Az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását, melynek értelmében a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. A módosító indítványokról történt határozathozatalt követő zárószavazás után ellenzéki képviselők napirend utáni hozzászólásaival fejeződött be a Ház rendkívüli ülése.

Módosult a köznevelési törvény: az életpálya minden pedagógus munkakörben dolgozóra kiterjed

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés.   

A változtatás része az új típusú munkabeosztás, és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Bár az előterjesztéshez érkeztek módosító javaslatok, a szöveget „eredeti” formájában, azaz változtatás nélkül fogadták el a képviselők. Noha – az előterjesztővel ellentétben – az oktatási bizottság támogatta, Pokorni Zoltán visszavonta más fideszes képviselőkkel közös azon módosító indítványát, amely azt rögzítette volna: besorolás miatt az új munkabér nem lehet alacsonyabb a korábbinál. Erről végül a Jobbik kérésére mégis szavaztak, de az indítvány nem kapta meg a szükséges többséget.

Napirend után

Novák Előd (Jobbik) az 1921. augusztus 21-én kitört nyugat-magyarországi „szabadságharcot” idézte fel, és a Rongyos Gárdáról, a hősi halált halt Vámos Tiborról emlékezett meg, párhuzamot vonva a betiltott Magyar Gárdával.

A szintén jobbikos Korondi Miklós arról beszélt, hogy a malenkij robot és az azt követő korszak eseményei a mai napig nincsenek megfelelően felkutatva. Szólt a ceglédi munkatáborról, ahol közel 200 ezer fogoly fordult meg. Azt kérte a kormánytól, haladéktalanul lépjen az ott lévő épület megvásárlása és felújítása érdekében, hogy múzeumot hozzanak létre.

Dúró Dóra (Jobbik) a demográfiai adatok romlásáról szólt, kiemelve: 2012 első félévhez képest 4,5 százalékkal csökkent a születésszám. Elképesztően károsak azok a kereskedelmi csatornán futó műsorok, amelyek a házasságot bohózatként mutatják be – mondta, hozzátéve: szerinte ilyen példákat nem lenne szabad mutatni.

Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földek „hanyag kezeléséről” és a pályázati rendszer hiányosságairól beszélt, mondván: több megyében is kiderült, hogy az állami földek háromnegyedét ugyanazok az üzleti körök vitték el.

A kormány írásban válaszol a felvetésekre – közölte az elnöklő Jakab István.

Lenhardt Balázs (független) érthetetlennek nevezte, milyen szempontok alapján akar a Ferencváros bírságot kiszabni, milyen bűnt követtek el azok, akik „egy elhunyt magyar emberre”, Csatáry Lászlóra mertek emlékezni.

Az elnöklő Jakab István az ülést lezárta, az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülését szeptember 9-én 13 órára hívta össze.

Az ellenzék az uniós pályázatok elosztásáról, valamint Alföldi Róbert István, a király feldolgozásáról kérdezte a kormányt, míg a Fidesz az SZDSZ hitellel terhelt ingatlanjainak állami visszaszerzését sürgette az Országgyűlésben a napirendi pontok előtt.

Az uniós pályázatok sikertelenségére hivatkozva kért felelősségre vonást az MSZP

Kit és mikor vonnak felelősségre az uniós pályázatok elosztásának sikertelensége miatt? - tette fel a kérdést a szocialista Harangozó Gábor napirend előtti felszólalásában.

Az ellenzéki politikus a kormány hozzá nem értésének bizonyítékaként említette, hogy 2010-ben felfüggesztették a források kifizetését, az elkölteni tervezett keret negyedét pedig ezt követően meghirdetni sem tudták, miközben a fejlesztési ügynökség szakértői állományának 80 százalékát elbocsátották.

„Az első félidőre ki se jöttek. A másodikra lecserélték a bajnokságot nyert csapatot, beállították a rokonokat, haverokat, hagy szórakozzanak. Ezek után lehülyézték a bírót, átrajzolták a tizenhatost, ellopták a kaput, amiért sorozatban kapták a sárga lapokat, majd a pirosakat” – fogalmazott Harangozó Gábor egy a helyzetet szerinte jól érzékeltető sporthasonlattal, hozzátéve: a kormány hibái miatt a „nézőket”, vagyis az egész országot büntetik.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában visszautasította, hogy a kabinet sikertelenül kezelte volna az uniós források elosztását. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy tavaly több mint 1200 milliárd forint fejlesztési forrás jutott el a pályázókhoz, ami a legmagasabb összeg 2007 óta.

A kormány képviselője szólt arról is, a jövő évtől kezdődő új uniós költségvetési ciklusban 16 százalékról 60 százalékra emelkedik a gazdaságfejlesztésre szánt források aránya.

Jobbik: a kormányoldal miért támogatja Alföldi Róbert devianciáját?

A jobbikos Mirkóczki Ádám arról kérdezte a kormányoldalt, miért támogatják Alföldi Róbert új István, a király  feldolgozását, amely szerinte devianciájával kimeríti a nemzet- és kereszténygyalázást, valamint a történelemhamisítást. Az ellenzéki képviselő gyalázatnak és szennynek nevezte az előadást, és bírálta a szegedi „Fidesz-MSZP nagykoalíciót”, amiért több millió forint közpénzzel támogatta a rendezőt.

Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta, az államnak és a kormánynak sem volt köze az előadáshoz, így azt nem is lehet rajtuk számon kérni. Kijelentette továbbá, hogy a parlementet nem tartja alkalmas helyszínnek arra, hogy ott művészeti értékekről vitatkozzanak.

Fidesz: az állam értékesítse az eladósodott SZDSZ ingatlanjait!

A fideszes Balla György napirend előtti felszólalásában azt javasolta a kormánynak, hogy a fejlesztési bank haladéktalanul vegye birtokába az SZDSZ birtokában álló irodákat és értékesítse azokat, ezzel is csökkentve a párt által az ingatlanokra felvett, jelenleg már több mint 500 millió forintos hiteltartozást.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, a szabad demokrata párt „halálában is kárt okoz” azt követően, hogy az elmúlt húsz évben szerinte egyetlen olyan gondolata, cselekedete sem volt, amely a magyar nemzet érdekét szolgálta volna. Közölte, az SZDSZ korábban 415 millió forint állami kezességvállalással támogatott hitelt vett fel irodavásárlásra, amelyből mindeddig egyetlen forintot sem törlesztett, így teljes tartozása mára meghaladja a félmilliárd forintot. Balla György szerint a megszűnőben lévő párt ezáltal az emberekkel fizettetné meg saját terheit, miközben korábbi elnökeik, Kuncze Gábor és Kóka János „élnek, mint Marci Hevesen”.

Cséfalvay Zoltán válaszában azon reményének adott hangot, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képes lesz behajtani az SZDSZ tartozását. Felidézte, hogy az MFB 2010 végén mondta fel a tartozását nem fizető párt hitelét, így 2011 márciusa óta végrehajtási joggal rendelkezik a fedezetül szolgáló ingatlanokra.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az adóhatóság a kölcsönnel kapcsolatban különböző eljárási hibákat talált, kiderült például, hogy az előírtnál nagyobb alapterületű ingatlanokat, valamint nem irodaként funkcionáló helységeket is vásároltak. Cséfalvay Zoltán szerint ezen hibák miatt az állam nem érvényesítette kezességvállalását, vagyis nem fizette ki az SZDSZ hitelét a párt helyett.