Napirend előtti felszólalásában Soltész Miklós kijelentette, hogy a szocialisták árulást követtek el, amikor a kettős állampolgárságról tartott népszavazás ügyében „nemmel" kampányoltak. Kedd délelőtt az Országgyűlés az idei költségvetés módosítása mellett a környezetvédelmi információs rendszer fejlesztéséről és bányászati szabályváltoztatásokról is döntött, majd a képviselők megkezdték a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját.
LMP: csökkenteni kell a munkára háruló terheket
Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a kormányzati sikerpropaganda szerint csúcsokat dönt a foglalkoztatás, de az emberek jövedelmi helyzete szemernyit sem javul, megállíthatatlanul nő a szegénység. Közölte: a munkáltatókat terhelő adók csökkentésével a létminimum szintjére lehetne növelni a minimálbéresek nettó keresetét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy az LMP-nek nincs megoldási javaslata. Emlékeztetett arra, hogy a családi adózással 19-20 ezer forinttal több marad a családoknál. Beszélt arról is, hogy az uniós átlaghoz, 16,7 százalékhoz képest Magyarországon 14 százalék a szegények aránya. Kitért arra, a kormány azért, hogy megóvja az embereket a tömeges elszegényedéstől, elindította a rezsicsökkentést, a munkahelyvédelmi akciótervet.
MSZP: 20 ezer munkahely szűnhet meg a vasárnapi zárva tartás miatt
Lukács Zoltán (MSZP) szerint a KDNP a kereskedelmi egységek vasárnapi zárva tartására vonatkozó javaslata miatt 20 ezer munkahely szűnne meg. Rétvári Bence közölte, úgy tűnik, hogy az MSZP végleg lemondott arról, hogy baloldali pártnak tartsák. Mint mondta, Ausztriában, Németországban, Belgium szinte pontosan ugyanilyen a szabályozás, Ausztriában 1962 óta minden kísérletet visszavertek annak módosítására. Közölte, a kevesebb munkaidő nem befolyásolja a forgalmat, amely jövőre is nő reményeik szerint 2-3 százalékkal, ez azt jelenti, hogy több dolgozóra lesz szükség. Utalta arra, hogy a törvényjavaslatot alapos konzultáció előzte meg. Beszélt arról is, hogy a kutatások szerint csak Budapesten éri meg nyitva tartani vasárnap az üzleteket, vidéken nem.
KDNP: a szocialisták árulást követtek el 2004. december 5-én
Soltész Miklós felidézte a 2004. december 5-ei, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást, amelynek során a szocialisták „nemmel" kampányoltak. Árulásnak nevezte, hogy az MSZP-sek és a liberálisok a többi között azt mondták: ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra. Kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc 2010-ben szocialista politikusként nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. A KDNP-s politikus felszólalását úgy kezdte, hogy az nem fog Gőgös Zoltánra nyugtatólag hatni, a szocialista képviselő ugyanis az előző felszólalás idején többször is közbekiabált.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint is hatalmas károkat okozott a népszavazás, de mára sikerült ebből a helyzetből talpra állni, a nemzet ereje ugyanis az egységben rejlik. Közölte, mostanáig 680 ezer külhoni magyar adta be a magyar állampolgárság iránti kérelmét, és 630 ezren lettek eddig magyar állampolgárok.
Jobbik: szigorúbb szabályokat a visszaeső bűnözőkre
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a visszaeső bűnözők szabadulás utáni szigorúbb nyomon követését javasolta. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a visszaesőkre vonatkozó speciális szabályok között említette a három csapás intézményét, illetve azt, hogy az új büntető törvénykönyv kizárja a kedvezményekből őket. Beszélt arról is, hogy szigorították a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőinek nyilvántartását.
Fidesz: ösztönözni kell a nyugdíjasok munkavállalását
Tuzson Bence (Fidesz) azt mondta: akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását. Közölte: olyan ösztönző rendszert kell Magyarországon kidolgozni, amely miatt a nyugdíjasoknak érdemes lesz – főleg a hiányszakmákban – a munka területére visszatérni. Elmondta, évekkel ezelőtt még az jelentette a problémát, hogy a fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most viszont pont fordított a helyzet: vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is. Fontosnak nevezte a közmunkára fordított források növelését, valamint azt, hogy munkahelyteremtő iparvállalatok jöjjenek az országba. Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért felelős államtitkára a foglalkoztatás területén további teendőként jelölte meg a szakképzés átalakítását, a felsőoktatás munkaerőpiachoz való igazítását.
