A kereszténydemokrata politikus szerint a két leglényegesebb változás az alapjogi bíráskodás bevezetése, illetve az „actio popularis” intézményének megszüntetése jelentette. Salamon László szerint az előbbivel az alapjogvédelem új korszaka nyílik meg azzal, hogy az AB az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. Az „actio popularis” megszüntetésével pedig megszűnt annak lehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai vagy érdekei sérültek volna, normakontrollt kezdeményezhessen.

Az alkotmányügyi bizottság elnöke leszögezte: tudja, hogy van javítanivaló a törvényjavaslatban és kéri, hogy az előkészítés mellett a most kezdődő tárgyalási szakaszban is működjenek együtt a parlamenti pártok. Az alkotmányügyi bizottság nyitott minden jobbító javaslatra – tette hozzá a testület elnöke. A kereszténydemokrata politikus elmondta azt is: a KDNP támogatja a törvényjavaslatot és erre kéri a többi pártot is.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a kormány nevében kiemelte a „valódi alkotmányjogi panasz” lehetőségét, amellyel „új fejezet kezdődik az alapjogvédelmi tevékenység történetében”. A jelenleg hatályos törvény ugyanis kizárólag alkotmányellenes jogszabály esetén adott lehetőséget az AB-nek eljárásra, míg az új alaptörvény ezt megtartotta, de új hatáskört is biztosít: a jövőben az alaptörvény-ellenes bírói döntéseket is meg lehet támadni az AB-nál.

Répássy kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nemcsak a köztársasági elnök, hanem a törvény kezdeményezője, a kormány vagy az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés is kezdeményezhet előzetes normakontrollt. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az új törvény sok, eddig nem szabályozott esetről is rendelkezik: így az elnök helyettesítése, a főtitkár jogállása, vagy a hivatali szervezet feladatai.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: a testület hatáskörének lényegi kérdéseiről már a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény elfogadásakor döntött a Ház, és ezt a vitát le is zárta. Az AB megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében „új egyensúly” jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Paczolay Péter aláhúzta: bár az „actio popularis” megszűnik, az érintettek továbbra is kérhetik az alapjogaik valamelyikét sértő jogszabály felülvizsgálatát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy bár az utólagos normakontroll lehetősége nem áll nyitva előttük, az állampolgárok továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érhet hátrány. Az alkotmányjogi panasz voltaképpen egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért üdvözlendő, mert az új alkotmány „radikálisan szűkre szabta” az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy az AB ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat, Paczolay Péter azt hangsúlyozta, a testület nem válik szuperbírósággá, mivel csak a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd. Az ügyáradat kezelésében pedig az lesz segítségére, hogy határozatai nagy részét tanácsokban hozhatja meg. Az AB elnöke helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként „visszahozhatja” kifogását.