Az ellenzéki pártok nem osztották a Fidesz-KDNP frakció véleményét, miszerint az elmúlt két évben a migráció kapcsán egyértelművé vált, hogy vannak olyan külföldről támogatott civil szervezetek, amelyek sok esetben a demokrácia játékszabályait megkerülve próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és a kormánypártokra – jelentette ki Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője az átláthatósági tervezetről szóló szerdai, ötpárti egyeztetést követően.
kdnp.hu – MTI
Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője
Hollik István sikertelennek értékelte a találkozót. A javaslat céljaként azt fogalmazta meg, hogy ezek a civil szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy külföldről, honnan és kitől kaptak pénzt.
Ugyanakkor – folytatta – ezek a szervezetek továbbra is „háborítatlanul és nyugodtan”, a magyar jog szerint működhetnek Magyarországon. Szerinte ehhez hasonló rendszer Amerikában 1939 óta működik.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását. Ezen szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak – jelentette ki, fontosnak ítélve, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy például az unió más államától kap támogatást.
Ismertetése szerint a javaslat – amelyet még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció – lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet.
Gulyás Gergely elmondta, már fontos lépések születtek korábban az átláthatóság érdekében, hogy az államtól kapott támogatások ismertek legyenek. Reményét fejezte ki, hogy azon szervezetek, amelyek számára fontos a transzparencia, támogatják a kezdeményezést. Kérdésre beszámolt arról, hogy a javaslatot várhatóan rendes eljárásban tárgyalják, vagyis a nemzeti konzultációs ívre adott válaszokat figyelembe tudják venni.
A felsőoktatási törvény módosításáról a CEU esetében: az igazságügyi tárca előzetes véleménye szerint nem feltétlenül az Egyesült Államok valamely tagállamával kell megkötni az egyezményt, akár egy megállapodás is elegendő lehet.
Hollik István a CEU-t érintő kérdésre válaszolva azt mondta: nem változtatnak a kedden elfogadott törvénymódosításon. Szerinte „félre vannak tájékoztatva” azok az emberek, akik felszólalnak a CEU mellett, hiszen a tanszabadság nincsen veszélyben ma Magyarországon, senki nem mondja meg az egyetemeknek, hogy, mit és hogyan tanítsanak és az sem igaz, hogy be akarnák zárni a CEU-t.
