A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget kedd hajnalban a parlament hétfőn kezdődött ülésnapja.

Vita az NMHH jövő évi költségvetéséről

Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság előadója ismertette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös egységes költségvetését, amely 32,4 milliárd forintban határozza meg a hatóság jövő évi bevételi és kiadási főösszegét. Az NMHH médiatanácsa 174 millió forintos költségvetéssel rendelkezik, míg további 1,4 milliárd forint kezeléséről dönthet – mondta a javaslatot idézve. A kormánypárti képviselő tájékoztatása alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2015-ben 80,5 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az ülést vezető Lezsák Sándor közölte, a kabinet korábban jelezte, nem kíván felszólalni a vitában. A kormányoldal nevében Halász János (Fidesz) kért támogatást az NMHH jövő évi költségvetésének elfogadásához.

Ellenzéki oldalról elsőként a szocialista Szakács László kapott szót, aki szerint a hatóság működése még átláthatatlanabbá válik a jövő évi költségvetése alapján. Hangsúlyozta, az NMHH-nak a jelenleginél nagyobb figyelmet kellene fordítania a médiapaletta színesebbé, plurálisabbá tételére, például a helyi médiumok támogatásával.

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka ezúttal is azt kifogásolta, hogy a költségvetésben nem részletezik a különböző kiadásokat, szerinte így az nem is alkalmas az általános vitára. Az ellenzéki képviselő nehezményezte, hogy információi alapján mindössze 20-25 milliárd forintot fordítanak új műsorok készítésére.

Az általános vitát Lezsák Sándor lezárta.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Varju László, a DK független képviselője a dohányértékesítés kormányzati átszervezését kritizálta, a szocialista Kiss László az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett, míg a szintén MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a fiatalok növekvő kivándorlására hívta fel a figyelmet. Novák Előd azt kérdezte, miért nem szólhat hozzá egy képviselő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ötévenkénti beszámolójához, a szintén jobbikos Ander Balázs pedig „Somogy megye népesedési katasztrófájáról” beszélt.

Lezsák Sándor ezt követően lezárta az ülést, tájékoztatása alapján az Országgyűlés október 27-én folytatja munkáját.

A miskolci lakások amortizációjának megakadályozásáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013-as költségvetésének végrehajtásáról szóló általános vitákkal folytatódott a hétfői ülésnap tárgyalása keddre virradó éjjel.

Fidesz: meg kell akadályozni a lakások teljes amortizációját

Csöbör Katalin (Fidesz) önálló képviselői indítványban terjesztett be egy törvénymódosítási javaslatot. E szerint nem kellene alkalmazni a kilakoltatási moratóriumot azokra a lakásokra, amelynél a végrehajtást kérő egy helyi önkormányzat vagy olyan szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt száz százalékos részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal a felújításra a birtokba vételétől számított két éven belül, és pályázatot ír ki a településen munkát vállalóknak bérbeadásra.

A képviselő elmondása szerint egy komplex helyzet megoldására irányul a javaslat. A gond Miskolcról ered és az ingatlanok teljes amortizációját igyekszik megakadályozni.

Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosított a képviselőt.

Vas Imre (Fidesz) a javaslat fő pontjainak ismertetése után a javaslat támogatását kérte a képviselőktől.

Varga László (MSZP) az Avas lakótelepen kialakult helyzetről azt mondta, olyan családok kerültek egyes lakásokba, akik nem fizettek közös költséget, ellehetetlenítették a lakóközösséget. A javaslat fontos célokat fogalmaz meg, ezeket 2010-ben az MSZP is megtette Miskolcon, de a Fidesz kilakoltatási moratóriuma megakadályozta a megoldást - fűzte hozzá.

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint szép elv, hogy a lakásokat felújítsák, és helyben lakók költözzenek be, de korábban kilakoltatási moratóriumot vezettek be.

Párttársa, Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy ha elfogadják a jogszabályt, akkor „kiengedik a szellemet a palackból”. Olyan lobbierők indulhatnak el, amelyek veszélyeket rejtenek magukban, emellett semmilyen víziót nem tartalmaz a javaslat.

Schiffer András (LMP) teljes egészében elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, mert lokális érdekeknek megfelelően próbálják az egész országot átszövő jogrendszert átalakítani. Ez súlyos felelőtlenség, mert nem tudni, hogy mivel jár az ország más pontján. A másik fontos jogi kifogás, hogy a javaslat ellenkezik az alaptörvény jogegyenlőséget biztosító klauzulájával, így tömegével lesznek alkotmányjogi panaszok és nem kétséges, hogy az Alkotmánybíróság hogyan fog dönteni.

Csöbör Katalin úgy válaszolt, hogy a felvetéseket köszöni, megfontolja őket.

A vitát az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta.

Költségvetési bizottság: nyereséges volt az NMHH gazdálkodása

Az NMHH 2013-as gazdálkodása nyereséges volt, a szervezet saját bevételeiből fedezi kiadásait, a hatóság intézményi autonómiája biztosított –közölte Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság előadója, az NMHH 2013-as költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztője az általános vitában.

Elmondása szerint az NMHH a 35 milliárdos tervhez képest 47 milliárd forintos bevételre tett szert, ennek oka, hogy tartalékokat is igénybe vettek. A szervezet két fő feladatot teljesített: a digitális átállás állami feladatait támogatta, illetve a Médiaszolgálatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) működési költségeinek kiegészítését biztosította.

