Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz az új polgári törvénykönyv (Ptk.) lépcsőzetes hatályba léptetésről szóló jogszabályi rendelkezésének megsemmisítése érdekében.  Egyúttal korábbi bejelentésüket is megerősítették: a Fidesz-KDNP – ha kormányra kerül – felülvizsgálja az új Ptk.-t. Emlékeztetőül: miután Sólyom László köztársasági elnök, megfontolásra visszaküldte a Tisztelt Háznak, változatlan formában, 180 igen, 161 nem szavazattal. 3 tartózkodás mellett február 15-én fogadta el az Országgyűlés. A törvénykönyvnek 2010. május 1-jén lép hatályba az első könyve, az alapelvek, valamint a második könyve, a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok. A kódex többi része 2011. január 1-jétől lesz hatályos, de van olyan rendelkezés is, amely 2015-től.

A beadványt jegyző Répássy Róbert Fideszes politikus elmondta: azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a Ptk. azon bekezdését, amely a Ptk. lépcsőzetes hatályba léptetéséről szól. Emellett azt is kéri, hogy az Alkotmánybíróság lehetőség szerint még május 1-je előtt, vagyis a Ptk. első két fejezetének tervezett hatályba lépése előtt bírálja el beadványát. A képviselő egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem ért egyet a lépcsőzetes hatályba léptetéssel, valamint arra is, hogy még a régi, 1959-es Ptk. hatályba lépésére is kilenc hónapot hagytak a nem jogállami berendezkedésű Magyar Népköztársaságban.

+

Felavatta a Döry Ferenc Törvényszobát a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. A levéltár 1756. március 1-jei megalakulása óta folyamatosan, a jogszabályok által szabályozottan gyűjti a törvények hitelesített példányait. A most átadott törvényszobának azonban szimbolikus jelentősége is van: az ezeréves történelem valamennyi törvényét együtt, egy helyen őrzik majd ezután, korszerűbb körülmények között. Avatási beszédében Paczolay Péter elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 1989-es megalakulásakor az Aranybullát választották jelképnek az alkotmánybírák: II. András király aranypecsétjének másolatát viselik a talárjuk fölött. A jelképválasztás oka, hogy a jogtörténeti hagyományban az 1222. évi törvény szövegét tekintették az első írott magyar „alkotmánynak“, elsősorban azért, mert a királyi hatalom korlátozását, és – a középkori értelemben vett – szabadságjogok elismerését látták benne.

+

Alkotmányellenesnek mondta ki a bíróság a monoki helyhatóság azon rendeletét, mely szerint az iskolába járáshoz kötötték a gyermekvédelmi támogatás folyósítását. A Taláros Testület azért semmisítette meg a monoki döntést, mert helyi önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes egyetlen magasabb szintű jogszabállyal sem. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei monoki képviselő-testület 2008 tavaszán döntött úgy, munkához köti a szociális segélyek folyósítását, illetve arról is határozott, hogy a szülők csak akkor kapják meg az adható segélyeket, ha óvodába, iskolába járatják gyermekeiket.  Szepessy Zsolt  Monok polgármestere bejelentette: népszavazást kezdeményeznek . Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne kapjanak segélyt azok a szülők, akik nem járatják iskolába gyermeküket. Az összeget a helyi gyermek- és családvédelmi központokhoz utaltatná a polgármester, így közvetlenül a gyermekre lehetne fordítani a pénzt.

+

Módosítják a gépjárműadóra vonatkozó jogszabályt, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, hogy nem kaphatnak mentességet az adó megfizetése alól a mozgáskorlátozottak, ha részletre vásárolnak autót. A jogszabály szerint ugyanis csak a kocsi mozgássérült tulajdonosának jár az adómentesség, az üzembentartónak nem.

Az Alkotmánybíróság Seres István nagyatádi rokkantnyugdíjas beadványa alapján hozta meg múlt héten a döntést. Seres István nehezen jár, csak autóval tud közlekedni. Részletre vette a kocsit évekkel ezelőtt, de emiatt most kénytelen gépjárműadót fizetni, holott súlyos mozgássérültként mentességet kaphatna. Ám csak akkor, ha ő az autó tulajdonosa. Ehhez azonban egyben kellett volna kifizetni a kocsi árát. Szerinte erre sem ő, sem sorstársai nagy része nem képes.  Ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, a Taláros Testület pedig úgy döntött, hogy a jogszabály sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezért 2010 végéig meg kell semmisíteni. A döntés nem visszamenőleges hatályú, tehát az érintetteknek idén még ki kell fizetni a gépjárműadót.

+

Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az osztálylétszámokról szóló népi kezdeményezésük érdekében. Emlékeztetőül:  A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azután indította el népi kezdeményezésüket, hogy nem sikerült az osztálylétszámok csökkentésére vonatkozó javaslatuknak érvényt szereznie. A kérdőívet az Országos Választási Bizottság (OVB) kétszer elutasította, a legutóbb februárban, érdemi indoklás nélkül. Ezt követően döntöttek úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a jogszabályban rögzített maximálisnál ne lehessen nagyobb létszámú osztályokat indítani. A közoktatási törvény módosítása ugyanis lehetővé tenné, hogy szeptembertől a maximális létszámtól akár harminc százalékkal is el lehessen térni. Ezt azt jelenti, hogy az óvodában a jelenlegi 25 helyett akár 33, az általános iskola alsó tagozatán 26 helyett 34, felső tagozatán 30 helyett 39 diák is lehetne egy osztályban. Középiskolában most a maximális osztálylétszám 35 tanuló, ez szeptembertől 46-ra emelkedhetne. Kollégiumokban 37 helyett 48 is diákkal indulhatnának csoportok.

