszonyról is. Bonyolultnak nevezte azt, emlékeztetve arra, hogy a magyar demokrácia kiindulópontjának 1956-ot tekinti. Ezzel együtt jó kapcsolatok fenntartását szorgalmazta Oroszországgal.
