Ékes példa minderre a Demokratikus Koalíció egészen friss akciója. A legújabb Gyurcsány-csapat aktivistái péntekig gyűjtötték azok jelentkezését, akik bent maradtak valamelyik magán-nyugdíjpénztárban, és sorstársaikkal együtt panaszt akarnak tenni a velük szemben alkalmazott eljárás ellen az Alkotmánybíróságnál.

Kiáltványban rögzítették: „A Demokratikus Koalíció elkészítette és a magán-nyugdíjpénztárak megmaradt tagjai rendelkezésére bocsátja egy alkotmányjogi panasz szövegét, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak tiltakozásul, amiért a Fidesz ismét, határidő nélkül meghosszabbította magán-nyugdíjpénztári tagdíjuk elvételét. A Demokratikus Koalíció biztosítja az Orbán-kormány új alkotmánybírósági törvényében megkívánt ügyvédi képviseletet is, és továbbítja a beadványt.”

+

Az Alkotmánybíróságnál támadta meg a Terrorelhárítási Központ működésére vonatkozó szabályozást az Eötvös Károly Intézet két munkatársa is. Annak a törvényi rendelkezésnek a megsemmisítését követelik, amely alapján a Terrorelhárítási Központ  miniszteri engedéllyel akár titkos adatgyűjtést is végezhet.

Vissy Beatrix és Szabó Máté szerint: „Aki titkos megfigyelésben érintett, mindenfajta kontrollt elveszít a személyiségéről árulkodó információk felett. Az ilyen megfigyelések lényege ugyanis éppen az, hogy az érintett még csak nem is tudhatja, hogy a hatóságok róla információt gyűjtenek, így anélkül válik kiszolgáltatottá a legszemélyesebb kapcsolataival való kommunikációjában, hogy arról tudomása lenne.”

A panaszosok úgy vélik, alkotmányos jogaikat sérti, hogy a titkos megfigyeléseket nem bíró, hanem a miniszter engedélyezi: „Az, hogy a terrorizmust elhárító szerv bírói kontroll nélkül, pusztán miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelni bennünket, az Alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogunk sérelmét okozza."

(A Nemzetbiztonsági Hivatal – jelenlegi elnevezése: Alkotmányvédelmi Hivatal – terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A jogszabály alapján: Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében - hangsúlyozandó, hogy nem bárkivel szemben, hanem – kizárólag a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.)

+

Lázadnak köznapi ügyeinkben ítélkező bíróságaink bírái is. Azt kifogásolják, hogy egy tavalyi döntés alapján a nyugdíjkorhatárt hetvenről 62 évre csökkentették, miközben azoknak a bíráknak, akik még nem töltötték be ezt az életkort, csak később kell nyugállományba vonulniuk. Például az 1957-ben vagy később születettek már 65 éves korukig dolgozhatnak. A kormánytisztviselők vagy az alkotmánybírák esetében a hatályos szabályozás még megengedőbb, hiszen az esetükben a szolgálati viszony felső korhatára hetven esztendő. Ezért a bírák úgy vélik, hogy az új szabályok számukra hátrányos megkülönböztetést jelentenek.

Állítják továbbá: a tulajdonhoz, ezen belül a jogos várományhoz fűződő jogot is sérti, hogy a bírák csaknem tíz százalékának gyakorlatilag átmeneti idő nélkül távoznia kell. Aki már korábban betöltötte a 62. életévét, annak június végén, aki pedig idén tölti be ezt a kort, annak decemberben nyugdíjba kell vonulnia, míg a korábbi szabályok alapján mindenki arra számíthatott, hogy hetvenéves koráig dolgozhat. Ez súlyos jogsérelmet okoz, hiszen a kényszernyugdíjazás jelentős jövedelemveszteséghez vezet, ami egyes esetekben – például akkor, ha valaki abban a hiszemben, hogy még nyolc évig számíthat a bírói illetményre, s nagyobb összegű hitelt vett fel – egzisztenciális összeomlást jelenthet.

Az Alkotmánybíróság már többször napirendre tűzte a kérdést. Forrásaink szerint készült már határozattervezet, ám nem jutottak egyességre, ezért új előterjesztés készül. Jósok sem tudják, hogy június végéig születik-e döntés. Ha nem, akkor a 62 évnél idősebb bíráknak a jól megérdemelt munka keser-édes gyümölcsét fogyasztva, mindenképpen távozniuk kell.

Az érintettek Strasbourgban keresik is keresik igazukat. A diszkrimináció tilalma, illetve a tulajdonhoz való jog megsértése miatt több mint száz bíró képviseletében fordul az emberi jogi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság. Emellett további harminc-negyven fő egy ügyvéd közreműködésével is panaszt tesz a strasbourgi fórumnál.

 (Az emberi jogi bíróság – amennyiben a beadványokat egyáltalán befogadja, mert ilyen ügyre eddig nem akadt példa – a visszahelyezésükről aligha dönthet, legfeljebb kártérítést ítélhet meg. Más kérdés, hogy a kormányt a strasbourgi fórum döntése sem kötelezhetné arra, hogy fizessen. )

