Klebersberg Kunóról emlékezett meg a Jobbik
Napirend utáni felszólalásában Korondi Miklós (Jobbik) gróf Klebersberg Kunó egykori vallás és közoktatásügyi miniszterről emlékezett meg. Párttársa, Z. Kárpát Dániel a népesedési problémáról beszélve a kormányzati intézkedéseket, illetve azok hiányát bírálta.

Szijjártó: a kormány megtette az olimpiai felkészüléshez szükséges intézkedéseket
A kormány megtette a maga részéről szükséges feladatokat ahhoz, hogy a londoni olimpiai játékokra zavartalanul tudjanak felkészülni a magyar sportolók - mondta Szijjártó Péter (Fidesz). A kormány meghallgatta a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét és nyugtázta, hogy a kabinet elvégezte saját feladatait az ügyben. A sportegészségügyi háttérhez is biztosítja a felkészülési forrásokat. Kitért arra is, hogy a MOB-on belül megalakult az olimpiai előkészítő testület. Szijjártó Péter mindenki érdekének nevezte, hogy Magyarország Londonban meg tudja ismételni pekingi teljesítményét és a világ húsz legeredményesebb országa között legyen. Rámutatott, hogy kiemelt figyelemmel kell kísérni a paralimpiai versenyzőket is, akik közül körülbelül 30-40-nek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a játékokon. A doppingellenes küzdelemmel kapcsolatban kijelentette, hogy 2010-ben Magyarországot az illetékesek teljes megfelelőségű országnak minősítették.

Ezt követően Latorczai János levezető elnök köszöntötte a Bundestag díszpáholyban helyet foglaló alelnökét, majd bezárta a parlament ülését.

Felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlésben az Alkotmánybíróságról szóló törvény általános vitája délután. A vita elnapolása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló jogszabály módosításának általános vitájával folytatódott a parlament ülése.

Jobbik: az AB a jogállamiság egyik legfontosabb intézménye
Gyüre Csaba (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) a jogállamiság egyik legfontosabb intézménye, azonban a kétharmados parlamenti többség "folyamatosan támadja az alkotmányos jogrendet, ráadásul azokat az elemeit rombolnák le, amelyek korlátot állítanak a parlamenti többség elé". Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy utólagos normakontroll benyújtásához az új törvény értelmében az összes ellenzéki párt összefogására lenne szükség, vagyis "egyedül a Fidesz, a tulajdonképpeni jogalkotó képes ilyet kezdeményezni".

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kérte, hogy a Ház támogassa azt a módosító indítványát, amely lehetővé tenné a benyújtók számára a jelenleg az AB előtt fekvő beadványok "átkonvertálását az új alaptörvényre". Enélkül ugyanis ezek a beadványok és főleg az ezekben foglalt esetleges alkotmánysértések "elvesznek" - tette hozzá. A jobbikos politikus leszögezte: ha a parlament többsége támogatja az indítványát, akkor a Jobbik is támogatja a törvényjavaslatot.

Fidesz: nem először választanak volt képviselőt alkotmánybírónak
Kozma Péter (Fidesz) a korábbi hozzászólásokra reagálva arról beszélt, hogy nem a mostani ciklusban történt meg először, hogy volt országgyűlési képviselőt alkotmánybírónak jelöltek, és meg is választottak. "Ez a gyakorlat nem ebben a ciklusban kezdődött (...) és ez önmagában egyáltalán nem negatívum" - fogalmazott.

MSZP: már az alaptörvény rossz
Bárándy Gergely (MSZP) úgy fogalmazott: az AB-nek egy olyan alaptörvény alapján kell döntéseit meghoznia, amely az AB jogköreit súlyosan korlátozza például gazdasági ügyekben és egy "avítt, vállalhatatlan stílusú preambulum alapján kell értelmeznie az alkotmányt". Az ellenzéki politikus szerint ha rossz az alaptörvény, akkor teljesen mindegy, hogy a sarkalatos törvények hogyan épülnek rá erre.

