Pálffy István interjút adott a Duna TV-nek az Európai Bizottság médiatörvény ügyében a magyar kormányhoz írt leveléről. A képviselő szerint a levél nem tükrözi az eddigi politikai kifogásokat, viszont most először ebben a levélben fogalmazódnak meg konkrétumok. Ezek viszont inkább technikai jellegűek. A levél nem állapít meg az elmúlt időszakra jellemző politikai bírálatokat. Pálffy szerint a levél nem tekinthető a médiatörvény elleni újabb támadásnak sem, ez az első dokumentum, amelyik megpróbál rendet rakni. A levélben felsorolt észrevételek közül a kiegyensúlyozottságra vonatkozó tétel kapcsán szükséges lehet a módosítás a képviselő szerint. A külföldön regisztrált szolgáltatók engedélyezésének ügyét bonyolultabbnak tartja, hiszen például a mérgező anyag behozatalát is megtilthatjuk. A regisztráció ügyét véleménye szerint az Unió félreérti, mivel az nem akadályozza a médiaszolgáltatásokat, hanem arról van szó, hogy jogkövetkezményei vannak a hatósági eljárásoknak. Pálffy István szerint szükség volna arra, hogy megváltozzék a nyugati sajtó hangneme, hiszen az elmúlt húsz évben nem állt ilyen össztűz alatt Magyarország. A politikus úgy látja – feltételezve, hogy lehet még további vizsgálat is az ügyben –, hogy a módosítások ideje akkora jöhet el, amikor már a magyar parlament is foglalkozhat a médiatörvény módosításával. (http://www.gondola.hu/cikkek/74897-A_Bizottsag_levele_nem_tukrozi_az_ed… )

A Véleményvezér is a Bizottság levelével foglalkozik hétfői blogbejegyzésében. Szerinte a kormány kapott egy lehetőséget az Európai Bizottságtól, hogy a médiatörvény körüli botrányt maga mögött hagyja és emelt fővel távozzon az ügyből, azonban a kormány és a Fidesz első reakciói arra utalnak, mintha még mindig nem értenék az elmúlt hetek nemzetközi botrányait. A kormány lekicsinylően beszélt a levél megállapításairól, mintha azok csak technikai jellegű megállapítások lennének, holott ezek a kifogások nem azok. "A jelenlegi politikai helyzetben a magyar kormánynak semmiképpen sem kellene a Bizottság szakértőinek kompetenciáját megkérdőjelezni vagy az uniós aggályokat bagatellizálni." A szerző szerint a "magyar kormánynak mindenképpen örülnie kellene, hogy az Európai Bizottság ilyen szigorúan tartotta magát jogköréhez, és nem állt a médiatörvényt nagyon élesen támadó szereplők sorába. Azzal, hogy az EU szakmai kifogásokat sorolt fel levelében, és ráadásul olyanokat, melyeknek különösebb arcvesztés nélkül is lehetne engedni, igazából a magyar kormány mellé állt. Ezzel a levéllel ugyanis a Bizottság valódi lehetőséget adott a Fidesznek, hogy ha változtatások árán is, de megtarthassa médiatörvényét. Mondjuk ki: valószínűleg az Európai Bizottságának ugyanolyan fontos a magyar EU-elnökség sikere, mint Magyarországnak. Ez a levél is ennek a bizonyítéka. Ezért is különösen fontos, hogy a magyar kormány a levelet a lehető legnagyobb jóindulattal fogadja, és egy szövetséges lépéseként értékelje". A cikk szerint a médiatörvény ügyében a magyar kormány nem talált szövetségest, ezért a Bizottság kinyújtott kezébe bele kellene kapaszkodnia. "A tét ugyanis óriási. Az elmúlt hónap bebizonyította, hogy az egész magyar EU-elnökség fél éve, sőt az ország politikai reputációja forog kockán. A kormány pedig most végre megkapta, amit kért: itt vannak a hivatalos uniós kifogások. De a magyar kormány a Bizottságtól sokkal többet kapott, mint aggályokat: a valóságban lehetőséget kapott arra, hogy a botrányt maga mögött hagyhassa és emelt fővel távozzon. Úgy, hogy közben még a médiatörvényét is megtarthatja. (http://velemenyvezer.blog.hu/2011/01/24/level_az_eu_tol_tamad_vagy_tamo… )