+

Alkotmányellenesnek nyilvánítatott a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény azon rendelkezése is, amely feljogosította az eljáró hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megtiltsa a még meg nem jelent reklám közzétételét, ha a reklám gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. Az Alkotmánybíróság a kereskedelmi szólásszabadságra hivatkozva azzal indokolta álláspontját, hogy az előzetes ellenőrzés lehetősége a nyilvános közlések rendkívül széles körére vonatkozik. A reklámok közzétételének előzetes hatósági tiltása a sajtóterméknek a megjelenését is akadályozhatja időlegesen, így a szabályozás a véleményszabadság és azon belül a sajtószabadság aránytalan korlátozására ad módot.

+

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Autóklub a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény egyes rendelkezései miatt. Egyebek mellett azt a passzust kifogásolják, miszerint a biztosító a teljes kárt csak akkor térítheti meg, ha a kijavításról számla áll rendelkezésre. A Magyar Autóklub a 2010 áprilisában hatályba lépő törvény egyes rendelkezéseinek utólagos normakontrollját, és azok megsemmisítését indítványozta. Az autós érdekképviselet a sérelmezett törvényi rendelkezéseket elsősorban azért kifogásolja, mert eszerint a biztosító a teljes kárt csak akkor térítheti meg, ha a kijavításról számla áll rendelkezésre, holott számos esetben a számla felmerülése nem szükségszerű. Az autót el is adhatják, de a sértett fél dönthet úgyis, hogy maga javítja meg a járművet. A beadvány másik része azt a rendelkezést kifogásolja, miszerint a kárrendezés során érdektelennek nem tekinthető üzleti biztosítót feljogosítja a törvény arra is, hogy a károsult gépkocsit saját mérlegelésétől függően egyoldalúan a közúti forgalomban való további részvételre alkalmatlannak tekintve, a károsultat hatósági műszaki vizsgálatra kötelezze, ami az eddiginél gyakrabban vezethet a biztosító részéről a kárrendezés indokolatlan elhúzásához.

Paczolay Péter is tagja lett annak a bizottságnak, amely az Európai Unió bíróságaira jelölt bírák és főtanácsnokok alkalmasságát véleményezi. Az alkotmánybíróság elnökének megbízatása négy évre szól. Paczolay Péter a héttagú testületben az egyetlen, aki az unióhoz legutóbb csatlakozott tizenkét tagállam valamelyikét képviseli. Az Európai Unió Tanácsa március 1-jén döntött a bizottság személyi összetételéről. A Bíróság és a Törvényszék bíráit és főtanácsnokait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki azt követően, hogy konzultáltak a jelölteket véleményező bizottsággal. A bizottság elnöke Jean-Marc Sauvé, a francia Államtanács alelnöke. A bizottság tagjai: Peter Jahn, az Európai Bíróság volt osztrák bírája, Lord Mance, az angol Legfelsőbb Bíróság bírája, Torben Melchior, a dán Legfelsőbb Bíróság elnöke, Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, Ana Palacio Vallelersundi spanyol EP-képviselő és Virpi Tiili, az Elsőfokú Bíróság volt finn tagja.

Az Alkotmánybíróság ismét tárgyalja a közoktatási törvény egyik rendelkezésének és a PSZÁF-elnök rendelkezés-alkotási hatáskörének alkotmányosságát támadó államfői indítványokat. A testület folytatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály vizsgálatát, és először tűzi napirendjére a vagyonosodási vizsgálatok szabályozását megkérdőjelező ombudsmani indítványt.

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 328/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a D. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a soron következő választástól az országgyűlési képviselők száma jelentősen mértékben, a jelenlegi háromszáznyolcvanhatról kettőszázötvenkettőre csökkenjen?”

Másodszor kerül napirendre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 4. §-ának alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megtárgyalják a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetet.

Megkérdőjelezték a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megvitatják a kötelező egészségbiztosítás ellátásárairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 20. §-a és 20/A. §-a, valamint a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Szó lesz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes rendelkezéseinek az alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetről.

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 407/2009. (X. 5.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le.”

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 419/2009. (X. 21.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvénnyel helyezze hatályon kívül az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, miszerint »Az Alkotmánybíróság az eljárásából eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható.«?”

Kedden másodszor kerül a teljes ülés elé az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. november 23-i ülésnapján elfogadott törvény 1-5. §-ai, valamint a 6. § (3) bekezdés a), illetőleg c)-e) pontjai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2009. december 14-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Negyedszer lesz napirenden a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Határozattervezet készült a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 10. § (3) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésében.

Megkezdik az alkotmánybírák az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdés második mondatának, valamint (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát. A vagyonosodási vizsgálatok szabályozását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa támadta meg.

Megtámadták a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (3) bekezdése a) és b) pontjainak alkotmányosságát.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.