Az általános vitát elnapolták és a Ház megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló jogszabály módosításának általános vitáját.

Kormány: a jogszabályi harmonizáció miatt kell módosítani a NAV-ról szóló törvényt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megalakulása eltelt tíz hónapban felmerült, a személyi állományt érintő pontosítás és kiegészítés igénye, valamint az időközben lezajlott jogszabály-módosításokkal való összehangolás miatt van szükség a testületről szóló törvény módosítására - mondta előterjesztői felszólalásában Kármán András. A nemzetgazdasági tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a NAV a hatékony költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adó jellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét.

A törvénymódosítást részekre bontva közölte, hogy azok közül az első a szervezet 17 ezer fős civil és ötezer fős hivatásos állományú tagjára vezet be közös rendelkezéseket. Ezek egyebek között a pályázati rendszerről, a besorolásról, a nyelvpótlékról, a szakmai címekről és az összeférhetetlenségi szabályokról szólnak. A második rész a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó törvényből emel át elemeket. A harmadik pedig kimondja, hogy a testület jogelődje, a Vám- és Pénzügyőrség egy rendvédelmi szerv volt, a NAV viszont már államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.

Balla György (Fidesz) a törvény módosítását a hatékonyság növelésének és a költségtakarékosság igényével indokolta. A kormánypárti képviselő reményét fejezte ki, hogy a vita után a parlament támogatni fogja tudni a módosítást, bár a szocialisták szavazataira nem számít. Jogok nem sérülnek, hanem összehangolják azokat - fogalmazott.

Józsa István (MSZP) felszólalásában kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nyílt beismerése annak, hogy a NAV-ot kapkodva állították fel. Az ellenzéki politikus aggályosnak és mulasztásos törvénysértésnek nevezte, hogy a törvény elfogadásával, illetve módosításával egy időben nem készült el a végrehajtási rendelet. Józsa István hiányolta az érdekegyeztetést, amellyel már a törvény tavalyi benyújtásakor el lehetet volna kerülni a későbbi zavarokat.

Szilágyi Péter (LMP) a kapkodó jogalkotás következményeire hívta fel figyelmet, és szintén hiányolta az érdekegyeztetést. Az ellenzéki politikus szerint a törvénymódosítás komoly érdeksérelemmel járhat, ezért azonnali érdekegyeztetésre van szükség.

Bertha Szilvia (Jobbik) szemfényvesztésnek nevezte, hogy az előterjesztő csak apró módosításokról beszélt. Az ellenzéki képviselő ugyancsak hiányolta a társadalmi egyeztetést. Bertha Szilvia szerint a természetbeni juttatások leépítése, az előmenetelre és a juttatásokra vonatkozó garanciális szabályok megszűnése miatt a törvénymódosítás megszorító csomagot jelent a pénzügyőrök számára.

A levezető elnök kedden délután lezárta a törvénymódosító javaslat általános vitáját.

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a parlamentben az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényjavaslat általános vitája.

Salamon László: indokolatlan, hogy jogi érdek bárki nélkül az Ab-hez fordulhasson
Az LMP-s Schiffer András vezérszónoki felszólalására reagálva az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnöke, Salamon László (KDNP) azt mondta: az actio popularist - vagyis azt, hogy bárki jogi érdek nélkül kérheti egy jogszabály megsemmisítését - sok bírálat érte az elmúlt években, fenntartását indokolatlan tartják, és erről már az új alaptörvény elfogadásakor rendelkezett a Ház.