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta Jonathan Todd, a bizottság médiaügyi biztosának a szóvivője. A levél szerint a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, és ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra és videóblogokra is. A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, és nemcsak az audiovizuális média körében. "Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő. Az EU hatóságai azt is megvizsgálják, hogy nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat. Bár a kormány csak a válasszal együtt hozta volna nyilvánosságra, valaki hozzáférhetővé tette Neelie Kroes levelét. A dokumentum a Szól a Rádió - Változások a Magyar Rádióban nevű Facebook-csoport oldalán is megjelent. Szombaton Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, [4] hogy a levél technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg. Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn elmondta: a kormány a kéthetes határidő lejárta előtt, várhatóan már egy hét múlva válaszol. Közölte, nem látja akadályát a levél nyilvánosságra hozásának, de hangsúlyozta: annak tartalmát már ismertették. Az Európa Tanács szerdán a magyarországi demokrácia helyzetéről is tárgyal. (http://index.hu/belfold/2011/01/24/mediatorveny/ )

Semjén Zsolt az alkotmányozás folyamatáról beszélt az MTI-nek. Szerinte ezt a folyamatot Horn Gyula kezdte és Orbán Viktor fejezi be. Az új alaptörvény megalkotásához elegendő idő áll rendelkezésre, hiszen már 1989-ben azon gondolkozott az értelmiség, hogy új alkotmányt kell alkotni. Minden gondolatot pro és kontra számtalanszor megvitatták már, nem kell tovább húzni az időt. Eddig azért nem született új alkotmány, mert nem volt meg hozzá a kellő parlament felhatalmazás. Semjén Zsolt a későbbi módosítást igen szigorú feltételekhez kötné, mert nem lesz indokolt a gyakori módosítgatás. A jelenlegi alkotmány nem egységes mű, hanem a történelem sodrában született "módosítgatások elegye" ezért van szükség a gyakori módosításra. A pártelnök kitért arra is, hogy politikai hisztériakeltés zajlik magzati élet védelmének alkotmányba foglalása körül; a jelenlegi alkotmány is védi a magzati életet, és például a magzatnak örökösödési joga van. A magzati élet alkotmányos védelme viszont nem jár együtt az abortusz szigorításával. "Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy "prófétai jel módjára" meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről" - fogalmazott. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az alkotmány preambulumában – a lengyel alkotmányhoz hasonlóan - szerepelje az Istenre való egyértelmű hivatkozás, és Magyarország keresztény történelmére, és az egységes magyar nemzet való utalás, illetve a Szent Koronára való utalás is, mert ez jeleníti meg leginkább a magyar kulturális és történelmi sorsközösséget függetlenül a határoktól és etnikai hovatartozástól. Semjén Zsolt hozzátette: még nem született döntés az alkotmány elfogadásához kapcsolódó eseményekről. (http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-408387 )

– Nem jártam közben a feleségem munkája érdekében – mondta a Blikknek Pállfy István. Kérdésünkre, hogy nyilvános pályázati kiírás híján egyáltalán honnan értesült neje, Tóth Judit az álláslehetőségről, a kereszténydemokrata honatya úgy válaszolt: „Judit a szakmai kapcsolatai révén tudta meg, hogy a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet olyan embert keres, aki rendezvényszervezéssel és kommunikációval foglalkozik."
Pállfy nem segített feleségének. A KDNP-s Pállfy István azt mondja: nincs semmi köze neje állami kinevezéséhez. A Blikk levelet küldött valamennyi országgyűlési képviselőnek , melyben arra kért választ, hogy rokonaik közül ki kapott állami megbízást, illetve, hogy nem tartanák-e szerencsésnek, ha az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatukban feltüntetnék, dolgozik-e közpénzért valaki a rokonaik közül. Pálffy István szerint ilyesmire nincs szükség. Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint viszont egyáltalán nem lenne probléma egy-két sorral kiegészíteni a vagyonnyilatkozatot. (http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/palffy-eltitkolna-hol-dolgozik-a-nej… )