Hangsúlyozta, hogy az NMHH 20 milliárd forintot költött, így 14 milliárd forint tartalékot képzett. A médiatanács működési költségvetése 7,5 millió forintos maradvánnyal zárult, a költségvetésen kívüli 4,5 milliárdos tervezett bevétel helyett 1,3 milliárddal kevesebb teljesült részben a médiaszolgáltatási díjak összegének csökkenése miatt – ismertette a politikus.

Jelezte, hogy az MTVA a Kunigunda útjai székház megvételére 2012-ben 70 milliárdos hitelt védett fel, 2013 év végén a hitelállomány 57,2 milliárd forint volt.

Halász János (Fidesz) a vitában a jelentős megtakarításokra hívta fel a figyelmet. Hozzátette: megbízható és valós képet adnak a beadott dokumentumok a pénzügyi helyzetről, a szervezet feladatait átlátható módon végezte el.

Lukács Zoltán (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az NMHH-t „úgy el kéne felejteni, ahogy van”, mert feladata egyebek mellett a kormányzat kiszolgálását, kormánypropagandát folytató közmédia helyzetbe hozása. Az NMHH túl van méretezve, működése felesleges és pazarló. Kitért arra is, hogy 41 milliárdos kárt okoztak a sikertelen frekvencia-pályázatokkal, az MTV nézettsége rohamosan csökken és közben százmilliókat költenek olyan műsorokra, amiket senki nem néz.

Novák Előd (Jobbik) szerint az MTVA költségvetése továbbra is átláthatatlan, az egyetlen jó, amit mondhat, hogy a kapott pénzzel jól gazdálkodtak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az NMHH tartalékképzése indokolatlan, azt inkább az MTVA-nak kellene adnia, hogy ezzel csökkenthető legyen az állami hozzájárulás mértéke. Felvette a kérdést, hogy miért nem az ország költségvetésének részeként tárgyalják az NMHH költségvetését, miért lehet „állam az államban” az NMHH?

Ikotity István (LMP) azt nevezte problémának, hogy a médiarendszer súlyosan átpolitizált, a kereskedelmi bevételeket kifejezetten politikai jellegű médiumokhoz csatornázzák be, így politikailag tudják manipulálni a tartalmakat. A reklámpiacot is manipulálták: minél nagyobb volt a kormánytól származó reklámbevétel, annál nagyobb volt a befolyás az adott médiumban – fogalmazott a képviselő. Emellett súlyos problémaként említette a gyenge közszolgálati elköteleződés, amely miatt hiányzik az újságírói szolidaritás.

Szűcs Lajos a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: költségvetési beszámoló helyett NMHH-beszámolóról folytattak vitát.

Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

Egyebek mellett a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények elévülésének megszüntetését célzó kormánypárti törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése a késő esti, majd a keddre virradó órákban.

Amnesztia a fuvarozóknak, uniós jogharmonizáció a vasúti közlekedésben

A képviselők két közlekedési tárgyú törvény módosításával kezdték meg a viták sorozatát: először rövid vita bontakozott ki az útdíj-fizetési rendszer módosításával kapcsolatos bizottsági jelentésekről és az összegző módosító javaslatról. A módosítás lényege, hogy azok fuvarozók, akik utólag fizették meg az úthasználati díjat, vagy eltértek az adott útvonalról, visszakaphatják a befizetett büntetést. A képviselőcsoportok mindegyike egyetértett az összegző módosító javaslattal, amely pontosításokat tartalmaz.

A vasúti közlekedésről, illetve a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényjavaslat módosítását Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi infrastrukturális területért felelős államtitkára nyújtotta be, mint önálló képviselői indítványt. Törvényismertetőjében azt mondta, a két törvény módosítása uniós jogharmonizáció miatt szükséges, mivel ezekben az ügyekben kötelezettség-szegési eljárást is indítottak már az országgal szemben. A módosítások egyebek mellett a vasútbiztonsági felügyelet függetlenségével, illetve a balesetek kivizsgálásának menetével kapcsolatosak.

Fónagy János, a nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a kormány nevében támogatta az előterjesztést.

Mengyi Roland, a Fidesz képviselője mellett Józsa István (MSZP) és Varju László (független) is támogatólag nyilatkozott, Gyüre Csaba, a Jobbik képviselőcsoportjából szintén egyetértett a módosítással, de jelezte, hogy nem azért, mert az unió szabályaival kell egyeztetni a paragrafusokat, hanem azért, mert a módosítás Magyarország javát szolgálja.

Egyetértés alakult ki a Btk. szigorításáról

Valamennyi frakció egyetértett a Büntető törvénykönyv (Btk.) kormánypárt által kezdeményezett módosításával, amely megszüntetné a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények elévülését.

Az elévülési szabályok eltörlését előterjesztőként Selmeczi Gabriella (Fidesz) azzal indokolta, hogy a gyermekek vagy más kiszolgáltatott személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék.

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár támogatta a javaslatot, kiemelve, hogy az nem csak a gyerekeket, hanem a kiszolgáltatott felnőtteket is védi a „legalávalóbb bűnözőkkel” szemben.

A kormánypárti oldalról ezt követően Demeter Zoltán érvelt frakciótársa előterjesztése mellett, hangsúlyozva, az több tízezer gyermeknek nyújthat segítséget, akik vagy elszenvedői, vagy tanúi voltak hasonló bűncselekményeknek.

A vitában felszólaló szocialista politikusok támogathatónak nevezték Selmeczi Gabriella javaslatát, ugyanakkor Bárándy Gergely úgy fogalmazott, a „büntetőjog nem mindenható”, ezért frakciótársához, Korózs Lajoshoz hasonlóan azt szorgalmazta, hogy a kabinet fektessen nagyobb hangsúlyt a gyermekeket érő bántalmazás megelőzésére és felderítésére.

A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta, támogatják a szigorítást, amely mellett szerintük egyértelműen szakmai okok szólnak. Frakciótársa Staudt Gábor ezt követően úgy fogalmazott, a pedofil bűnözőknek a „vérükben van” a gyermekek megrontásának hajlama, ezért azt szeretnék, ha őket csak kémiai kasztráció után engednék ki a börtönökből. Az ellenzéki képviselő szerint ez a módszer Lengyelországban jól működik, ráadásul a halálbüntetéssel szemben visszafordítható, nem végleges megoldás.

Az LMP véleményét Ikotity István ismertette, aki egyetértett az elévülés eltörlésével, ugyanakkor ő is megjegyezte, hogy a Btk. szigorítása önmagában nem elég, a hatóságok gyors fellépésére és a folyamatban lévő ügyek nyilvánosságra hozására is törekedni kell.

Szelényi Zsuzsanna az Együtt-PM független országgyűlési képviselője üdvözlendőnek nevezte a fideszes javaslatot, azonban kitért arra is, hogy a kormányoldal többet is tehetne a probléma megoldására.

A javaslat általános vitáját lezárták.

A kérdések során egyebek mellett a részönkormányzatok finanszírozásáról, a pedagógusok munkáját segítő munkatársak helyzetéről, valamint a jogosítvány megszerzéséhez kötődő korrupció elleni munkáról érdeklődtek a képviselők.

MSZP: át kell gondolni a nemzetiségi önkormányzatok feladatát

Teleki László (MSZP) a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok közötti feladatelosztás megváltoztatását szorgalmazta, álláspontja szerint növelni kell utóbbi szerepét. Hozzátette: ezen szervezeteknek az oktatás, az egészségügyi prevenció és az esélyegyenlőség területén is szerepük van. Kérdezte, hogy a kormány mikor foglalkozik a kérdéssel és hogyan változtat a finanszírozáson.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára választásban felidézte, hogy az Országgyűlés törvényben bővítette a nemzetiségi önkormányzatok jogosítványainak körét, s azok tevőlegesen is kivehetik részüket például a társadalmi felzárkózás, a szociális terület, a közfoglalkoztatás vagy a településrendezés feladataiból. Beszámolt arról is, hogy folyamatosan nő a nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek száma és emelték a támogatási kereteket is.

A Jobbik a részönkormányzatokról kérdezett

Ander Balázs (Jobbik) a részönkormányzatok megerősítését sürgette a megszüntetés helyett. Egyúttal visszásnak nevezte, hogy bárki pénzhiányra hivatkozik a kérdésben, miközben stadionok, vasutak, elkerülő utak épülnek extra forrásokból. Azt kérdezte, hogy van-e kormányzati akarat a részönkormányzat működtetésére.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában fontosnak nevezte a településrészi önkormányzatokat, amelyek az anyatelepüléstől távolabb élőket szolgálják ki. Hozzátette: nem terveznek módosításokat, arról pedig maga a település dönthet, hogy működtet-e ilyet, azt ki vezesse, milyen feladatokkal. Kiemelte: a települések anyagi helyzete az állami adósságátvállalással stabilizálódott, átalakították a feladatokat, és biztosított a részönkormányzatok működése is.

LMP: mi lesz a pedagógusok munkáját segítők bérével?

Ikotity István (LMP) kifogásolta, hogy a nem pedagógus végzettségű, de őket segítő emberek kimaradtak a béremelésből, sokan elvesztették bérpótlékukat. Azt mondta: a nevelést, oktatást segítő munkatársak a minőségi köznevelést segítik, de nem ismerik el munkájukat. Arra volt kíváncsi: 2008 után mikor rendezik az érintettek bérét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: míg más országokban leépítésekről, fizetéscsökkentésről megy a vita, a magyar kormány olyan anyagi alapot teremtett, amivel megindulhatott a béremelés folyamata. Kiemelte: először a tanári pálya méltóságát kell megadni, itt a béremelést több lépésben végrehajtják.

A Fidesz a dél-balatoni vasútvonal felújításáról érdeklődött

Manninger Jenő (Fidesz) azt vetette fel, hogy a Balaton déli részén húzódó vasúti pálya elavult, több szakaszon 60 km/órás korlátozás van, 50 éve nem újították fel. A rekonstrukció most megindult - tette hozzá a politikus, aki ennek műszaki paramétereiről, ütemezéséről kérdezett.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a vasúti pálya teljesen megújul, jövő nyáron 100, 120 km/órás sebességgel is mehetnek majd a vonatok. A felújítás mintegy 30 milliárd forintból valósul meg, csökken a zajterhelés, az átjárókat biztonságossá teszik és a pályaudvarok peronjai is magasabbak lesznek a könnyebb le- és felszállás érdekében.

Jobbik: mit tesz a kormány a jogosítvány megszerzéséhez kötődő korrupció ellen?

Farkas Gergely (Jobbik) a fiatalság egyik problémájának nevezte, hogy a jogosítvány megszerzését sok esetben bizonyos pénzösszegek megfizetéséhez kötik a vizsgabiztosok. Hozzátette: ez a tisztességes oktatók hírét is rontja. Szavai szerint a korrupció nyíltan meg, s a bukás sem mindig alkalmatlanságnak köszönhető, hanem belejátszik a plusz bevételszerzési lehetőség is.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jogosnak nevezte a felvetést, megjegyezve: az ilyen esetek nem a vizsgabiztosokhoz, inkább az oktatókhoz köthetők. Hozzátette: fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzésekre, a biztosokat pedig rendszeres továbbképzésre kötelezik, ahol egyebek mellett etikai követelményeknek is meg kell felelniük.

