Paczolay: „A való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája!” Kérték, de elutasították Balsai István mentelmi jogának felfüggesztését. Ombudsman: „Ez a helyzet súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt, amelynek gyakorlati következményei beláthatatlanok!” Szakszervezet: „A pénztári tagok megfélemlítésre alapozott kormányzati kommunikáció hatására döntöttek!” Nem felelt meg a törvényi feltételeknek az ombudsmani szervezetrendszert támadó indítvány.
Paczolay: „A való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája!”
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája, - értékelte az év első három hónapjának tapasztalatait Paczolay Péter, a Taláros Testület elnöke, az Új kihívások a jogalkalmazásban címet viselő konferencián.
A múlt év végi jogszabályi változások folytán 1055 ügy szűnt meg az Alkotmánybíróságon, 37 ügyet pedig végzéssel áttettek a Kúriára. Mindez nem tette munkanélkülivé a Taláros Testületet. Az első negyedévben 601 alkotmányjogi panasz landolt az asztalán. Ebből 333 volt olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy az általa sérelmezett jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel.
Többen kezdeményezték a magán-nyugdíjpénztári törvény megsemmisítését, mások a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos szabályozást támadták, míg nagy energetikai cégek a távhő árszabályozását részletező jogszabály alkotmányosságát vitatták. Az ilyen alkotmányossági panasz, amely bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Alkotmánybírósághoz.
Az év első három hónapjában 19 bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, így jelenleg összesen 107 bírói kezdeményezés vár a „mérlegelésre”, döntésre. Azonban az ő ítéleteik sem „szentírások”. Harminc olyan panasz érkezett a Taláros Testülethez, amely a bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége, az előzetes várakozással szemben, azonban nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja.
A kormány is sorban áll!
Kuriózumnak számító alkotmányértelmezési indítvány is landolt a Taláros Testület asztalán: a kormány nevében a közigazgatási és igazságügy-miniszter azt kérte, hogy részletesen értelmezzék azt a korábbi határozatukat, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját.
Tavaly december közepén nyilvánította alkotmányellenesnek a médiaszabályozás több olyan rendelkezését az Alkotmánybíróság, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével foglalatoskodott. A kormány az új változat előkészítése során, ezúttal arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy részletesen értelmezze azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját. A kabinet azért várja a Taláros Testület gyors válaszát, hogy annak figyelembe vételével mihamarabb a parlament elé terjeszthesse a médiaszabályozás módosítását, hogy még május végéig elfogadhassa a Tisztelt Ház.
Ombudsman: „Ez a helyzet súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt,
amelynek gyakorlati következményei beláthatatlanok!”
Január 1-je óta az egyetlen talpon maradt ombudsman, az alapvető jogok biztosa három, utólagos normakontrollt kezdeményezett. Az első az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a második a jogi segítségnyújtásról szóló törvény egyik rendelkezését, a harmadik – legfrissebb – pedig a hallgatói szerződésekkel összefüggő szabályozást kérdőjelezte meg.
+
Első alkalommal a jelenleg Princetonban oktató egyetemi tanár Halmai Gábor kérte arra a nemes cselekedetre, hogy kezdeményezze a jogállamiság elvét súlyosan sértő, az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Kérését az alapvető jogok honi biztosa megalapozottnak találta, és - élve az Alaptörvény adta új hatáskörével - soron kívül kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényt.
Indítványában – többek között – az alapvető jogok biztosa Alaptörvény-ellenesnek minősíti a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részt, amely egyebek mellett kimondja, hogy az egykori állampárt viseli a felelősséget az emberi jogok megsértéséért, az akkor elkövetett bűnök elévülése az alaptörvény hatálybalépésének napján kezdődik, az egykori kommunista vezetők nyugdíját csökkenteni lehet, a korábbi állampárt jogutódjaként pedig az MSZP is osztozik a diktatúra idején elkövetett jogsértésekért viselt felelősségben.