A múlt héten Semjén Zsolt sajtótájékoztatót tartott választókörzetében, Kalocsán. Megjegyezte, hogy kitűnő a kapcsolat a város, a megye, az ország és a brüsszeli képviselők között, mely nélkülözhetetlen a térség fejlődése szempontjából. A képviselő beszélt a kormányirodák működésének megkezdéséről, az Új Széchenyi Terv elindulásáról, a kalocsai kórház helyzetéről. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány fő feladata a munkahelyteremtés, illetve a kis- és középvállalkozások adóterheinek további csökkentése. Az ország legfőbb gondja az államadósság, ennek csökkentése érdekében volt szükség a magánnyugdíjpénztárak államosítására. A képviselő kitért a benzin árának emelkedésére, a Hajós-Miske elkerülő út építésére, illetve a Foktő környékén tervezett Duna híd megépítésére. (http://hiros.index.hu/politika/kalocsa/semjen_-_atszervezes_lesz_a_kalo…)

A 168ora.hu összeállítást közöl az új szja-rendszerről több marad a miniszterek zsebében címmel, Húzós gázsik az Orbán-kormányban – Ők jól járnak az új adózással alcímmel. A cikk bevezetőjében kiemelik: "Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 300 ezer, Fónagy János közlekedésügyben illetékes parlamenti államtitkár 200 ezer, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig több mint 130 ezer forinttal többet vihet haza havonta az új, egykulcsos adórendszernek köszönhetően. Utóbbi politikusnak csak a havi fizetésnövekménye legalább 20 ezer forinttal több, mint az átlagos magyar pedagógusbér. Ők már biztosan jól jártak." A cikkben több kormányzati személyiség béremelését sorra veszik, összehasonlítva egy egyszerű ember jövedelmével. Például Selmeczi Gabriella fizetése közel 60000 forinttal emelkedik, ennél kisebb összegből több százezer nyugdíjas él; "de az államtitkárok sem panaszkodhatnak. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár közel 140 ezer forinttal többet visz haza, mint tavaly. Ennyi egy magyar nemzeti park parkőrének havi bére. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára havonta több mint 130 ezer forinttal nagyobb fizetésből gazdálkodhat. Csak a havi fizetésnövekménye legalább 20 ezer forinttal több, mint az átlagos magyar pedagógusbér." A cikkben azt részletezik, hogy adott jövedelemnél csökken-e vagy nő a nettó bér. "Szakértők régóta figyelmeztetnek: az adóreform hatására lesznek olyanok, akik kevesebbet tehetnek zsebre. S az is biztos, hogy a legjobban a magas jövedelmű, több gyerekes háztartások járnak." (http://www.168ora.hu/buxa/huzos-gazsik-az-orban-kormanyban-ok-jol-jarna… )

A rendőrség nyomozást indított a devecseri eltűnt adományokkal kapcsolatos szóbeszédek miatt. A helybeliek ezt  beszélik, Gőgös Zoltán (MSZP) pedig levélben fordult Pintér Sándorhoz, megkérdezve, hogy valóban indult-e nyomozás. A múlt hét közepén az ORFK szóvivői irodájának vezetője, Tímár Zoltán azt mondta: nem érkezett egyetlen feljelentés vagy bejelentés a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak gyűjtött adományokkal kapcsolatban, és nem nyomoznak az ügyben. A Veszprém megyei rendőr-főkapitányság hétfőn azt írta, a lakosság körében terjedő és a sajtóban megjelent híresztelések tisztázásáért kezdtek nyomozni csalás gyanújával. A rendőrség hangsúlyozza, bejelentés a mai napig sem érkezett hozzájuk emiatt. Azért indítottak hivatalból eljárást, hogy kiderítsék, van-e alapja a szóbeszédnek. A rendőrség kéri, hogy aki a híresztelésekben szereplő visszaélésekkel kapcsolatban konkrét információval rendelkezik, tegyen bejelentést, a rendőrség az adatokat bizalmasan kezeli. (http://index.hu/belfold/2011/01/24/a_rendorok_is_keresik_az_eltunt_adom… )

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn strasbourgi ülésén újraválasztotta alelnöknek a magyar küldöttségvezetőt, Braun Mártont (FIDESZ/KDNP). A magyar képviselőt tavaly nyáron választotta a 47 tagállam összesen 318 képviselője alelnöknek. A Parlamenti Közgyűlés most újraválasztotta a testület elnökét, a török Mevlüt Cavusoglut és egyúttal megválasztotta 20 alelnökét, köztük Braun Mártont. (http://hirszerzo.hu/kulfold/20110124_europa_tanacs_braun#rss