A Jobbik összeférhetetlenséget szorgalmaz a miniszteri biztosoknál is

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy még nem érett be minden javaslat a "politikusi álláshalmozás" megszüntetésére, mert miniszteri biztosok lehetnek országgyűlési képviselők is. Álláspontja szerint ez törvényi tiltásra szorul. Arról is érdeklődött, hogy hány miniszteri biztos van jelenleg.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: jelenleg 27 miniszteri biztos van, akik legfeljebb helyettes államtitkári illetményre jogosultak. Kijelentette: ha egy miniszternek lehet képviselő például helyettes államtitkára, akkor miniszteri biztos is lehet.

Az SZDSZ hiteleiről, az élsportolók tanulásának támogatásáról, a kistelepülések felzárkóztatásáról, a HPV elleni oltás tapasztalatairól, az MNB külföldi irodáiról és a tranzakciós illetékről is kérdeztek a képviselők hétfőn, az azonnali kérdések során.

A Jobbik az SZDSZ adósságáról

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, az Állami Számvevőszék jelentése szerint az SZDSZ nem fizette vissza korábban felvett hiteleit, amelyek akár kétmilliárd forintot is kitehetnek. Hozzátette, hogy a kérdéses hiteleket a párt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) vette fel.

Az ügyben az MFB felelőssége is fennáll, hogy intézkedett-e már – közölte. Hangsúlyozta, hogy korábban Németh Lászlóné, majd Lázár János miniszterhez fordult, de mindketten azzal utasították el a választ, hogy az banktitkot érintene.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a képviselőnek adott válaszát egyfelől a hitelfelvételt lehetővé tévő vagyontörvény, másfelől pedig a banktitokról szóló törvény határozza meg.

Az SZDSZ 415 millió forintot vett fel az MFB-től, miután nem fizetett, 2010 decemberében a hitelt felmondták, 2011 márciusa óta pedig a pénzintézet végrehajtási joggal rendelkezik az ingatlanfedezetek felett – ismertette az előzményeket.

Hangsúlyozta, hogy a pártot törvény jogosította fel a konstrukció igénybevételére, a bankot pedig törvény kötelezte a hitel biztosítására. Az SZDSZ 408,7 milliót nem fizetett meg, ezért az MFB az állami kezességvállalást próbálta érvényesíteni, de miután a NAV szerint a kölcsön nyújtása során súlyos hibákat követtek el, az állam nem vállalt kezességet.

Az MFB most kísérletet tesz arra, hogy a biztosítékból megtérülő összeget behajtsa – mondta. Hozzátette, arra az elhatározásra jutott, hogy személyes betekintési jogot biztosít a képviselőnek a szerződésbe.

KDNP: támogatják-e az élsportoló fiatalok tanulását?

Móring József Attila arról érdeklődött, hogy a kormány idén is segíti-e a felsőoktatásban a kiemelkedően jól teljesítő sportolókat. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban 107, a felsőoktatásban tanuló élsportoló részesült a Magyar sportcsillagok-ösztöndíjban.

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára azt felelte, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzátartozik, hogy odafigyeljenek a fiatalok testi és lelki fejlődéséhez, amihez a sportot lehet eszközként használni.

Kijelentette, hogy a kormány a versenysportot is támogatja, és az ösztöndíjjal itthon lehet tartani a fiatal tehetségeket. Az elmúlt időszakban 119 fiatal vett részt a programban, közülük 49-en világ- vagy Európa-bajnokságon szereztek érmet – mondta.

Az LMP a kistelepülések felzárkóztatását sürgette

Sallai R. Benedek (LMP) a kistelepülések lesújtó helyzetéről beszélt. Hangsúlyosan szólt az úthálózat állapotáról, és azt mondta, hogy 1000 milliárd forintra lenne szükség az állagmegóváshoz. Kijelentette: a vidék felzárkóztatásához nincs elegendő forrás.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a lezárult uniós költségvetési ciklusban 200 milliárd forintot meghaladó összegben indult fejlesztés a kistelepüléseken. Az infrastruktúráról szólva közölte: az elmúlt időszakban újraindítottak 11 bezárt vasútvonalat, és továbbiakat is indítanának. A közutakat 157 szakaszon, csaknem 1000 kilométer hosszan fejlesztették – ismertette.

A Fidesz a HPV védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá

Bene Ildikó (Fidesz) a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 1500 új méhnyakrákos megbetegedést regisztrálnak az országban, ezért az azt kiváltó HPV szűrésének fontosságát is hangsúlyozta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 83 százalékos oltási arányról számolt be az érintettek körében, vagyis idén 45 ezer 12 és 14 év közötti lány kapta meg a vakcinát. Fontosnak nevezte, hogy ebben a korban adják be a védőanyagot, mert mint mondta, később, amikor már több oltóanyagra van szükség, az nagyobb költséggel jár.

MSZP: miért Buenos Airesben vagy Hamburgban nyit irodát a jegybank?

Kiss László (MSZP) a Magyar Nemzeti Banktól várt választ arra, a többi közt miért Buenos Airesben, Bejrútban vagy Hamburgban nyit külföldi irodát a jegybank. Vitatta, hogy ezeken a helyeken érdemes lenne megvalósítani az irodanyitással kapcsolatos célokat: kapcsolattartást az adott országgal, a gazdasági folyamatok megfigyelését, elemzését.

Balog Ádám, a jegybank alelnöke válaszát úgy kezdte: „belátom, hogy a jegybank most sokkal több mindent csinál, mint az elmúlt években, ami szokatlan lehet”, a kérdésfeltevést ugyanakkor „túlerőltetettnek” ítélte. Hamburg óriási kereskedelemmel bír – indokolta a döntést –, míg Frankfurtba, Londonba vagy Washingtonba rendszeresen jár a jegybank, így ott nincs szükség irodára.

A Jobbik a lakosság banki terheinek növekedését kifogásolta

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a bankhasználók költségei másfél év alatt 55 százalékkal nőttek, miközben a felügyeleti szervek is kimondták, hogy a pénzintézetek áthárították a tranzakciós illetéket rájuk. Szerinte ezzel egy újabb, áttételes adóval sújtották az embereket. A képviselő a banki elszámoltatást kérte számon a kormányon.

Tállai András azt felelte: a bankokkal kapcsolatban a kormány az elmúlt években határozott lépéseket hozott, ide sorolta a devizahitelesekkel való elszámolást, de a tranzakciós illeték kivetését is. A kormány eldöntötte, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságkezelésből, azzal együtt, hogy a pénzmozgás a lakosság számára ingyenes – jelentette ki.

A gazdasági modellről, szegénységről, munkavállalásról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: az IMF is elismeri, hogy működik a magyar modell

Bánki Erik (Fidesz) szerint az IMF is elismeri, hogy működik a magyar modell. Felelevenítette, hogy az Orbán-kormány új gazdaságpolitikai modellt épített, amelynek része volt a bankok megadóztatása. Hangsúlyosan szólt a kis- és közepes vállalkozások terheinek csökkentéséről és a foglalkoztatás bővítéséről, valamint arról, hogy az ország visszafizette az IMF-hitelt, átalakította a nagy elosztó rendszereket. „Sereghajtókból Európa éltanulói lettünk” – jelentette ki. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkár megerősítette: a kormány szakított az ország önállóságát korlátozó politikával. Szerinte a költségvetési hiánya 7 százalék felett lett volna, ha nincs kormányváltás 2010-ben.

Hazai és külföldi ellenszéllel szemben kellett meghozni a döntéseket – fűzte hozzá. A gazdaság azonban fenntartható növekedési pályára állt, ennek eredményei a külső egyensúly fenntartásában is megmutatkozott – jelentette ki. Csökkent az országkockázati mutató, és az IMF is javított az ország növekedéséről szóló előrejelzésein.

MSZP: miért nem akarják növelni a köztisztviselői illetményalapot?

Gúr Nándor szocialista képviselő a munkavállalók ügyével kapcsolatban azt mondta, a szakszervezetek tiltakoznak, mert olyan munka törvénykönyvet készített a kormány, amely a kollektív szerződés (ksz) lényegét eltörli, és emlékeztetni akarják a kormányt arra, hogy be kell tartania a munkavállalói jogok érvényesülése érdekében tett ígéreteit.

A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány miért nem akarja növelni a 38 ezer forinton befagyasztott köztisztviselői illetményalapot, miért nem akarják, hogy a ksz az emberek érdekét szolgálja.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára úgy válaszolt: 22 éve nem dolgoznak annyian az országban, mint most, a nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, sikerült emelni a nyugdíjak vásárlóértékét. A közszféra több területén is jelentős illetményemelés volt és a családi kedvezmény, a rezsicsökkentés is javította a közszférában dolgozók anyagi helyzetét.

Jobbik: vizsgálják-e a népligeti sportcentrumban történt halálesetet?

Szilágyi György (Jobbik) egy népligeti teniszpályán történt halálesettel kapcsolatban azt mondta, a szomszédos lakópark lakói miatt kerítették el a sportközpontot beton elemekkel, emiatt a mentő nem tudott odajutni, a sportoló meghalt. Elmondása szerint itt van lakása Kovács Róbertnek, Kőbánya fideszes polgármesterének, és György István budapesti kormánymegbízott élettársának is, és „gyomorforgató”, hogy a pihenni vágyókat okolják az elkerítésért a politikusok helyett. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy hány olyan útlezárás van, amely súlyos kockázatokat hordoz, és vizsgálódik-e a közlekedésrendészet az ügyben?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban és hozzátette: a katasztrófavédelem három alkalommal kérte a beton terelőelemek áthelyezését. Egy később ellenőrzés szerint a létesítmény a Vajda Péter út felől megközelíthető.

A KDNP a munkahelyvédelmi akciótervről

Földi László interpellációjában hangsúlyozta: a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései elősegítették, hogy a 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek, tartós álláskeresők előnyben részesüljenek. Ennek eredményeként 890 ezer munkahelyet erősítettek meg, a gazdaság fehéredett. A képviselő azt kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától, hogy mennyiben járult hozzá a terv a munkanélküliség visszaszorításához és várható-e a támogatottak számának növelése.

Czomba Sándor államtitkár elmondása szerint látványos javulás következett be a foglalkoztatottságban és a munkanélküliségben, ha a tendencia folytatódik, akkor mindkét területen teljesülhetnek a kitűzött célok. Hozzátette: mivel számos egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközzel is éltek, nem lehet számszerűsíteni az akcióterv hatásait. Jelezte, hogy vizsgálják, szükséges-e a támogatotti kör bővítése.

MSZP: mit akar tenni a kormány az elszegényedés megállításáért?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem hozta nyilvánosságra a szokott időben a szegénységgel kapcsolatos adatokat, az unió viszont igen, ebből kiderült, hogy 2013-ra 100 ezerrel nőtt a szegénységben élők száma Magyarországon. A szocialista képviselő azt kérdezte, tudott-e a kormány arról, hogy a KSH nem adja ki időben az adatokat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában cáfolta, hogy a KSH el akarja titkolni az adatokat. Kifejtette, hogy az összes adatot 2013 végén elküldték az uniónak, és ezek az adatok 2014 év elejétől mindenki számára hozzáférhető. Ha el akarták volna titkolni, akkor ki sem küldik – tette hozzá.

A miniszter elmondta azt is, hogy négy olyan, 20 ezres mintán elvégzett kutatást végez majd a KSH az európai statisztikusokkal együtt, amely a szegénység mértékét mutatja.

Az Országgyűlés plenáris ülésén a levezető elnök bejelentette, hogy Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere lemondott parlamenti mandátumáról. A határozathozatalok között a képviselők jóváhagyták egyebek mellett a magyar-román közútfejlesztési keretmegállapodást. A Ház munkája ezt követően az interpellációkkal folytatódott.

Az MSZP-s Botka László lemondott parlamenti mandátumáról

Jakab István, a parlament alelnöke bejelentette, hogy az MSZP-s Botka László, akit október 12-én újraválasztottak Szeged polgármesterévé, az összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Így az országgyűlési képviselők száma jelenleg 197, mivel az elhunyt Kiss Péter helyét még nem töltötték be.

Jóváhagyta a Ház a magyar-román közútfejlesztési keretmegállapodást

A parlament elfogadta és ezzel kihirdette a magyar és a román kormány között a két ország államhatárán átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodást. A dokumentumot július 24-én Bukarestben írta alá Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Liviu Dragnea román regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterrel.

A megállapodás alapján húsz, határon átnyúló közúti és kerékpáros út épül meg európai uniós forrásokból. Az Országgyűlés emellett jóváhagyta – és így szintén kihirdette – többek között a Magyarország és Bahrein, valamint a Magyarország és Szaúd-Arábia közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Interpellációk

MSZP: mikor vezetik be a rendészeti életpályamodellt?

Harangozó Tamás (MSZP) az új rendészeti életpályamodell bevezetésének időpontjára kérdezett rá, emellett választ várt arra is: mekkora forrást szán erre a kormányzat és az Országgyűlés illetékes bizottsága mikor jut információkhoz a modellről. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök már 2010-ben beszélt erről programjában, a tárgyalások azonban elakadtak, később az illetmények befagyasztás, a szolgálati nyugdíj megszüntetése következett.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt közölte: jelenlegi is zajlik egy olyan életpályamodell kidolgozása, amely nemcsak a pályára csábítja majd az embereket, de ott is tartaná őket. Hozzátette: széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést folytattak az ügyben, és jelenleg is folynak a szakértői egyeztetések, készülnek a forrásigénnyel kapcsolatos hatásvizsgálatok. Hozzátette: a koncepcióról annak megszületésekor adnak tájékoztatást, céljuk, hogy az mihamarabb hatályba lépjen.

Jobbik a parlagfű-mentesítésre felajánlott források felhasználását kérte számon

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a parlagfű-mentesítésre felajánlott adó 1 százalékokból befolyt több mint 1 milliárd forintot átcsoportosította a kormányzat, végkielégítésekre, konferenciákra költötték 177 ezer ember felajánlását. Közölte: az illetékesek törvényt sértettek az által, hogy nem számoltak be a felhasználásról. Választ várt arra: mikor kerülnek helyükre az adóforintok? Hogyan állítják helyre a felajánlók megrendült bizalmát és ki viseli a politikai felelősséget a történtekért?

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár úgy válaszolt: 2010 óta jelentősen csökkent a pollenkoncentráció. Mintegy 3,5 millió hektárnyi területet már ellenőriztek az illetékesek, és több mint 50 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Hozzátette: a jelenlegi kormány tizennégyszer magasabb összeget költ a probléma kezelésére, mint szocialista elődje. Idén a három mellett egy negyedik kaszálást is elrendeltek, ebbe több mint 70 ezer embert vontak be.

Az LMP a szabadkereskedelmi megállapodást bírálta

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem a magyar érdekeket szolgálja a világ eddigi legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodása, amelynek előkészületeit azonban a kormány „lelkesen támogatja”. Kifogásolta, hogy annak nem ismert a teljes tartalma, mert az Egyesült Államok és az Európai Bizottság a közvélemény kizárásával, de a legnagyobb multicégek részvételével készíti elő. Hozzátette: annyi azonban tudható, hogy az Egyesült Államok célja a növényvédő szerekkel és a génmanipulált összetevőkkel kapcsolatos szabályok lazítása. Úgy vélte: a megállapodás leépítené az európai egészségvédelmi és munkajogi garanciákat is. Rámutatott arra is: a Corvinus Egyetem hatástanulmánya szerint legfeljebb 0,5 százaléknyi GDP-növekedés várható az egyezménytől.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár úgy felelt: a szabad kereskedelem magyar érdek, mert előmozdítja a gazdaságunk növekedését. Túlzottnak érezte azt az aggodalmat, hogy főleg az Egyesült Államok profitálna a tárgyalás alatt lévő megállapodásból. A kutatók által becsült GDP-növekedésről szólva azt mondta: az nem egyszeri, hanem évenkénti  növekedést jelent. Hozzátette: középtávon 15-20 százalékos exportnövekedés és 20-30 ezer új munkahely kialakítása is előre jelezhető.

Cáfolta, hogy semmit sem lehetne tudni a tárgyalásokról, és kijelentette azt is: a képviselő olyan elemeket kér számon, amelyekről még nem állapodtak meg. Hangsúlyozta: a kormány képes lesz a társadalmi érdekek hatékony képviseletére, a szabályozási mozgástér megőrzésére, és azt is kiemelte, hogy a környezetet és a fogyasztók érdekeit védő európai és hazai szabályok nem lazulhatnak.

Az amerikai beutazási tilalomról, a jövő évi költségvetésről, a kivándorlókról, az ünnepekről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: belső vizsgálat kellene a beutazási tilalom miatt

Harangozó Tamás (MSZP), aki egy sci-fihez hasonlítva beszélt a magyar politikai viszonyokról, azt mondta, „egy távoli galaxisban, a Föld bolygó Magyarország nevű kis büszke országában” kiderült, hogy a kormánypártokhoz közeli vállalkozókat, illetve kormányzati tisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból korrupciógyanús ügyek miatt. Szerinte a miniszterelnök-pártelnöknek belső vizsgálatot kellene lefolytatnia, meg kell kérdeznie párttársait és beosztottjait, érintettek-e az ügyben.

Lázár János, a Miniszterelnökségét vezető miniszter válaszában kijelentette: „Magyarországon a politikai korrupció a választók szemében egyet jelent az MSZP-vel”, később hozzátette: ennek pedig az lett a politikai következménye, hogy a Fidesz-KDNP-t kétszer is nagy arányban választották meg.

A beutazási tilalomról megismételte: a helyzet megértéséhez szükségük van az Egyesült Államok baráti segítségére, hogy megértse a magyar kormány miért rendeltek el több magyar állampolgárral szemben beutazási tilalmat. Hangsúlyozta, sem a személyeket, sem az ügyeket nem ismeri a magyar kormány.

A Jobbik elvándorlási vitanapot kezdeményez a parlamentben

Farkas Gergely (Jobbik) bejelentette, hogy pártja elvándorlási vitanapot kezdeményez a parlamentbe. Hiányolta az ügyben megtett érdemi kormányzati lépéseket, szerinte eddig csak kifogásokat keresett a kabinet. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal KSH a múlt héten közölte, az elmúlt időszakban 350 ezer ember távozott Magyarországról külföldre. Szerinte a KSH alulbecsülte a számokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egy magyar specifikumról van szó, a kivándorlás a térségben lévő államokat is érinti. Cáfolta, hogy csak kifogásokat kerestek volna, szerinte olyan döntéseket hoztak, amelyek azoknak is jó, akik Magyarországon élnek, és azoknak is, akik elmentek.

LMP: a kormányfő a Kehin keresztül derítse ki, kiket sújt a beutazási tilalom

Schiffer András (LMP) az amerikai beutazási tilalomról azt mondta, a döntés Magyarország számára megalázó és szégyenletes. Szerinte Magyarország elveszítette külpolitikai cselekvőképességét, magára maradt, ennek többek között az az oka, hogy ami a kétharmadon kívül van, az nem létezik a kormány számára. Az ellenzéki politikus elmondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon (Kehi) keresztül kell megtudnia azt, kik azok a kormányzati emberek, akiket a kitiltás sújt.

Lázár János miniszter szerint felül lehet vizsgálni a kapcsolatokat Oroszországgal, „ami nem szerelmi viszony a mi esetünkben”, az ugyanis arról szól, hogy lesz gáz 3,6 millió magyar háztartásában 2014 novemberétől 2015 áprilisáig. Véleménye szerint ez egy konkrét ügyön alapuló kitiltás és nincs köze a magyar-amerikai politikai viszonyhoz. Nincs hiteles információjuk arról, hogy bármely magyar kormánytisztviselő bűncselekményt követett volna el, ha lenne, már régen megtettek volna mindent a vizsgálat érdekében – jelentette ki.

A KDNP az ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet

Hoffmann Rózsa az ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az ünnepekbe minél több fiatalt be kell vonni, mert azoknak nagy szerepük van a nemzeti azonosságtudat, a hazaszeretet, a magyarságtudat kialakításában. A képviselő a szülők szerepét is kiemelte, de beszélt arról is, előfordulhat, hogy az iskolai ünnepségek szürkék. Szerinte azok a jó megemlékezések, amikor a gyermekek feladatot kapnak, példaként azt említette, amikor középiskolások 56-osok sírját tették rendbe.

Rétvári Bence államtitkár is hasonló véleményen volt, a kollektív identitásképzés fontos eszközeinek nevezte az ünnepségeket.

Fidesz: a DK képviselői megtámadták saját hazájukat

Rogán Antal (Fidesz) elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak két európai parlamenti (EP-) képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter meghallgatást szervezett az EP-ben Magyarországról. Értékelése szerint ez nem más, mint saját hazájuk megtámadása, és az ország rossz hírbe hozása az új Európai Bizottság szerdai megválasztása előtt. A kitiltási ügyről beszélve azt kérte a képviselőktől, ne legyenek pápábbak a pápánál, hiszen nem lehet tudni miről van szó, és a budapesti amerikai ügyvivő is ellentmondásosan nyilatkozott a kitiltás okairól.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a magyar-amerikai kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozva közölte, mindaddig megalapozatlannak kell tekinteni a kitiltásról szóló lépéseket, amíg be nem mutatják az azok meghozását megalapozó tényeket. Az EP-meghallgatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban Magyarországot kívülről-belülről átvilágították Európában.

Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt. Az államfő napirend előtti felszólalására reagálva a frakciók képviselői a klímaváltozásból fakadó aktuális teendőkről beszéltek.

