Szólt, utoljára szólt, büszke elődje, (Gyurcsány Ferenc) után Bajnai György Gordon a Tisztelt Házban.  A támogatói biztató tapsától kísérve  értékelte leköszönő kormánya áldásos teljesítményét.  Látszott, hogy készült, hajnalonta  tükör előtt gyakorolta, tanulta megírt szónoklatát. Hosszasan dicsérte, magasztalta önmagát, hangsúlyozva: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lehet Magyarországon a világ!

BAJNAI GORDON, miniszterelnök:  –  „Magyarország állva maradt, kezeltük a válságot, megvédtük polgárainkat, és utat nyitottunk a fellendüléshez." Amikor tíz hónappal ezelőtt miniszterelnöknek jelöltek, azt kívántam, hogy ezzel a mondattal foglalhassam össze kormányzásunkat. Ma nyugodt szívvel, tiszta lelkiismerettel, a magyar polgárok türelme és kitartása előtt fejet hajtva mondhatom ki ezeket a szavakat. Sőt, ami talán még fontosabb, mások is e szavakat mondják el rólunk. Magyarország erényt kovácsolt a válságból. – 100 ezer – ennyivel több munkahelyet mentett meg a 30 milliárdos munkahelymegőrző programunk. Ahogy máshol, Magyarországon sem lehetett minden állást megmenteni, de a kormány minden eszközzel azon volt, hogy enyhítse a válság hatásait és maradandó kárait. Az „Út a munkához" programból a válsággal szembenézve további 100 ezer alacsony képzettségű embert hoztunk vissza a munka világába, sokévi passzivitás, segélyre várás után. – És még egyszer: 100 ezer. Ennyi magyar családnak nyújtott eddig segítséget a krízisalap, hogy ne kapcsolják ki a villanyt, vagy hogy visszakapcsolják azt. A méltányossági nyugdíjprogrammal pedig 60 ezer kisnyugdíjasnak tudtunk enyhíteni a nélkülözésén. 18 százalékra csökkentettük az alapvető élelmiszerek áfáját; ez is főként a szegényebbeket segítette. 650 ezer család, közel 2 millió ember életében hozott könnyebbséget a távhő árának csökkentése. – A költségvetés egyensúlyát helyreállítandó mintegy 1200 milliárd forintos megtakarításon van túl az ország. Azt mondják külföldön, ez az elmúlt évtizedek legnagyobb kiigazítása a világban. Az államadósság 2010 második felétől csökkenő pályára áll immáron. Magyarország államadóssága a GDP arányában már az idén is kisebb lesz, mint az eurozóna átlaga. Az államháztartási hiányt az idén 3,8 százalék alatt tartja Magyarország, megteremtve ezzel az Európai Unió egyik legfegyelmezettebb gazdálkodását. Ki gondolta volna néhány évvel vagy akár csak néhány hónappal ezelőtt, hogy Magyarország az Unió ötödik legalacsonyabb költségvetési hiányát mondhatja majd magáénak? – A szükségből erényt kovácsolva a gyarapodó Magyarország alapjait fektettük le. A tíz éve halogatott átalakítások gyors meglépése megteremtette az újbóli, a tartós növekedés alapjait. A nyugdíjrendszer átalakítása nemcsak hogy évtizedekre stabilizálta a jelen és jövő nyugdíjasainak járandóságát, de értékes munkaerőt tart bent a munka világában, míg a szociális rendszer átalakítása sokakat ösztönöz majd segély helyett a munkára. Az adórendszer átalakítása pedig egyszerre ösztönzi a munkavállalást és a többletmunkát, hiszen most februárban már milliók érzékelhették Magyarországon, hogy nagyobb lett a nettó fizetés a bérkimutatásokban, a számlákon, egy átlagos keresetű emberé majd' 15 ezer forinttal. Ezzel párhuzamosan 400 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál beruházásra és munkahelyteremtésre. – A magyar gazdaság 4 százalék közeli mértékben bővülhet, négy év alatt 2000 milliárd forintnyi többletforrást kínálva közös terveinkhez. Ez a 2000 milliárd a mi közös munkánk, erőfeszítésünk és áldozatvállalásunk eredménye. Ez a lehetőség akkor válik befejezett ténnyé, érzékelhető, megélhető gyarapodássá, ha ehhez a helyes úton közelítünk. És Magyarország ma újra a helyes úton közelít a céljai felé, Magyarország újra a biztonságos, a józan észre alapozott úton jár. - Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy voltak, akik nem a cselekvést sürgették, hanem az előrehozott választásokat. A parlament felelős többsége azonban úgy gondolta, nincs még négy-hat elvesztegethető hónapnyi időnk. Magyarország jól tette, hogy akkor a gyors és érdemi cselekvést választotta. Azt, hogy kinek volt igaza akkor, ma már tudjuk. Veszteglés, kockázat, összeomlás helyett határozott lépésekkel elindulhattunk kifelé a válságból. A legnehezebb pillanatokban volt a parlamentben többsége annak, ami Magyarország hosszú távú érdeke. A Magyar Szocialista Párt és a liberális frakció tagjai az ország hosszú távú érdekét saját rövid távú érdekeik elé helyezték újra és újra az elmúlt tíz hónapban. Lehet, hogy ezt ma még csak kevesen köszönik meg nekik, én most megteszem: köszönöm. Köszönöm az elszánt, tisztességes és ami a legfontosabb: eredményes munkát. – A válságkezelő kormány teszi a dolgát, fegyelmezetten és állhatatosan, egészen az új kormány felálltáig szolgálja az országot. Kivételes megtiszteltetés miniszterelnökként szolgálni. Kivételes megtiszteltetés lesz ezt tenni állampolgárként is. (Hosszan tartó, nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - A helyére visszatérő miniszterelnököt felállva és kézfogással fogadja Mesterházy Attila, majd dr. Kóka János; ezt követően Bajnai Gordon kezet fog dr. Molnár Csabával, majd Kiss Péterrel. )