Fontosnak tartja, hogy helyezzék hatályon kívül az egyházakra, az alkotmányjogi panaszra, az alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozására, illetve a korábbi alkotmányban az önkormányzati tulajdon államosítására vonatkozó rendelkezések időbeli kiterjesztésére vonatkozó passzusokat.
Meggyőződése, hogy az átmeneti rendelkezések közül meg kell semmisíteni azt a részt is, amely szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességi szabályoktól eltérő bíróságot jelölhet ki, a legfőbb ügyész pedig utasítást adhat arra, hogy a tetszése szerinti bíróság előtt emeljenek vádat. Ugyanezt szorgalmazza a kivethető különadóról, továbbá a jegybank és a PSZÁF összevonásáról szóló pontok esetében is.
Álláspontja szerint: „ez a helyzet eleve súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt, amelynek gyakorlati következményei beláthatatlanok!” – olvasható az ombudsman alkotmánybírósági beadványában.
+
Második beadványában az alapvető jogok biztosa azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogi segítségnyújtásról szóló törvény általa kifogásolt rendelkezéseit. Állítja: Alaptörvénysértő, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében nem kaphatnak jogi támogatást az alkotmányjogi panasz benyújtói. A törvény ugyanis éppen a vagyoni helyzetük alapján hátrányos helyzetben lévőket zárja el az alkotmányjogi panasz lehetőségnek igénybevételétől
Hangsúlyozza: az állami költségvetésből finanszírozott jogi segítségnyújtás intézményét annak érdekében hozták létre, hogy szakszerű jogi tanácsot és képviseletet kaphassanak azok is, akik rossz szociális helyzetük miatt nem tudnák kifizetni a jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során felmerülő ügyvédi költségeket. Az alkotmányjogi panasz eljárásban azonban az ilyen segítség igénybevételére nincs lehetőség, azt ugyanis maga a jogi segítségnyújtásról szóló törvény zárja ki, miközben az Alkotmánybíróságról szóló törvény pedig kifejezetten előírja a jogi képviseletet.
Az ombudsman szerint a jogi segítségnyújtást kizáró rendelkezés sérti az Alaptörvényben lefektetett diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, továbbá ellentétes az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló állami kötelezettséggel. Ráadásul sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot is, mivel az alapjogvédelemben kiemelt szerepe van az Alkotmánybíróságnak, mint végső jogorvoslati fórumnak.
+
Harmadszor is Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa a hallgatói szerződések feltételeit szabályozó kormányrendelet hatályba lépésének haladéktalan felfüggesztését követeli. A kifogásolt kormányrendelet rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban köteles Magyarországon dolgozni, és amennyiben ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kérte az alapvető jogok biztosától alkotmánybírósági közbenjárását, hangsúlyozva: a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait és sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
A felvetett sérelmek jelentős részét az ombudsman megalapozottnak találta.
Indítványban utalt arra, hogy a hallgatói szerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel. "A szerződő felek, azaz a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, továbbá a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége is csak abban a - társadalmi viszonyok ismeretében vélhetően igen szűk - körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzetük miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására." Álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályok a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelentik. A szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben a rendelet alapján pusztán csak "törekszik" arra, hogy a végzett hallgatónak megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni. Az alapvető jogok biztosa utalt arra is, hogy a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyhatók figyelmen kívül a Magyarországra nézve kötelező, a személyek szabad áramlására, munkavállalására vonatkozó európai uniós előírások sem.
Szakszervezet: „A pénztári tagok megfélemlítésre alapozott kormányzati kommunikáció hatására döntöttek!”
A magánból az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés határideje – március 31. – előtt néhány nappal döntöttek arról, hogy megismétlik a tavalyi alkotmánybírósági beadványt, ám ezúttal a megváltozott jogszabályoknak megfelelően nem a szervezet, hanem magánszemélyek révén kérik a törvény soron kívüli, visszamenőleges megsemmisítését – jelentette be a Vegyipari Dolgozók Szakszervezet elnöke. Székely Tamás szerint a szakszervezet kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint a törvény és annak betartatása súlyosan sérti az emberi méltóságot és az önrendelkezési jogot.