A Taláros Testület legfrissebb döntései

Az Alkotmánybíróság teljes ülése

Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.009/2009/3. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó egyáltalán nem jelölte meg, hogy az alaptörvény-ellenesség mely jogszabályi rendelkezés folytán következett be. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése, valamint 7. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a panaszos által felvetett kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek – ami az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele – nem tekinthető. A végzéshez Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/B. §-a, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (8)-(9) bekezdései, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/A. §-a, 32/B. §-a és 170. § (14) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó a támadott jogszabályi rendelkezések tekintetében nem minősül érintettnek. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben nincs olyan a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, – ami az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele – amely az Alkotmánybíróság eljárását indikálná. A végzéshez Pokol Béla és Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3)-(4) bekezdései és a 236. § (4) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (1)-(2) bekezdése és a 46. § (5) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (2)-(3) és (16) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem vet fel az Abtv. 29. §-ában meghatározott alkotmányjogi kérdést. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésével összefüggésben előterjesztett, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint az indítványban foglaltak alapján nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy a felszámolási eljárásban emelt kifogás ellen enged-e a törvény perújítást. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó közvetlen és tényleges érintettsége nem áll fenn. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. r. és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló — a Magyar Közlöny 2005. június 16-i 80/II. kötetében közzétett — környezetvédelmi és vízügyi miniszteri közlemény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy A kormányrendelet kifogásolt rendelkezései vonatkozásában a panaszos közvetlen érintettsége nem áll fenn, azok az indítványozóra nézve nem közvetlenül hatályosuló, alkalmazandó normák. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet és természet védelméről szóló 18/2003. (X. 20.) számú rendelete 31. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az alkotmányjogi panasz olyan kérdéseket vet fel, amelyekben az Alkotmánybíróság korábban már döntést hozott, és elutasította azokat. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 48/2002. (XII. 18.) rendelete 2. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az önkormányzati rendelet. rendelkezése nem tekinthető „közvetlenül alkalmazandó, hatályosuló” normának. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata adóhatóságának intézkedésével összefüggésben a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Képviselő-testülete által az építmény-, és telekadóról alkotott 41/2010. (XII. 20.) ÖK számú rendelet 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem tartalmaz olyan komoly alkotmányossági kételyt keltő kérdést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek minősülhetne, és egyúttal az érdemi alkotmánybírósági eljárás megkezdésének alapjául szolgálhatna. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának ülése
(A 3. öttagú tanács tagjai, Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró, Balogh Elemér, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Szalay Péte legutóbbi ülésükön a következő döntéseket hozták.)

Az Alkotmánybíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Tpk.62.259/2000/13. számú végzésével, a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.629/2005/2. számú végzésével, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Tpk.62.259/2000/11. számú végzésével, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.611/2005/2 számú végzésével, a Baranya Megyei Bíróság Pk.60.138./2000/20. számú végzésével valamint a Pécsi Ítélőtábla Pkf.III.20.358/2006/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, egyes jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást okafogyottá válása miatt megszüntette. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Városi Bíróság 0901-36.Vh.5054/2000/3. számú végzésével, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1.Gpkf.51012/2005/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, egyes jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást okafogyottá válása miatt megszüntette. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 1.Pk.20.370/2008/2. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdés e) pontja, 18. § (1) és (4) bekezdései, valamint 233. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.754/2005/10 számú ítéletében alkalmazott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdése második mondata alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt, miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 3.Kpk.45544/2009/3. számú végzésében alkalmazott, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § k) és m) pontja, 16. § l) pontja, 17. § (2) bekezdése, valamint a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt,  miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság előtt 2.Bk. 520/2008. számon folyamatban lévő ügyben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést, miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 29.B. 26517/2011. számon folyamatban lévő ügyben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést, miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság a Pest Megyei Bíróság előtt 20. B. 129/2007/27. számon folyamatban lévő ügyben az 1/2007. Büntető jogegységi határozat I., II., IV. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést, miután az indítványozó az érdemi elbíráláshoz szükséges hiánypótló kiegészítési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tett eleget, visszautasította. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének június 19-i napirendje

A Fővárosi Bíróság 11.K.33.329/2005/17. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 35. §-a, 44. § (5) bekezdésének II. mondata, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 170. §-a és 171. §-a alaptörvény-ellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Salföld Község Képviselő-testületének Salföld község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2006. (XI. 21.) számú rendelete 14. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 23. § (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Vas Megyei Bíróság 1. K. 20.093/2010/10. számú ítéletével összefüggésben, Sopron Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 37/1999. (XII. 23.) rendelete 5. § e) pontja, valamint a 33/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 3. § 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) és (2c) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítvány vizsgálata.

– A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet vizsgálata.

– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-a felfüggesztésére irányuló kérelme vizsgálata.

– A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény egyes rendelkezései, valamint e törvények által módosított rendelkezések, alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi állattartás szabályairól szóló 43/2004. (XII. 23.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. számú törvény egészének megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 259. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete és a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006. (III. 2.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának június 18-i  napirendje
(Az 1. öttagú tanács tagjai Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István,
Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter)

– A Baranya Megyei Bíróság 6. K. 21.217/2007/17. számú ítélete vonatkozásában benyújtott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (7) és (10) bekezdése, valamint a Zala Megyei Közgyűlésnek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló többször módosított 5/2004. (II. 20.) Kr. rendelete 11. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.530/2007/5. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pontjának alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata

– A Fővárosi Ítélőtábla 4. Pkf.25.062/2008/4. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233/A. §--a, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése, és 3. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata

– A Fővárosi Bíróság 20.K.35.060/2007/7. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. § (2) bekezdésének, 78. § (1) bekezdésének, 220. § (1) bekezdés c)-d) pontjainak, valamint a 339. § (1) és 340. § (1) bekezdéseinek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve a megjelölt jogszabályhelyek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség és alkotmányos követelmény megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata

– A Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 20.950./2006/5. számú ítélete ellen benyújtott, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a „kérdést és” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.