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint, a „jóból is megárt a sok!", – arról nem is szólva, hogy nem a valós adatok közléséről hiresült el a kormány.  Segítendő az eligazodást, a tűztől távolabb lévő, a bársonyszékek retorikusainál hitelesebb és jelentésekre (KSH) tekintünk. Tesszük ezt annál is inkább, mert a magasztos ívű kormányértékelésből mindezek vagy kimaradtak, vagy megmásítattak.   

 Legfrissebb rossz!

A 2009. november-2010. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer, a munkanélkülieké 456 ezer fő volt, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 61,7 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,3 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. november-2010. januárban átlagosan 3 millió 719 ezer fő volt, 91 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent. A 15-74 éves munkanélküliek létszáma 456 ezer fő volt, 105 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,5 százalékponttal, a nőké 2,4 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 18,2 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8 százalékos munkanélküliségi ráta 6,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10 százalékos volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. november-2009. januári időszakban.

A munkanélküliek 45,1 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.

Ipar

2009-ben az ipari termelés előző évhez mért 17,7 százalékos csökkenése több éves mélypontot jelentett.  Hasonló arányú visszaesést éves szinten 1992-ben regisztráltak utoljára (9,7 %).

A nemzetgazdasági ágazatai közül a bányászat termelése 11,3 százalékkal csökkent.

Az energiaipar hasonló mértékben, 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggően lecsökkent energiaigény miatt.

A feldolgozóipari termelés volumene 2009 egészét tekintve 18,4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél (2008-ban még csak 0,6 százalékos volt mérséklődés).  13 alága közül leginkább a járműgyártás kibocsátása esett vissza, közel 30 százalékkal. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ennél kisebb mértékben, 14,6 30 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 2,1 százalékos volumencsökkenése egyenletesebb teljesítményt takar.

2009-ben az ipari export a kereslet drasztikus visszaesése következtében, 18,7 százalékkal csökkent.  A teljes ipari értékesítés 49 százaléka, a feldolgozóipari értékesítés 68 százaléka került exportra. A feldolgozóipari export 18,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipar belföldi értékesítése 2009-ben 12,6, százalékkal csökkent az előző évhez képest.  A feldolgozóipar hazai eladásai közel 15 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói hálózatait érintő megrendelések, valamint a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze.

A belföldi értékesítés közel háromtizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 4,7 százalékos volt a visszaesés. 

A feldolgozóipar hazai értékesítésének egyhatodát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban 2009 egészében 6,5 százalékos, decemberben pedig mintegy 30 százalékos volumencsökkenés következett be.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2009-ben 7,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

Az ipari termelés 2009-ben Magyarország minden régiójában visszaesett. A legnagyobb mértékű volumencsökkenést Közép-Dunántúlon (25,6 %), a legkisebbet Észak-Alföldön (7,4%) regisztrálták.

2009 egészében az ipar belföldi értékesítési árai 1,3, az exportértékesítési árak 7,4, a kettő eredőjeként pedig az ipari termelői árak 4,9 százalékkal emelkedtek.

12 havi összehasonlításban - a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését tekintve - a legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozásban nőttek az árak (14,3 %); kisebb mértékben emelkedtek a vegyi anyag, termék (10,3 %), illetve a villamos berendezés gyártásában (4 %).

Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk decemberben az euróhoz viszonyítva 0,8, a 2008. decemberivel összevetve 3,4 százalékkal gyengült.

Építőipar

Az építőipari termelés volumene, a korábbi években megfigyelt csökkenést folytatva, 2009-ben 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől.

Az épületek építésének visszaesése a lakásépítéseken, a kereskedelmi és az irodaépületek építésén megfigyelt csökkenés következménye. Az egyéb építmények építésében a 2008 második felétől kezdődő emelkedés forrásai az út- és autópálya-építések, a 4-es metró munkái, a távvezeték-építések, valamint a vasútfelújítások voltak. Az építőipari termelés csaknem felét kitevő speciális szaképítés ágazat - melynek zömét a szerelési és a szakipari munkák adják - termelése 15,7 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Az építőipar termelői árai 2009-ben átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben.

Lakások

2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28 400 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban.

A visszaesés elsősorban a lakossági építkezések terén mutatkozott: egyötöddel kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is.

