Legfrissebb határozatok

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette.

Az indítványozó a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 269/B. §-ának azt a fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vöröscsillag használatát tiltja. Tekintettel arra, hogy a támadott rendelkezés a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát egyaránt tilalmazza, az Alkotmánybíróság a szoros összefüggés okán a teljes tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte. A testület figyelembe vette, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban korábban már döntött a Btk. 269/B. §-ának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásolt jogszabályhellyel kapcsolatosan azóta hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az ismételt vizsgálatot.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság, valamint az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet. Azonban úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi szabályozás túl tágan, nem kellően világosan és körülhatároltan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. Mindez a bírói gyakorlatban is ellentmondásos ítélkezéshez vezetett. A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes tényállást 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka részben az volt, hogy a határozat kihirdetésével történő megsemmisítéssel a törvényalkotó által korábban büntetendővé nyilvánított magatartások szabályozatlanul maradnának, részben pedig az, hogy az Alkotmánybíróság időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására.

Az Alkotmánybíróság rámutatott továbbá arra, hogy a Btk. 269/B. §-ával kapcsolatosan felmerült alkotmányossági aggályok a már kihirdetett, de még nem hatályos új Büntető Törvénykönyvben szereplő önkényuralmi jelképek használatának tényállására (335. §) is érvényesek.

A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (AB határozat:: IV/2478/2012.)

+

Elutasította az Alkotmánybíróság a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, melyet Szabó Máté kezdeményezett, Az alapvető jogok biztosa szerint az általa támadott törvényi rendelkezések (intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben) nem felelnek meg a jogbiztonság és a normavilágosság követelményének, hiányosak az intézkedés pontos jogállami keretei és korlátai.

A Taláros Testület határozatában hangsúlyozza: a konkrét jogalkalmazás során a rendőr feladata az életbeli tényállás vizsgálata, a releváns körülmények feltárása, azaz annak megállapítása, hogy az intézkedés jogszabályi feltételei fennállnak-e. Bár a gyermeknek elsősorban a családjától kell megkapnia a szükséges védelmet és gondoskodást, ennek hiányában az állam válik kötelezetté. A rendőri intézkedés lehetősége – az ombudsman véleménye ellenére  - nem minősíthető a gyermek személyiségét, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését negatívan érintő, jövőjét meghatározó kárnak vagy veszélynek. A támadott rendelkezés beiktatása sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel.

Mindezeket alapján az Alkotmánybíróság a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt – párhuzamos és különvélemények kísérete nélkül – egységesen elutasította – (AB határozat: II/3511/2012.)

+

Elutasította a Taláros Testület Szabó Máté azon indítványát is, amelyben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítését szorgalmazta. Az alapvető jogok biztosának indítványa szerint a kötelező óvodai nevelés korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát.

Az Alkotmánybíróság határozata hangsúlyozza: az állam szerepe a gyermekek védelmében és a róluk való gondoskodásban az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszert. Az Alaptörvény az államnak igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában. A határozat indokolása szerint a szülőnek a gyermek nevelésének megválasztásához való, Alaptörvényben biztosított alapjoga korlátozása – a széleskörű felmentési lehetőségre tekintettel – az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak azt az érvet sem, miszerint az újonnan bevezetett eljárásrend a nevelés megválasztásához való alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené. Mindezek alapján Szabó Máté azon indítványát, amelyben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítését szorgalmazta, elutasította.

A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Lévay Miklós és Paczolay Péter különvéleményt csatoltak. – (AB határozat: II/3251/2012.)

+

A Zala Megyei Bíróság (jelenleg a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság) bírája az előtte folyamatban lévő 4.Mf.22.122/2009. számú ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a alapján az előtte lévő per tárgyalását felfüggesztette és kezdeményezte a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény  43. § (4) bekezdésének a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény  7. § (6) bekezdésével módosított rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá ezen rendelkezésnek a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 4.Mf.22.122/2009. számú ügyben való alkalmazásának kizárását. 