Répássy: nem történt érdemi hatáskörszűkítés
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az actio popularis megszüntetésével kapcsolatban azt mondta: ezt az Alkotmánybíróság kezdeményezte és a Velencei Bizottság sem kifogásolta, a nemzetközi tanácsadó testület mindössze azt javasolta, hogy az alapvető jogok biztosa is kérhessen utólagos normakontrollt, és ezt lehetővé teszik. Hozzátette: az, hogy eddig jogi érdek nélkül bárki az Ab-hez fordulhatott, oda vezetett, hogy jelenleg 1600 befejezetlen ügy van a testület előtt. A pénzügyi tárgyú törvények elbírálásának korlátozásáról kifejtette: megítélése szerint ez nem tekinthető érdemi korlátozásnak, amit jelez, hogy az Ab már a hatáskörszűkítés óta is bírált el adótörvényt - az államtitkár szavai szerint - "igen kreatívan", az emberi méltóság sérelmére hivatkozva. Ez azt mutatja - folytatta -, hogy végső soron az Ab maga döntheti el, van-e hatásköre a pénzügyi tárgyú törvények felülvizsgálatára, amit az alkotmány alapjogsérelem esetén tesz lehetővé, és ezt a döntését senki sem bírálhatja felül.

Horváth Zsolt (Fidesz): új kihívásoknak kell megfelelnie az Alkotmánybíróságnak
A fideszes Horváth Zsolt arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróságnak két fontos tényezőnek kell megfelelnie az új törvény elfogadása után, az egyik a  minőség a szakmai munkában, a másik pedig a hatékonyság. Szerinte az új törvény hatályba lépése után nincsen türelmi idő, magas színvonalú munkát kell garantálni, és a testületnek az új működési rendben hatékonynak kell lennie. A fideszes politikus súlyos csúsztatásnak nevezte, hogy actio popularis intézményének megszüntetése után ne lenne lehetősége az állampolgároknak az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen alkotmányjogi panasz intézménye erre szolgál majd.

Elhúzódó vita az Alkotmánybíróságról szóló törvényről
Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki az országgyűlésben az Alkotmánybíróság jogkörének változásaival kapcsolatban. Az LMP és az MSZP képviselői az actio popularis, vagyis az állampolgári beadványok lehetőségének megszüntetését bírálták. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor úgy vélte, hogy actio popularis eddig is "szemfényvesztés" volt, hiszen a most megmaradt 1600 beadvány 99 százaléka éppen olyan állampolgári beadvány, amiket nem bírált el az Alkotmánybíróság már hosszú ideje.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ugyanakkor azt mondta: az eddigi eredménnyel elbírált alkotmánybírósági ügyek 90 százalékát kezdeményezték azok - beleérte a parlamenti képviselőket is - akiket most a javaslat kizár az indítványozói körből. Az LMP-s politikus azzal érvelt, hogy például 2006 őszén, amikor a Demszky-féle városvezetés korlátozta a gyülekezés jogot, és nem engedélyezte, hogy traktorokkal Budapest területére be lehessen hajtani, akkor ő maga állampolgárként tett beadványt, amiben 2007 februárjában az Alkotmánybíróság igazat adott neki. Szerinte ugyanakkor az új szabályok értelmében ezt nem tehette volna meg, sőt az akkor az akciót szervező Magosz is hosszú hónapok után került volna csak abba a helyzetbe, hogy egy végigvitt bírósági procedúra után eljusson az Alkotmánybírósághoz. "Ami önöknek jó volt ellenzékben, az terhes kormányon, nem kívánják azt, hogy az önök politikájával elégedetlen tömegek utcára tudjanak vonulni, nem kívánják, hogy az önök jogszabályaival elégedetlen állampolgárok az Alkotmánybírósághoz forduljanak" - tette hozzá. Répássy Róbert szerint viszont ez csúsztatás, mert azok akiket a gyülekezés jogában akadályozna egy ilyen jogszabály, "viszonylag gyorsan" tudnának az Alkotmánybírósághoz fordulni, de előtte a rendes bíróságon kellene jogorvoslatot kérniük, és ha a bíróság igazat ad nekik akkor nem is kell eljutniuk az Alkotmánybíróságig.

Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényjavaslat megváltoztatásáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Fidesz: széles körben egyeztetett indítvány
A demokratikus jogállam működésével szemben támasztott követelményeknek és a modern kor elvárásainak messzemenően eleget tevő javaslat került most elénk - mondta a fideszes Mátrai Mátra, aki szerint alaposan kidolgozott, szakmailag széles körben egyeztetett indítványról van szó.  Mint mondta, a törvényjavaslat egyrészt törekszik az Ab-re vonatkozó hatályos szabályozásból korábban bevált jogi megoldások hasznosítására, így például az Ab szervezetére, a bírák megválasztására, jogállására vonatkozó szabályok lényegi változásokat nem tartalmaznak a hatályos szabályozáshoz képest. Másrészt a javaslat kijavítja az elmúlt húsz év kedvezőtlen tapasztalatait, így például törvényi szinten rendezi a testület székhelyének kérdését, azt Esztergomból Budapestre teszi át - tette hozzá Mátrai Márta. Szerinte a legfontosabb változások az alaptörvényben rögzített, részben új hatásköröket tartalmazó rendelkezések, valamint az ezek nyomán szükséges új eljárások szabályozására vonatkoznak, ilyen például az egyedi ügyben hozott bírói döntés alaptörvénybe ütközésének vizsgálata.

MSZP: a demokratikus intézményrendszer tudatos leépítése
A szocialista Lamperth Mónika ezzel szemben úgy vélte, hogy az elmúlt másfél évben a demokratikus intézményrendszer tudatos leépítése figyelhető meg, ez a  javaslat pedig egy "újabb járólap a demokráciából kivezető úton". Szerinte ezért a Fidesz úgy alakítja át az Ab működését, hogy őket ne akadályozza a hatalomgyakorlásban, de ha esetleg más pártok kerülnének később kormányra, akkor megbéníthatja a törvényhozás működését. Lamperth Mónika kifogásolta, hogy a javaslat szerint egy alkotmánybíró akár élete végéig hivatalban maradhatna, ha nincs politikai egyetértés az új bíró megválasztásában. Különösen aggályosnak tartotta, hogy a folyamatban lévő utólagos normakontrollra vonatkozó eljárások megszűnnek, szerinte ezeket el kellene bírálnia az Ab-nak. Szerinte azzal, hogy utólagos normakontrollt csak az országgyűlési képviselők egynegyede a kormány és az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet, ez a lehetőség a Fidesz kezébe kerül, mert a jelenlegi "parlamenti számtan" ismeretében az MSZP-nek és a Jobbiknak együtt kellene az Ab-hoz fordulnia, "ami politikai okokból lehetetlen".

Jobbik: elfogadhatatlan az utólagos normakontroll szűkítése
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka elmondta, hogy üdvözlik az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban, hogy az kiterjesztett jogvédelmet biztosíthat, egyfajta szuperbírósággá alakítva az Ab-t, egyúttal teljes mértékben átalakítva szerepét, döntési jogköreit. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan ügyszámbővülés várhat a testületre, ami miatt elképzelhető az infrastrukturális, költségvetési keretek bővítésének szükségessége. A képviselő hiányolta a határidőket az indítványból, a fő aggálynak azonban az utólagos normakontroll leszűkítését nevezte. Véleménye szerint az sem elfogadható, ha általában az országgyűlési képviselőkre szűkítik az utólagos normakontroll lehetőségét, azt ugyanis minden állampolgárnak meg kellene adni. Kitért arra is, hogy az Ab előtt folyamatban lévő ügyek "kukába dobása" elfogadhatatlan. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik másik vezérszónoka arról beszélt: a javaslat nem felel meg a többségi elvet áttörő garanciális követelményeknek, ezért jelenlegi formájában nem tudják támogatni.