A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma kismértékben, 3 százalékkal csökkent. 2009-ben a legtöbb új lakást (az összes 51 százalékát) vállalkozások építtették. Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az előző évit, de még ez is kevesebb, mint 200 lakást jelentett, szinte csak (94 százalékos arányban) Budapesten.

A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4100 új lakás épült fel ilyen módon.

Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, a 2008-as átlaghoz viszonyítva csekély mértékben, 1 négyzetméterrel csökkent. Tovább erősödött a főváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében nőtt a használatba vett lakások száma, 5-16 százalékkal, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést mutatnak az adatok, míg az ország többi megyéjében átlag feletti visszaesés következett be.

Az építési szándék visszaesése folytán az elmúlt 11 évet tekintve 2009-ben volt a legalacsonyabb a lakásépítési engedélyek száma. A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különböző mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az előző évben, míg az ezen a téren is meghatározó fővárosban 38 százalékkal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig „csak" 8 százalékkal kevesebbet. A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az első negyedévben 12, a negyedikben 54 százalékkal adtak ki kevesebb új engedélyt, mint 2008 azonos időszakaiban.

2009-ben. 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülők a korábbinál nagyobb, 82 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21 százalékkal maradt el a 2008. évitől.

Szállítási teljesítmények

A szállítási igények a gazdasági teljesítményekkel párhuzamosan csökkentek: 2009-ben a szállított áruk tömege 12, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal csökkent. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma 8,1 millió fő volt, 4 százalékkal mérséklődött. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 76 ezer, ez 57 százalékos visszaesés a 2008-ban első alkalommal regisztrált állományhoz képest.

Áruszállítás. A szállított áruk tömege és az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények éves szinten valamennyi szállítási ágazatban csökkentek.  A nemzetközi áruszállítás volumene 13, a belföldié 12 százalékkal esett vissza.  Az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye mindkét viszonylatban 6 százalékkal csökkent.

Az árutömeg 76 százalékát közúton, 14 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két ágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 96 %) - a belvízi, a csővezetékes és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. Az árutonna-kilométerben mérve 50,1 milliárdos teljesítmény 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Az összteljesítmény legnagyobb hányadát (70 százalékát) kitevő közúti áruszállítás 1 százalékkal maradt el a 2008-as szinttől, míg az együttesen 14 százalékot kitevő csővezetékes és belvízi szállításban 7, illetve 19 százalékos csökkenés mutatkozott. Az összteljesítmény 15 százalékát produkáló vasúti szállítási ágazatának teljesítménye 22 százalékkal esett vissza.

A közúti áruszállítás 11 százalékkal alacsonyabb volumene a belföldi szállítás 13 százalékos visszaesésére vezethető vissza.  Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze 12 százaléka lépi át az országhatárt. Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7 százalékkal csökkent, nemzetközi relációban viszont 2 százalékos növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az alacsonyabb összteljesítmény elsősorban a szállítási ágazatba sorolt szervezetek volumenben 17 százalékkal, árutonna-kilométerben mérve 11 százalékkal alacsonyabb teljesítményének tudható be.

Az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek saját árufuvarozási részlegei adták a közúton szállított áruk tömegének 47, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények 28 százalékát - utóbbi azért alacsonyabb, mert főként a saját vonzáskörzetükben szállítanak (kisebb távolságra).

A vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye is nagymértékben (18, illetve 22 százalékkal) csökkent a bázisidőszakhoz képest. 2009-ben a belföldi vasúti szállítás volumene ugyan nőtt 11 százalékkal, teljesítménye viszont 3 százalékkal csökkent - a nemzetközi szállítási volumen és teljesítmény két számjegyű, 26, illetve 25 százalékos visszaesése mellett.

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11, az összteljesítményből 10 százalék. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (20 %), a német (15 %), a román (15 %), a bolgár (13 %), és az osztrák (11 %) felségjelű hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 59 százaléka átmenő forgalom, 30 százaléka export, 11 százaléka import, mindössze 2 ezrelék a belföldi forgalom.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 54,4 ezer tonna volt, 13 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás. A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal csökkent.

A belföldi távolsági személyszállítás terén - a szállított utasok számát tekintve - az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó: 77 százalék. A nemzetközi szállításban 59 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 26, az autóbusz 15 százalékos hányadot képvisel. Budapest-Ferihegy repülőtér 68 országgal lebonyolított utasforgalma 8,1 millió fő volt, 4 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest.

A helyi személyszállítás utas száma 5, az utaskilométerben mért teljesítménye pedig 6 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A legmagasabb, 63 százalékos részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt, melynek 51 százaléka a fővárosban zajlott. A budapesti utasforgalomból a metró részesedése 23 százalék.

A közúti gépjárművek állománya 2009. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből 3 millió személygépkocsi. Az év folyamán több járművet vontak ki a forgalomból, mint amennyit üzembe helyeztek. A gépjárművek száma ezt megelőzően 11 éve csökkent utoljára. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké közel 11, az autóbuszoké 13 év.

A 2009. év folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 76 ezer volt, 57 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 17 százaléka volt használt. A Ford, az Opel és a Suzuki márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek egyharmadát.