Határozathozatalok
Kétmilliárd forintból újul meg a környezetvédelmi információs rendszer
Az Országgyűlés elfogadta a kormány azon javaslatát, amelynek révén kétmilliárd forintból újulhat meg az országos környezetvédelmi információs rendszer. A vidékfejlesztési miniszter előterjesztését a kormánypártok mellett az MSZP és a Jobbik is támogatta, az LMP képviselői ugyanakkor tartózkodtak. A kormány a változtatások indoklásában közölte, a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatást elektronikus útra terelik, a legfontosabb környezetvédelmi információk pedig a jövőben egy nyilvános internetes oldalon is elérhetővé válnak.
Tizenötmilliárd forinttal növelte az idei büdzsé kiadásait a parlament
Az Országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság azon korábbi javaslatait, amelyeknek eredményeként az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet. A kormány várakozása szerint a 2,9 százalékos hiánycél a változtatásokkal nem kerül veszélybe. A képviselők 116 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista, LMP-s és független nem ellenében és 17 jobbikos tartózkodás mellett hagyták jóvá a költségvetés átírását. A módosításokhoz előzetesen a Költségvetési Tanács is hozzájárult, a testület ugyanakkor a lecsökkent összegű költségvetési tartalék veszélyeire is felhívta a kormány figyelmét.
A költségvetési bizottság a változtatások indoklásában hangsúlyozza, az egyes kiadási többletekhez szükséges forrást az országvédelmi alap előirányzatának 47,7 milliárd forintos csökkentésével teremtik meg, azonban szerintük az alap így fennmaradó 52 milliárd forintos összege is képes biztosítani a 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél teljesülését.
Módosulnak a bányászati előírások
A parlament bányászati törvénymódosításokról is döntött a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezésére. A képviselők 116 kormánypárti igen szavazattal, 21 jobbikos és LMP-s nem ellenében és 28 szocialista és független tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. A módosítások eredményeként a jövőben nem kell bányajáradékot fizetni az építési engedély alapján kitermelt, 500 köbmétert meg nem haladó ásványinyersanyag-mennyiség után, valamint az állam nevében és javára eljáró építtető, bányafelügyeleti engedélytől eltérő engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után sem.
Költségvetést megalapozó törvények
Tállai: a kormány célja a fiktív nyugdíjpénztárak kiszűrése
A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, beavatkozás nélkül idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat. Ezt a kormány nem engedheti meg – mondta –, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.
A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik például a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, és kezdeményezik benne a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését is – ismertette.
Fidesz: ellenőrizhetőbbé válik az önkormányzatok eladósodása
László Tamás (Fidesz) a jogharmonizációt nevezte a több mint száz jogszabályt módosító javaslat alapvető céljának. Azt emelkedik, hogy egyszerűsödik az önkormányzatok adósságát növelő ügyletek kormány általi ellenőrzése az által, hogy a teljes egészében a település tulajdonában lévő cégeknél is kormányzati hozzájárulásra lesz szükség a hitelfelvételhez. A társasági adó egységesítésének elhalasztását a képviselő a költségvetés teljesítőképességével indokolta és szólt arról is, hogy a kisebb ital-nagykereskedők terheit is csökkenti az előterjesztés az adótörvényekben elfogadott szabályozáshoz képest. Kiemelte azt is, hogy a tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a hegyközségi tanács tulajdonába kerül.
Az egyes magánnyugdíj-pénztárak megszűnéséről szólva kijelentette: a tagok visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe, vagy egy másik nyugdíjpénztárat is választhatnak maguknak.
Igazságosabbnak és átláthatóbbnak nevezte az új szociális támogatási rendszert, hangsúlyozva: abban senki sem maradhat támogatás nélkül. Kifejtette: elválnak egymástól az állami és az önkormányzati segélyek, a szociális törvényben pedig a jövőben már csak a kötelezően nyújtandó szolgáltatások szerepelnek. Bár szűkül ezen segélyek köre - mondta –, az önkormányzat a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújthat, amelynek feltételeit rendeletben kell meghatároznia.