LMP: temetni jöttünk össze az alkotmányosságot
Az LMP vezérszónoka, Schiffer András frakcióvezető úgy fogalmazott: "temetni jöttünk össze az alkotmányosságot, nem dicsérni" az alkotmánybírósági törvényjavaslatot. Álláspontja szerint a kormányváltás óta eltelt 15 hónap az alkotmányosság felszámolásáról, a fékek és az ellensúlyok lebontásáról szólt, mert pontosan azokat a tulajdonságait semmisítették meg az alkotmánybíráskodásnak, amelyekkel az Ab ki tudta teljesíteni jogelméleti, morális rendeltetését. Schiffer András példaként említette azt a fideszes javaslatot, amellyel "kivonták az alkotmányosság területéről a közpénzügyeket", és így a kormányzat "szabadon garázdálkodhat" e területen. Úgy vélte, a kormányoldal fél az emberektől, ezt bizonyítja például az is, hogy - mint mondta - ha az emberek sztrájkolni akarnak, akkor a kormányoldal megszigorítja a sztrájkjogot. Botrányosnak nevezte azt, hogy az Ab előtt évek óta elfekvő ügyeket "egyszerűen elenyésztenek".

A kárpát-medencei magyarság helyzetéről, a 2006-os őszi eseményekről és a kormány munkaerőpiaci intézkedéseiről is beszéltek a képviselők az Országgyűlés ülésén napirend előtt.

LMP: felelősséggel a kárpát-medencei magyarság iránt
Dorosz Dávid, az LMP képviselője szerint az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek a kárpát-medencei magyarság helyzetét hátrányosan érintik. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában elmondta, hogy Szerbia estében nyilvánvalóvá tették, hogy ha az unióhoz akar csatlakozni, akkor meg kell változtatnia a kollektív bűnösségről szóló törvényt. Hangsúlyozta, hogy a szlovák állampolgársági törvény ügyében a magyar kormány minden diplomáciai lépést megtesz annak érdekében, hogy ez a jogszabály megváltozzon.

MSZP: a kormány hallgassa meg a munkavállalók követeléseit
Kiss Péter, MSZP-s képviselő szerint a kormány munkahelyteremtésről beszél, de intézkedéseivel tízezrek munkahelyét veszélyezteti, a rugalmasság jegyében akarja megváltoztatni a munkajogi szabályozást a túlóra esetében, de ez azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre kevesebb ember dolgozik egyre többet. Cséfalvai Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy a rugalmas szabályozás célja, hogy ne kösse meg a dolgozók kezét, ne legyen korlát a túlóra előtt. Erre van szükség, ha meg akarjuk őrizni a munkahelyeket és meg akarjuk szüntetni szürke foglalkoztatást - tette hozzá az államtitkár. Mint mondta, ma Magyarországon 1 millió ember kap "szürkén" fizetést. Az államtitkár bízik abban, hogy egyeztetések végén kialakul egy olyan rugalmas munkaerőpiaci szabályozás, ami minden félnek kielégítő.

A Jobbik felelősségre vonást követel a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban
Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy 2006 őszén "állami szinten szervezett terrorizmus tombolt Magyarországon". Szerinte ezt kellene minél hamarabb az ügyészségnek megvizsgálni, a rendőri szervezeten át eljutva a politika vezetéshez és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz. A jobbikos politikus üdvözölte a Balsai-jelentés elkészülését, de bírálta is a jelentést, mert szerinte az fenntartja azt a "dogmát", hogy a tüntetők kezdték az erőszakos cselekményeket, "ami kerek perec nem igaz". Tállai Andás önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: jogi és politikai értelemben is folytatni kell a felelősségre vonást, a történtek nem maradhatnak büntetőjogi következmények nélkül. Most az ügyészség kezében van a labda - tette hozzá az államtitkár.

A KDNP szakszervezetekkel tárgyalt a munkatörvénykönyv módosításáról
Spaller Endre, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a munka törvénykönyvének megváltoztatása kapcsán szakszervezetekkel tárgyaltak. A kormány célja a munkahelyteremtés, a szakszervezetek viszont "körmükszakadtáig" védték a vélt vagy valós munkavállalói jogokat, akkor is, ha azok életszerűtlenek voltak - tette hozzá.

Gulyás Gergely (Fidesz)napirend előtti felszólalásában Batthyány Lajos életművéről emlékezett meg.