Latorcai János szerint az elmúlt 1,5 év válságtüneteit a kormány nem vette észre, nem tudott kiutat találó programot felvázolni. Mint mondta: ma a kormányok gazdaságélénkítő cselekvési programokkal próbálnak kikerülni a válságból, foglalkoztatásbővítésre és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére is fordítanak. Hozzátette: nekünk viszont nincs erre elfogadott cselekvési programunk és korrekt helyzetelemzés is csak most hangzott itt el először.

A kereszténydemokraták úgy látják, hogy ebben a helyzetben a foglalkoztatást biztosító és a gazdaságot kifehérítő adó és járulékcsökkentésre, új személyijövedelemadó politikára, az ÁFA-kulcs mérséklésére, adórendszeren belüli átcsoportosításokra, új nyugdíjrendszerre, az adósságállomány növekedésének megállítására, valamint új források felkutatására van szükség – sorolta fel a párt elképzeléseit Latorcai János a csütörtöki gazdasági csúcson.

Úgy látja, Magyarországon kétutas bérrendszer alakult ki, hiszen sok helyütt részben minimálbért, részben pedig adómentesen különféle kiegészítő bérezést adnak feketén. Ezt a gyakorlatot csak adócsökkentéssel lehet megváltoztatni. A KDNP szerint át kell vizsgálni azokat az adókedvezményeket is, amelyeket ma egyes cégek élveznek.

Latorcai János közölte: pártja a családi típusú jövedelemadózás mellett tett hitet, mert számításaik szerint így több pénz maradna az embereknél, és ez élénkítené a fogyasztást. Mint mondta, adótöbblet a havi 700 ezer forintos jövedelmet meghaladó rétegek, illetve a gyermektelen egyedülállók esetében van; az ő adójukból származó növekedés együttesen nagyjából kompenzálná a kedvezményt. Álláspontja szerint a luxustermékeket megadóztatásából is többletbevételt érhetne el a költségvetés. Felvetette azt is: a társadalmi igazságot szolgálná, ha a bankok az elkövetkező időszakban a válságból kivezető út finanszírozásában hatékonyabban részt vennének.

Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett csütörtökön a kormányfő által kezdeményezett gazdasági csúcsértekezleten. Azt is elmondta, hogy jónak tartja a Bajnai Gordon gazdasági miniszter által említett lépések irányát, de szerinte ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani.

Matolcsy György a gazdasági bizottság kibővített ülésén a Fidesz hétpontos növekedési, foglalkoztatási és válságkezelési javaslatai között említette az adó- és járulékreformot, amelynek első eleme, hogy a jelenlegi 29 százalék helyett 20 százalékos lenne az általános munkaadói járulék, ami viszont nulla százalék lenne a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és részmunkaidős foglalkoztatásnál. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szintén a javaslatok között említette az építőipari és ingatlanpiaci konszolidációs alap létrehozását: szerinte szükség lenne a 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlására, a vállalati hitelek mögé hitelgaranciát kellene állítani és 10 napos banki fizetést kellene előírni.

A magyar adórendszer átalakítását a gazdaságélénkítésére szánt összegek töredékéből meg lehetne oldani - mondta Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője a gazdasági csúcson. Az SZDSZ azt kezdeményezi, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a gazdasági csúcson. Az SZDSZ a válságkezelést, a gazdasági növekedést szolgáló ötpontos javaslatcsomagot, vitairatot készített - közölte Kóka János, és azt kérte, hogy erről a dokumentumról induljon meg ötpárti tárgyalás.

Molnár Béla szerint a pénzügyi gondolkodás nem vezet ki a válságból, mivel a magyar vállalkozások 80 százaléka nem vett fel és nem is fog felvenni hitelt, mert kérelmét a bankok elutasítják. Nem hitel kell, hanem piac - hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus szerint a pénz önmagában nem segíti a válságból való kilábalást, mert az a bankokhoz megy, azokat tartja életben. Ha a bankok bajban vannak, akkor a kormánynak kötelezettsége csak a magyar tulajdonú bankokkal, az OTP-vel és a takarékszövetkezetekkel szemben van - vélekedett, megjegyezve, hogy a külföldi bankok esetében anyavállalataik felelősek, és nem a magyar kormány. Elkerülhetetlennek nevezte az adóreformot, és a családi adózás bevezetését.  

