A fideszes Menczer Erzsébet és a KDNP-s Seszták Miklós önálló indítványa a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-es törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es jogszabályt és az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítja.

Menczer Erzsébet expozéjában utalt arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat.

A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára hároméves átmeneti időszak biztosít, amely alatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket – mondta. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek.

Menczer Erzsébet utalt arra is, hogy a helyi és körzeti televíziók létezése nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából.

Emellett – folytatta – a javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően pontosítja és törvényi szintre emeli a korábban NMHH rendeleti szinten szabályozott felekkel való konzultáció mechanizmus intézményét. A módosítás a versenyeztetési eljárás során köthető hatósági szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket is törvényi szintre emeli a jogállami garanciák erősítése érdekében.   

Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a javaslat hasznos, értelmes és "a helyi nyilvánosság, az emberek számára – akár több millió ember számára is – elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 december 31-ig segítséget nyújtson a sugárzásban.

A kormány nevében, Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár támogatta a törvényjavaslat elfogadását.

Kupper András, fideszes képviselő szerint a javaslat a jog erejével próbál a helyi nyilvánosság kis műhelyein segíteni, és ezek ellehetetlenülését akadályozza meg a hároméves átmeneti idővel. Mint mondta, ezek a televíziók három év alatt megvalósítják a szükséges fejlesztéseket.

Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve.

Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: az elektronikus hírközlési törvény módosításában látják a javaslat a legjelentősebb problémáját, ugyanis az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás.

A mostani a módosítás viszont – érvelt Baja Ferenc – törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is.

Frakciótársa, Mandur László arról beszélt: a javaslat általános vitára alkalmas, de vannak benne olyan pontok, amiket mindenképpen pontosítani kellene. Példaként említette a pályáztatás és a frekvencia-csere kérdését.

Novák Előd (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a digitális átállás elősegítheti a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, mert állítása szerint a Jobbik jóval parlamenti szerepvállalása alatt kap teret a médiában. Az ellenzéki képviselő felszólalásában élesen bírálta  a médiahatóságot és a kormányt is, amiért nem tartják be a törvényeket, illetve a határidőket például a digitális átállás esetében sem.

Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra reagálva arra bíztatta a javaslatot kritizálókat, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat. A képviselő megvédte az NMHH-t és a digitális eseti bizottságot is, akik szerinte továbbra is gyakorolhatják az eddig is biztosított jogaikat.

Kampányfinanszírozás

Számos ellenzéki kritika érte a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot részletes vitája során, majd a képviselők lefolytatták a választási eljárási törvény és a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények módosításának részletes vitáit is. Végül a családi napközikkel kapcsolatos törvényjavaslat és a diktatúrák igazságtalanságaival foglalkozó határozati javaslatok részletes vitájával zárult az Országgyűlés ülése.

Vejkey Imre , a KDNP országgyűlési képviselője előterjesztőként a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: támogatják azt a javaslatot, amely szerint a támogatásokat összesítő kártyáról utalással is lehetne fizetni, azt is, amely pontosítja a pártok és országos nemzeti önkormányzatok támogatási összegét, illetve azt, amely szerint a visszafizetést kimondó kincstári felhívással szemben jogvitát lehessen kezdeményezni. Hangsúlyozta: az elmúlt években a kormány fokozatosan szigorította a végrehajtói munka személyi és vagyoni szabályait.

Schön Péter (Jobbik) felszólalásában azt bírálta: nincs a hirdetési vállalatok számára előírva, hogy a kampány ideje alatt a szolgáltatásaikat azonos feltételekkel nyújtsák az összes pártnak. Szerinte így megtörténhet, hogy ugyanazt az óriásplakát-helyet az egyik párt drágábban kapja, mint a másik. Úgy vélte: ez tiltott párttámogatás, amellyel szemben azonban nem lehet majd fellépni.

Az ellenzéki képviselő beszélt arról is, hogy bár a javaslat megtiltja a jelölő szervezeteknek a külföldi személyektől kapott támogatást, azonban a pártoknak jelenleg semmilyen lehetősége nincs arra, hogy meggyőződjön az adományozó állampolgárságáról. Ennek kapcsán azt is kérdezte: a kettős állampolgárokra vonatkozik-e ez a tilalom?

Szabó Gábor (Jobbik) a kampánnyal kapcsolatos szabályokat rögzítő miniszteri rendelet megalkotását szeretné határidőhöz kötni, hogy a jelölő szervezetek időben értesülhessenek a pontos szabályokról, ami szerinte mindenképpen szükséges a kampányra való felkészüléshez.  

Kiss Sándor (Jobbik) azt kezdeményezte, hogy az Európai Unión kívüli külföldi állampolgároknak is nyilatkozniuk kelljen arról, hogy nincsenek kizárva más országokban a választáson való indulásból és csak ennek tükrében indulhassanak a magyar választásokon.

Családi napközik

Egyedül Révész Máriusz (Fidesz) szólt hozzá a független Ertsey Katalin - Osztolykán Ágnessel közösen jegyzett - javaslatához, amely a lehetővé tenné, hogy a kötelező óvodai ellátást a családi napközik keretében is teljesíteni lehessen. A fideszes politikus elmondta: az oktatási bizottság az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatok közül azt támogatta, amely szerint a családi napközikben figyelembe kell venni az országos óvodai nevelési programot. Mint mondta, nem támogatták a KDNP-s Michl József módosító javaslatát, amely ezt kötelezően írta volna elő.

Az előterjesztő Erstey Katalin megköszönve a Fidesz-frakció támogatását hangsúlyozta: szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy a családi napközikkel enyhítsenek a jövőre kötelező óvodáztatás miatt kialakuló feszültségen, amelyet a férőhelyhiány okoz. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi napköziknek állami támogatást kell kapniuk.

A diktatúrák igazságtalanságaival kapcsolatos határozati javaslatok

Mindössze két képviselő szólt hozzá a huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslat részletes vitájához. Az MSZP előterjesztésének célja, hogy minden fiatal eljuthasson az auschwitzi emlékhelyre, a KDNP a Terror Házát ismertetné meg a diákokkal, míg a Jobbik a recski munkatábor helyén kialakított emlékhelyet.

A Jobbik javaslatához hozzászóló MSZP-s Lendvai Ildikó azt mondta: támogatni tudják azt a felfogást, amely pedagógusokra, illetve az iskolákra bízza, hogy ezen emlékhelyek közül melyeket látogatják meg. Hozzátette: az MSZP azt támogatná, ha kiválasztott emlékhely meglátogatáshoz szükséges támogatást minden arra pályázó közösség megkaphatná, vagyis nem lenne előre meghatározott keretösszeg.

A fideszes Kucsák László pedig arra hívta fel a figyelmet, a pályázat lehetőséget biztosít majd arra, hogy az iskolák mindhárom emlékhelyre szervezzenek látogatásokat, az viszont nem lenne szerencsés, ha ezt kötelezővé tennék.