A képviselők napirend előtt a múlt héten elhunyt Veér Miklós egykori szocialista és Pichler Imre volt fideszes országgyűlési képviselőre emlékeztek.

Áder: a klímaváltozás okozta gondok megoldásához összefogás kell

Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt. Az államfő erről hétfőn, napirend előtt beszélt a parlamentben, miután egy hónappal ezelőtt New Yorkban részt vett az ENSZ által szervezett klímakonferencián.

Áder János felszólalásában a környezetügy fontosságát hangsúlyozta, konkrét magyar példákat említve pedig kiemelte egyebek mellett azt, hogy a Tisza mentén élő másfél millió ember biztonsága érdekében a következő években további öt víztározót kell építeni a folyó térségében. Hozzátette: az elmúlt évek árvizei a Dunán és más folyókon minden rekordot megdöntöttek, így elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása.

Fidesz: az utolsó pillanat a cselekvésre

Bánki Erik arról beszélt, hogy ők az első generáció, akik már érzik a klímaváltozás káros hatásait. Fontos, hogy ne erősödjenek, hanem tompuljanak ezek a hatások. Az elmúlt évek, évtizedek árvizei, környezeti katasztrófái megmutatták, hogy összefogás nélkül az egyes országok, kontinensek sem tudnak eredményt elérni. Felhívta a figyelmet arra, az utolsó pillanatban vannak, hogy cselekedjenek. Hiába lép hatályba az unió új szabályozása, ha más kontinensek, nem követik a jó példát. Nagyon fontos, hogy olyan konkrét döntések szülessenek, amelyeket nemcsak az európai államok, hanem a nagy szennyező országok is követnek – fejtette ki. Azt kérte, a parlamenti pártok egységesen támogassanak egy olyan javaslatot, amit aztán az államfő képviselhet Párizsban.

MSZP: Európa válaszai példaértékűek

Tóbiás József szerint furcsa volt, hogy egy olyan kérdésben, ami az elmúlt negyedszázadban megfogalmazódott a világon és Magyarországon, magasabb horizonton üzent az államfő. Az éghajlatváltozás okozta átalakulásról az elmúlt évtizedben sokan beszéltek, de írott malaszt volt. Talán még mindig nem ébredtek rá, mást és máshogyan kell tenni. Kis remény – folytatta –, hogy a New York-i konferencián kicsi, de bátor, konkrét lépéseket tettek a változások irányába. A frakcióvezető úgy látta: Európa példaértékűen válaszol a világban zajló kihívásokra, és már 2030-ra vállalja: szén-dioxid gázok mértékét az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenti.

KDNP: mindenkinek kötelessége a teremtett világ megvédése

Aradszky András kiemelte: minden ember kötelessége a teremtett világ megvédése. A frakcióvezető-helyettes szerint ez felelősséget is követel az emberiségtől, a magyaroktól, európaiaktól, a Föld polgáraitól. Büszke arra, hogy két jogalkotási aktus is történt, ami a klíma és természetvédelmet szolgálta, egyik az alaptörvény elfogadása volt, a másik pedig az energiastratégia, amely lehetővé tette, hogy a megújuló energiákat is adaptálják az energiafelhasználásba.

Ez nem helyi, hanem globális kérdés – rögzítette, hozzátéve: egyetlen út van, globális értelemben felelősségteljesen kell gondolkodni. Rámutatott: nagy felelőssége lesz a politikának e téren, s abban, hogy a Kiotó utáni helyben járást megszüntesse.

Jobbik: ipar nélkül nem nehéz csökkenteni a kibocsátását

Kepli Lajos arra kérte az államfőt, a Fidesz programját juttassa el nekik is, mert ők ezzel még nem találkoztak. Szerinte indokolatlanul rózsaszínűre festette az államfő New York-i beszédében a helyzetet. Árulkodó, hogy 25 év alatt lerombolták és kiárusították a teljes magyar ipart, gyarmatot, összeszerelő országot csináltak hazánkból. Ipar nélkül nem nehéz csökkenti a kibocsátást – állapított meg, és szóvá tette, hogy nem tettek semmit azért, hogy a termőföldek magyar kézben maradjanak, padlóra vitték a környezetvédelmet, nincs önálló kormányzati képviselete sem. Azt javasolta: a múlt és jelen fényezése helyett a jövő jobbá tételében legyenek érdekeltek.

LMP: az éghajlatváltozás ténnyé vált

Schmuck Erzsébet szerint az éghajlatváltozás ténnyé vált, és az elmúlt évek törekvései nem hoztak számottevő eredményt. A tét nagy, a világ országainak megállapodásra kell jutniuk, mekkora részt vállalnak a káros gázok kibocsátásából. Az alkalmazkodásra Magyarországnak is fel kell készülnie, javasolják, ehhez kapcsolódva a feladatokat az Országgyűlés időről-időre tekintse át. Az éghajlatváltozás mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági, társadalmi, környezeti problémák egy rendszerben léteznek és együttesen oldhatók meg.

Fazekas: meghatározó kihívás a klímaváltozás elleni küzdelem

Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk meghatározó kihívása, s a kormány megfelelő intézményrendszerrel bír a probléma kezelésére. Kiemelte: nagy eredmény, hogy a mezőgazdaság négy év alatt 30 százalékkal növelte a termelést, eközben az öntözött területek alig változtak. A kormány a környezeti adottságokat figyelembe véve alakította ki a 2014-20 közötti vidékfejlesztési programokat, és több jogcímen, program keretében tudják a forrásokat felhasználni – jegyezte meg, s kitért a negyedik nemzeti környezetvédelmi programra.