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kész kiállni a gazdasági miniszter által ismertetetett program mellett és aktív részt vállal annak végrehajtásában - mondta Parragh László a kamara elnöke csütörtökön Budapesten a gazdasági csúcson. Hozzátette azonban, hogy a gazdasági problémákra csak a reformok végrehajtása jelenthet hosszú távú megoldást.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozásoknak likviditásra van szükségük ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Naponta 80-100 vállalkozás kerülhet bajba, ha a bankok nem újítják meg forgóeszköz-hiteleiket - hangsúlyozta. Az MGYOSZ elnöke szerint legfontosabb feladat a munkahelyek megtartása, ezért a bérek emeléséről félév múlva kell asztalhoz ülni a szakszervezetekkel.

Demján Sándor szerint Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatás és a termelés konstrukciója, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a csőd bármikor bekövetkezhet.

Egyetlen szakszervezeti felszólaló sem volt a csütörtöki gazdaság csúcson, aki elfogadhatónak nevezte volna a bérek csökkentését a gazdasági válság elleni fellépésben, e tekintetben a szakszervezeti vezetők számos más eszközt emeltek ki, a gazdaság kifehérítésétől a foglalkoztatás növeléséig. A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra szükség van - képviselte a szakszervezeti véleményt Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke. Ha a kormány és a munkaadók elképzelési valóra válnak, akkor  a közszférában a nominális bérek 13-15 százalékkal csökkennek, a versenyszférában pedig befagynak, ami vállalhatatlan - jelentette ki a Liga elnöke.

A monetáris politika döntései a pénzügyi stabilitást kívánják elősegíteni - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke. Véleménye szerint a szükséges adócsökkentés csak a kiadások tartós lefaragása mellett képzelhető el.
   
Veres János elodázhatatlannak nevezte az önkormányzati, a szociális és az adórendszer átalakítását az egyensúly szem előtt tartásával. Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdaság kifehérítéséből nem lehet több ezer milliárd forintos többletbevételre számítani, legfejebb néhány tízmilliárdra.

A következő két évben a vállalkozások 1.400 milliárd forint direkt támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg - jelentette ki Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Parlamentben rendezett csütörtöki gazdasági csúcson.

A gazdasági miniszter kitért arra, hogy növelik a vállalkozások támogatásának intenzitását, amely a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá 40 százalékos előleget fizetnének ki a vállalkozásoknak az elnyert pályázati pénzből, a pályázóval szembeni elvárást csökkentenék. Bajnai Gordon elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 500 milliárd, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 400 milliárd forintot szánnak kis- és középvállalkozások támogatására 2009-2010-ben.

A munkahelymegtartás érdekében térségi válságkezelő alapot hoznak létre az unió illetve a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adnak a munkahelyek megtartásért is, új ösztönzőket vezetnek be a munkaintenzív nagyvállalatok beletelepülésének elősegítésére. A piacbővítő intézkedések között említette a miniszter az exportpiacra termelő cégek célzott támogatását, a beszállítói programokat, illetve a belföldi kereslet élénkítését. Az építőiparnak 1.800 milliárd forint megrendelést jelent az uniós fejlesztések megvalósítása.   

Új, közös megoldásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország a lehető legkevesebb veszteséggel élje túl a nemzetközi gazdasági válság időszakát - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csütörtöki gazdasági csúcsot megnyitó rövid beszédében, az Országházban.

+

A kormány négy témakörre épülő kerettervet ajánlott megvitatásra a gazdasági csúcsnak: a gazdaság finanszírozási helyzetének megoldását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozását; a munkahelyek megtartásának eszközeit; valamint a versenyképesség kérdését.

A Fideszt és a KDNP-t a két párt gazdasági bizottságba delegált tagjai képviselték a tanácskozáson (a KDNP-t Latorcai János és Molnár Béla), az MDF-et Herényi Károly frakcióvezető, az SZDSZ-t Kóka János frakcióvezető és Lakos Imre bizottsági tag. A csúcsra meghívót kaptak a parlamenti pártok elnökei, frakcióvezetői, a kormány két tagja, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Veres János pénzügyminiszter, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindkét oldala, a kamarák képviselő, az Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség.