Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legfrissebb döntései

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását lehetővé tevő előírások megsemmisítését, mert álláspontja szerint sérül a fiatalkorúak szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joga, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Hivatkozott arra, hogy a 18 év alattiak elzárása és a szabálysértési őrizet szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az eljárás alá vont személyek szabadsághoz való jogát, továbbá az okozott közvetett és közvetlen hátrány nem áll arányban az elérhető eredménnyel. – (II/2806/2012.)

Az Alkotmánybíróság megállapította: az elzárás 14. életévüket betöltött személyekkel szemben történő kiszabásának lehetővé tételét a jogalkotó részéről a fiatalkorúaknak a társadalmi együttélés legalapvetőbb szabályaival, a már gyermekkorban is követendő morális normákkal kapcsolatos hozzáállása az elmúlt évek tapasztalatai tették indokolttá. Az elmúlt időszak egyértelmű tapasztalatai azt tükrözik, hogy a fiatalkorúak törvényekkel szembeni tisztelete súlyosan romlott, ami a normakövető felnőtté válás evidens társadalmi célját veszélyezteti. Megállapította azt is, hogy a fiatalkorúak elzárásának lehetővé tételét a jogalkotó részéről a tulajdon és közbiztonság védelme, valamint a fiatalkorúak helyes fejlődésének elősegítése érdekében álló, kényszerítő szükségesség indokolta. A büntetések speciális és generális preventív célja egyaránt szükségessé teszi a szabálysértési jogban is olyan joghátrányok kiszabásának lehetővé tételét, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalmi együttélés alapvető szabályait semmibe vevő, azokat rendre megsértő deviáns fiatalkorúakat is visszatartsa az ismételt szabálysértéstől.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján elutasította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a 134. § (2) bekezdésének „szabálysértési elzárás” szövegrésze alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. (AB határozat jogszabály alaptörvény–ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról, II/2806/2012.)

A határozathoz Lévay Miklós, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

+

Az Alkotmánybíróság határozatában elvi véleményként megállapította, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján alaptörvény–ellenes, ha a helyi önkormányzat képviselő–testülete tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása nem várható. A kormány az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 34. §–a alapján indítványt terjesztett elő Foktő Község Önkormányzata Képviselő–testületének alaptörvény–ellenes működésével kapcsolatban. Az indítványozó álláspontja szerint ellentétes ugyanis az Alaptörvény 32. cikkében foglaltakkal, hogy a képviselő–testület 2012. január 25. óta a gyakorlatban nem működik, az önkormányzat törvényes működéséhez szükségese rendeleteket, határozatokat nem alkotja meg, és az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat nem tudja gyakorolni.

Az Alkotmánybíróság a kormány által előterjesztett konkrét ügy által felvetett absztrakt jogi kérdést megválaszolva megállapította, hogy a következő feltételek együttes fennállása esetén alaptörvény–ellenes helyzetet eredményez, ha 1) a helyi önkormányzat képviselő–testülete tartósan nem működik és 2) a képviselő–testület – polgármester között kialakult tartós bizalmatlanság, együttműködési képtelenség ellenére a képviselő–testület nem kezdi meg a konfliktus feloldására alkalmas eljárásokat és 3) a képviselő–testület a feloszlásáról sem dönt és 4) ennek következtében működőképességének helyreállítása, illetve működésének folytatása nem várható. (AB határozat alaptörvény–ellenesen működő képviselő–testület feloszlatásával összefüggő elvi vélemény nyilvánításáról.)

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

+

Az indítványozó egyedi ügyben érintett személy, a Kúria ítéletének kártérítési ügyben hozott alaptörvény–ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. – (IV/170/2013.)

Az Alkotmánybíróság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, valamint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.425/2014/4. számú ítélete alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt  visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, – IV/170/2013.)

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának döntései
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes–Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)

Az Alkotmánybíróság elutasította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (1) bekezdése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó alkotmányjogi panaszt. Az ítélet alapjául szolgáló eljárásban az indítványozó, mint felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes pénzintézet az indítványozó személyes adatait jogsértő módon kezelte, amikor azokat az indítványozóval szemben fennálló követelése érvényesítése érdekében harmadik személynek átadta. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, a támadott jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó által támadott rendelkezés törvényi felhatalmazás alapján ad lehetőséget a hitelintézeteknek arra, hogy a banktitkot képező személyes adatokat az ügyfélnek a pénzintézettel szemben fennálló követelése eladása vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessége esetén harmadik személynek kiadja. A korlátozás célja ez esetben törvényben rögzített: a hitelintézet azért adja át az általa kezelt, banktitkot képező személyes adatokat harmadik személynek, hogy neki ne kelljen például bírósági eljárás költségeit viselnie az ügyféllel szemben fennálló követelése érvényesítése érdekében, míg az adatokat átvevő harmadik személy a hitelintézet követelésének érvényesítése céljából kezeli azokat. A törvényhozó megfelelő garanciákat biztosított a hitelintézetek által kezelt személyes adatok védelmére. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/3138/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság július 9–én elutasította az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § c) pontja és 22. § (1) bekezdése alaptörvény–ellenességének megállapítására irányuló indítványt.

A támadott rendelkezések alapján az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni, ha a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a jogbiztonság elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert az elévülés kapcsán az átadás kérdésében döntő bíróságnak pusztán az elfogatóparancsot kibocsátó hatóságnak az elkövetési időre vonatkozó állítása áll rendelkezésére, azt azonban semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, így sem a bíróság, sem a védelem nincs abban a helyzetben, hogy az elévülés mint átadási akadály érdemi kontrollját elvégezhesse.

Az Alkotmánybíróság szerint az, hogy az elévülés kezdő időpontja tekintetében az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság állítása az irányadó, nem okoz alaptörvény–ellenes helyzetet. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről és a büntetőeljárásról szóló törvények együttes értelmezésével ugyanis pontosan meghatározhatók azok a szempontok, amelyeket a bíróságnak figyelembe kell vennie az átadás elhalasztásáról szóló döntés meghozatalakor. A határozat indokolása arra is emlékeztetett, hogy Magyarország nem élt a Kerethatározat 32. cikke szerinti nyilatkozat megtételének lehetőségével, ezáltal egyértelműen elfogadta a Kerethatározat által meghatározott időbeli alkalmazhatósági szabályokat, így az európai elfogatóparancs a 2004. május 1. előtt elkövetett bűncselekmények esetén, a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: V/1207/2012.)

+

–Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.II.10.829/2011/6. számú ítélete alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/263/2013.)

– Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 9.G.40.412/2005/154. számú ítélete, és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.685/2012/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/488/2013.)

– Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.280/2012/1. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/116/2013.)

Döntésre várnak
Az Alkotmánybíróság július 15–i, 16–i teljes ülésének témái

– Az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata, – (II/981/2013.).

– A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §–a alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/2229/2012.).

– Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/376/2013.).

– Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény–ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/1177/2012.).

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1), (2) bekezdéseinek, a 6. § c)–d) pontjainak, a 267. § (1) bekezdés j) pontjának, a 332. § (1) bekezdés d) pontjának, a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjának, a 339. § (1) bekezdésének, a 416. § (1) bekezdés c) pontjának alaptörvény–ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/1179/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/2350/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.22.200/2011/3. számú ítélet alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/2881/2012.).

– A  személy– és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésének b) pontja, valamint 6. § (4) bekezdésének b) pontja alkotmányellenességének (alaptörvény–ellenességének) megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/1178/2012.).

– A 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §–a alkalmazhatóságának konkrét perben történő visszamenőleges kizárása, illetve a Fővárosi Bíróság 52.Pf.630.183/2010/3. számú ítélet alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/818/2012.).

– A 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §–a alaptörvény–ellenességének megállapítása, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 14.G.II. 22.038/2010/7. számú és a Fővárosi Bíróság 1.Gf. 76.344/2010/7. számú ítélet alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/820/2012.).

– A 19/2005. (IV.22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §–a, valamint a PKKB 4.P.85.715/2008/7.számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf. 631.901/2009/11. számú ítélet alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/823/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 52.Pf. 630.183/2010/3. számú ítéletének megsemmisítése és a Fővárosi Közgyűlés 19/2005.(IV.22.) számú rendelete 41. § (2)–(3) bekezdései, valamint 61. § (1) bekezdése alkalmazásának konkrét ügyben történő utólagos kizárására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/821/2013.).

– A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 15.M.2304/2011/14. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.635.021/2012/4. számú ítéletének alaptörvény–ellenessége megállapítása és megsemmisítése, továbbá ezen ítéletekkel összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja konkrét perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/320/2013.).

– A Kúria Bfv.I. 1412/2012/4. számú, valamint a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzései alaptörvény–ellenessé nyilvánítása és megsemmisítése érdekében benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/474/2013.).

– A  Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény–ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/3376/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. tanácsának legközelebbi témái
(Tagjai: Kovács Péter tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre, Kiss László.)

– A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 32. § (1) bekezdésének, továbbá a Gyulai Törvényszék 14.B.116/2011/274/III. számú és a Debreceni Itélőtábla Bkf.I.569/2012/4. számú végzéseinek alaptörvény–ellenessége megállapítására  irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3737/2012.).

–  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/224/2013.).

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 152. § (1) bekezdés „a végrehajtható okirat csatolása nélkül” szövegrésze alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (II/696/2013.).

– Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 58. §–a és 59. §–a, valamint 386/N. §–a, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. tvr. 35/B. §–a alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/489/2013.).

– A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.266/2012/5. számú részítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/262/2013.).

– A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (8) bekezdése alaptörvény–ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/3211/2012.).

Az Alkotmánybíróság 2. tanácsának legközelebbi témái
(Tagjai: Balogh Elemér tanácsvezető, Paczolay Péter, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók.)

– A Kúria Kfv.I.35.455/2012/2. számú végzése alaptörvény–ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3812/2012.).

– A Kúria Kvk.II.37.189/2012/2. számú végzése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3088/2012.).

– A Kúria Kvk.II.37.187/2012/2. számú végzése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3087/2012.).

– A Kúria Kvk.II.37.188/2012/2. számú végzése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, –  (IV/3086/2012.).

– A Kúria Gfv.IX.30.390/2011/11. számú ítélete alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3862/2012.).

– A Kúria Kvk.II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/3010/2012.).

– A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése, illetve a Szolnoki Törvényszék Pk.62.393/1998/31. számú végzése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/475/2013.).

– A Fővárosi Törvényszék 25.Bpi.12.445/2012/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.11.467/2012/4. számú végzése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, –  (IV/246/2013.).

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény–ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/834/2013.).

– A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 107. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/317/2013.).

– A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ 100 2. és EÜ 100 3. pontjában szereplő szövegrésze alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/941/2013.).

– Az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 4. § (5) bekezdése, valamint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontja alaptörvény–ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/3729/2012.).

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának legközelebbi témái
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes–Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)

– A Kúria Pfv.III.21839/2011/3. számon hozott ítélete alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/555/2013.).

– A Kecskeméti Törvényszék 5.Kpk.22.031/2012/2. számú végzése, valamint az ingatlan–nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 55. § (2) bekezdése, továbbá a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajznév Bizottságról és az ingatlan–nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére alapított – alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/386/2013.).

– A Kúria Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítélete alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/664/2013.).

– Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének a „rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” szövegrésze alaptörvény–ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 21.K.29.080/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő  alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány vizsgálata, – (III/370/2013.).