Forrás: fn.hu
Növekvő munkanélküliség, vállalati csődhullám, tovább csökkenő fogyasztás jellemzi majd a 2010-es évet Magyarországon – optimista forgatókönyv esetén, ha valóban megindul az eurózónában, különösen Németországban a válságból való kilábalás. A pesszimista forgatókönyvekről jobb nem beszélni.
„A hazai gazdaság növekedési kilátásai javultak, de egy vártnál mélyebb és elhúzódó recesszió kockázata továbbra is magas” – fogalmaznak óvatosan a magyar jegybank szakértői a napokban napvilágot látott stabilizációs jelentésben.
Az Európai Bizottság napokban publikált előrejelzése szerint 2010-ben hazánkban 11,3 százalékos munkanélküliségi ráta várható. A 2008-as fogyasztás több mint 10 százalékkal csökken 2010-re, köszönhetően a csökkenő reálbérnek, s az emelkedő munkanélküliség miatt növekvő bizonytalanságnak – olvasható a prognózisában.
A csökkenő fogyasztás a kereskedelmi ágazatot kiemelten sújtja, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás csaknem negyede a kereskedelmi vállalkozásoknál történik a Coface céginformációs cég legfrissebb, októberi elemzése szerint.
Általános válság képét idézi fel, hogy nem tudnak olyan ágazatot említeni, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát – vélik a Coface-nél. A céginformációs cég a csődhullám tetőzését várja év végére, esetleg 2010 elejére, a magyar jegybank legfrissebb stabilizációs jelentése ezt 2010 végére teszi.
Mind a jegybank, mind az Európai Bizottság szerint a 2011-es év szebb lesz már, a jegybank 2010 végére vár „fordulatot” a munkaerőpiacon, az EB 2011-től. (Mindketten egyébként a gazdaság jövő évi enyhe visszaesését, s 2011-től újbóli növekedést jósolnak.) Az EB prognózisa ugyanakkor megjegyzi: a válság valószínűleg tovább mélyíti a munkaerőpiac szerkezeti problémáit, s megemlíti annak kockázatát is, hogy a növekedés nem jár együtt majd új álláshelyek létrejöttével.
A magyar jegybank számításokat végzett egy stresszpályával is, amit 2009-2010-ben Magyarország bejárna, ha netán „a világgazdaságot a bizalmi válság egy újabb hulláma rázza meg”, ami „kellően súlyos, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv”.
Ez az alapforgatókönyvhöz képest 5 százalékkal nagyobb gazdasági visszaesést, jóval gyengébb forint/euró árfolyamot jelentene – a forint árfolyama 2009 utolsó negyedévében a 315 forint/eurós szintre gyengülne.