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdése első, második és harmadik mondatának 2008. január 1-jétől 2010. augusztus 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenes volt, ezért az a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Mf.22.122/2009. számú folyamatban lévő ügyében nem alkalmazható. A határozat indokolása szerint azzal, hogy a törvényhozó elzárta a bírósághoz fordulás alkotmányos alapjogától a szakmai munkája értékelése alapján illetményeltérítésben részesülő köztisztviselőt, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói jogvédelemhez való jogot. – (AB határozat: III/105/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 2006. január 1-jétől 2008. szeptember 1-jéig hatályos 60. § (1) bekezdése c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Balassagyarmati Törvényszék előtt 10.K.21.473/2009. szám alatt folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasította. – (AB határozat: III/839/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. – (AB határozat: III/3120/2012.)

Legfrissebb végzések

Az Alkotmánybíróság a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény egésze alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/3509/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Budapesti XX., XXI., XXII., XXIII. Kerületi Bíróság 6.P.XXI.21.968/2010. és 5.P.XXI.21.597/2010. számú perekkel összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § h) pontja, Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet, Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1993. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendeletének 27. és 28. §-a, a 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. 2009. május 31. napjáig hatályos rendeletének 41. § (2) és 53. §-a, valamint e jogszabályi rendelkezéseknek a 2010. június 30-át követően indult, vagy e napon a keresetindítás hatályának beállta révén folyamatban lévő peres eljárásokban történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszüntette. – (AB végzés: IV/128/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 1.Gf.76.047/2010/5. számú ítéletével összefüggésben, Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló – 2009. május 31. napjáig hatályban volt – 19/2005. (IV.22.) Főv. Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, valamint 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/592/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.500/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/3024/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.140/2012/41. számú ítélete, valamint a Fővárosi Bíróság 2.B.411/2003/434. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés:  IV/3423/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.20.188/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. – (AB végzés: IV/3554/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.K.20.413/2011/15. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. számú törvény 2010. december 31. napjáig hatályos, az Alkotmánybíróság 5/2011. (I. 28.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánított 46. §-a „közlekedési” szövegrészének a perben történő alkalmazási tilalma kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/591/2012.)

Az Alkotmánybíróság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 56/2007. (XII. 20) Kgy. számú rendeletének a Budapesti XX., XXI., XXIII. kerületi Bíróság 5.P. XXI. 21.341/2011. számú perben történő alkalmazási tilalom kimondására irányuló indítványt visszautasította. – (AB végzés: III/1465/2012.)

Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja, 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés:  IV/3453/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.051/2009/4. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a fizető parkolási rendszer bevezetéséről szóló 13/1996. (III. 28.) Kgy. számú rendelete 2. § (1) és (3) bekezdése, 4. § (1) és (5) bekezdése, valamint 6. § a) és b) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/597/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. I.10.383/2011/5. számú, a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 8. Mf.22.575/2010/5. számú ítélete, valamint a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1.M.938/2007/50. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/3512/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.373/2011/5. számú és a Heves Megyei Bíróság 2.K.30.202/2010/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/3558/2012.)

Az Alkotmánybírósága a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.405/2011/7. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés: IV/3510/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.II.10.303/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – ( AB végzés: IV/3345/2012.)

Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság hétfő-keddi teljes ülésének témái

– A Győri Törvényszék 3.Bf.109/2012. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/3411/2012.).

– A Budapest Környéki Törvényszék 6.K.26.852/2011/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/3061/2012.).

– A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálata, – (IV/2352/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/2350/2012.).

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – (IV/2777/2012.).

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. számú törvény 35. § (2) bekezdés f) pont 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/844/2012.).

– Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata, – (II/3635/2012.).

– A Kúria személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perben hozott Pfv.IV.20.068/2012/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3311/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái:

– A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 0100-1.Vh.500.013/2007/24., 0100-1.Vh.500.014/2007/27., és 0100-1.Vh.500.174/2007/47-I. számú végzései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3523/2012.).

– A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 140. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3191/2012.).

– A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 13. § (2), (3) és (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/3255/2012.).

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 14. § (1)-(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3297/2012.).

– A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (3) bekezdésének megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3755/2012.).

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái:

– Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/823/2012.).

– Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/820/2012.).

– Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/818/2012.).

– A Kúria Pfv.I.20.457/2011/9. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/3572/2012.).

– Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 71. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – (IV/2492/2012.).