MSZP: a kormány zsarolja azokat, akiknek még van megtakarításuk
Burány Sándor (MSZP) a magánnyugdíj-pénztárak helyzetét nevezte a legnagyobb horderejű módosításnak, a változtatás szerinte „utolsó zsarolás azok felé, akiknek van még megtakarítása". Kifogásolta, hogy máig nem tudható, mi lett a korábban elvett pénzekkel. „A megvédés szó, azóta a rablás szinonimája" – fogalmazott, és az egyéni számlák rendszerét is hiányolta.
KDNP: cél, hogy az önkormányzatok ne kerüljenek újabb adósságba
Hargitai János közölte: a száztíz törvény módosítása alapvetően technikai pontosításokat foglal magába. Szólt az önkormányzatok adósságrendezéséről, célnak nevezve, hogy újabb adósságba ne keveredjenek a helyhatóságok. Mint mondta, ezt szolgálja, hogy cégeik hitelfelvételéhez is kormányzati hozzájárulás kell a jövőben.
Jövőre nem csökken tovább a társasági adó – ismerte el, megjegyezte ugyanakkor, hogy a korábbi csökkentést is ez a kormány hajtotta végre.
Amikor elfogadtuk az adótörvényeket, akkor is tudtuk, hogy bele fogunk nyúlni – mondta az ezzel kapcsolatos bírálatokra válaszul, hangsúlyozva: nem természetellene, hogy a parlament változtasson azokon.
Hargitai János fontosnak tartotta, hogy érdemi átalakítások történnek a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, és kijelentette: működésképtelen volt az a rendszer, amit az IMF erőltetett a közép-európai országokra. Se visszamenőlegességről, se lopásról nincs szó – hangsúlyozta.
A szociális támogatási rendszer újragondolásáról szólva közölte: igazságosabbá és átláthatóbbá kívánják tenni azt, célként jelölve meg, hogy ne segélyből,hanem munkából éljenek meg az emberek, ha másként nem, a közfoglalkoztatáson keresztül.
A szociális törvény a települési támogatásoknál csak a kereteket szabja meg – közölte, fontosnak nevezve: a kevésbé tehetős önkormányzatok számára fontos, hogy az állam a forrásokat is biztosítsa.
Jobbik: költségvetési bevételt szolgáló lépés
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: egy-két adózást könnyítő intézkedést tartalmaz ugyan a javaslat, de megint egy salátát kaptak, és így megint nem lehet egyébként pozitív intézkedéseket támogatni. Kaotikus az előterjesztés, átgondolatlan, koncepció nélküli és komoly aknákat rejt – sorolta, hozzátéve: a magánnyugdíj-pénztári vagyon csodafegyverként történő kezelése teljes tévedés.
LMP: kapkodva összetákolt előterjesztés
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: a javaslat megint nem tartozik a minőségi munkák közé, egy kapkodva összetákolt előterjesztés. Követhetetlen módon fogalmazzák meg elképzeléseiket, és ha kicsit is körülnéznének az országban, nem mernének ilyen javaslatokat benyújtani – tette hozzá.
Független
Szelényi Zsuzsanna szerint a javaslat alapján rengeteg pénzt vesznek el a legjobban rászorulóktól, és azoktól akik idős korukra saját keresetükből spóroltak, valamint lehetővé teszik, hogy ezt a pénzt odaadják saját maguknak és családtagjaiknak.
Rétvári: csökkent a gyermekszegénység
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a szegénységet érintő felvetésekre azt mondta: az növekedett 2008-tól kezdve, de 2011 óta érezhető javulás tapasztalható, és 10 ezerrel csökkent a nélkülözésnek kitett gyermekek száma. Rögzítette: a korábbi 29 milliárd helyett idén 53, jövőre 57 milliárd áll rendelkezésre a legnehezebb sorsú gyermekek étkeztetésének támogatására.
A relatív jövedelmi szegénységet, a súlyos anyagi deprivációt és a munkaszegénységet összesítve nézve 2011 óta 2,4 százalékkal csökkent az ezen három kategóriában lévők száma. Az államtitkár 4-500 ezerre tette a mélyszegénységben élők számát, majd kitért a kormányzati intézkedések közül a minimálbér radikális emelésére, a rezsicsökkentés hatásaira, valamint jelezte: a tankönyvek ára átlagosan 15 százalékkal csökkent.