Az Alkotmánybíróságnak címzett beadványnak fontos eleme azon egykori pénztári tag írásbeli nyilatkozata , miszerint: „Annak idején nem önként, hanem a megfélemlítésre alapozott kormányzati kommunikáció hatására döntöttek az állami rendszerbe való visszalépésről. Féltek, hogy a magánrendszerben maradva munkahelyi hátrányok érik őket, s hogy el fogják veszíteni a későbbi nyugdíjukat, de legalábbis annak jelentős részét. Az átlépésről való nyilatkozat módja, a személyes megjelenés, a hosszas sorban állása is megalázó, az emberi méltóságot sértő módon zajlott”
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete – a közleményében megfogalmazása szerint – 40 ezer olyan jogfenntartó nyilatkozatot helyezett ügyvédi letétbe, amelyben „megfélemlített emberek hasonló okokra hivatkozva kijelentették, hogy kényszer hatására léptek vissza az állami rendszerbe, s a körülmények kedvező változása esetére fenntartják magántagsági viszonyukat”. A szakszervezet „mintegy kétezer panaszos megbízásából” strasbourgi jogorvoslatra is készül.
Legfrissebb döntések
XVIII/2524/2012. AB határozat Balsai István alkotmánybíró mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos bírói kezdeményezés tárgyában.
Balsai István alkotmánybíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását, miután a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára, Szima Judit büntetőeljárást kezdeményezett ellene becsületsértés vétsége miatt.
Az Alkotmánybíróság Balsai István mentelmi jogának felfüggesztési kérelmét elutasította. Erről teljes ülésén döntött. Határozatát titkos szavazással hozta, a döntésről e személyi kérdésben az Alkotmánybíróság érintett tagja nem szavazott. (Részletesen: tovább)
+
II/1475/2012. AB végzés az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvénnyel kapcsolatban benyújtott, utólagos normakontroll iránti indítvány tárgyában.
Az Országgyűlés összhangban a 2012. január 1. napjával hatályba lépő Alaptörvénnyel átalakította az ombudsmani szervezetrendszert. Úgy rendelkezezett, hogy a korábbi négy országgyűlési biztos helyett (általános biztos, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, adatvédelmi biztos) helyett egy, az általános hatáskörű alapvető jogok biztosa, két helyettessel látja el az ombudsmani teendőket. Az Alkotmánybírósághoz fordulásra az alapvető jogok biztosa jogosult, helyetteseinek javaslattételi joguk van ebben a tekintetben.
A jövő nemzedékek 2011. december 31-ig hivatalban volt országgyűlési biztosa 2011. december 27-én fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve az ombudsmani szervezetrendszer átalakítását, kérve alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Véleménye szerint a szervezet-átalakítás a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményét sérti azért is, mert annak során nem teljesült a „viszonylagos állandóság és kiszámíthatóság követelménye”, az átmenet nem tekinthető zavartalannak: az alapvető jogok biztosa és helyettesei hatáskörének elhatárolása nem egyértelmű; továbbá a helyettesek munkajogi jogállása sem tisztázott, a munkáltatói jogkört a megbízás létrejöttének és megszüntetésének kivételével az alapvető jogok biztosa gyakorolja, holott a biztos és helyetteseinek közjogi státusa ugyanaz. Az indítványozó úgy vélte: az Alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a helyettesek önálló és speciális szakterületért közvetlenül felelős alkotmányos szervek, az átszervezés azonban sem munkajogi, sem szervezetalakítási, sem feladat-ellátási önállóságot nem biztosít, ezért a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is kérte.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, valamint a törvénnyel összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasította. A határozat indokolása szerint az indítvány nem felelt meg a törvényi feltételeknek: az indítványozó jogutódja nem tartotta fenn a kérelmet, és nem kérte alaptörvény-ellenesség megállapítását, az eredeti indítványozónak az alaptörvény-ellenességgel kapcsolatos érvei pedig a vizsgálat során nem vehetők figyelembe, mivel azokat hatáskör hiányában terjesztette elő. (A végzés teljes szövege)