Nemzetiségi szószólók
Varga Szimeon, a bolgár nemzetiség képviseletében kiemelte: a javaslat a nemzetiségi önkormányzatokat a helyi önkormányzatokkal azonos szabály szerint kezeli. A szószóló, aki jelezte, hogy első alkalommal hangzik el bolgár felszólalás a magyar Országgyűlésben, hozzátette: a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat a törvényjavaslatban analóg módon szabályozták és ennek következtében hiányzik egy pont, ami a működés és ágazati feladatok támogatására irányul. Ennek beépítését javasolják.
Ritter Imre, német szószóló szóvá tette, hogy a jogszabályok előkészítői a parlamenthez való beterjesztés előtt nem végzik el a kötelezően előírt egyeztetéseket a nemzetiségekkel és önkormányzatukkal. Jelezte: írásban is megkeresik majd az érintett minisztériumokat, és ha a jövőben egyeztetés nélkül kerül be a nemzetiségeket is érintő javaslat, kérni fogják a házbizottságtól, azt ne vegyék tárgysorozatba.
Czibere: a gyermekszegénység elleni küzdelem közös ügy
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy a hátrányos helyzetű családban nevelkedő gyermekek komplex segítséget kapjanak. A kormány az elmúlt négy évben 100 milliárd forint hazai és uniós forrást fordított felzárkózási politikára. Példaként említette, hogy 115 Biztos Kezdet gyermekház működik országosan, amelyek 3 éves kor alatti gyermekeket és édesanyjukat segítik. Emellett 23 gyermekesélyprogramon keresztül 32 ezer gyermeket értek el és további 15 ezer anyát, a kapcsolódó forrásokat hatékonyan, célzottan használták fel – tette hozzá az államtitkár. Szólt arról is, hogy bizonyítottak a tanodák is, amelyekben 3100 diák kapott segítséget, emellett 75 ezer iskolás és 25 ezer óvodás vesz részt integrált pedagógiai programban, az Útravaló programban pedig 15 ezer gyereket segítenek. Valamennyi programot továbbviszik, a forrásokat pedig betervezték a jövő évi költségvetésbe – ismertette.
Czibere Károly a vitában azt is leszögezte: az önkormányzatok még nem tudják, hogy az adott település mennyi forrást kap a szociális támogatásokon keresztül. Így a mostani adóemelésről, bővítésről szóló helyi döntések ezzel nincsenek összefüggésben, hiába hivatkoznak erre.
Az államtitkár kiemelte, hogy a KSH adatai szerint 2013-ról 2014-re csökkent a hátralékos hiteltörlesztők, a fűtést nélkülözők aránya, továbbá azoké, akik anyagi okból nem vesznek autót, nem mennek legalább egy hétre üdülni, vagy nem esznek húst legalább egyszer egy héten.
Tállai: alapvetően technikai kérdésekről van szó
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában kiemelte: mivel a törvénycsomag 112 törvényt érint, és a képviselői felszólalások alapvetően három téma köré szerveződtek, ez igazolja, hogy alapvetően technikai jellegű módosításokról van szó.
Helyesnek nevezte a segélyezési rendszer megváltoztatásának irányát, jelezve, hogy a közfoglalkoztatással összeolvadva alapvetően helyben látják át a támogatásokat. Az önkormányzatoknak a „segély helyett munka" elvet kell adaptálniuk – tette hozzá, megjegyezve: a jövő év tapasztalatait figyelembe veszik és 2016-ra egy komplexebb rendszert lehet majd kialakítani.
Az államtitkár felvetette azt is: azt látja a szocialistákon, hogy mintha hiányozna nekik a magánnyugdíj-pénztári rendszer. Hozzátette: már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is az IMF-hitelből fedezték a nyugdíjakat, ezért ez érthetetlen. A 19 magánpénztárból 4 maradt és azok is veszteségesek – fejtette ki, hozzátéve, félő, hogy ha azok is csődbe jutnak, mi lesz a vagyonnal. A biztonság megteremtése és felelősség kell az állam részéről, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradt 61 ezer 500 ember teljes nyugdíja is biztonságban legyen.
