Az államtitkár kiemelte, hogy Közép-Európa legfontosabb feladata a régió biztonságának és stabilitásának megőrzése „az egyre kevésbé stabil környezetben”, és a gazdasági versenyképesség biztosítása „innovatív” megoldásokkal.

Mindez meghatározza a magyar soros elnökség programját is, amelynek első számú eleme a közös, közép-európai hozzájárulás az Európa jövőjéről szóló stratégiai vitához.

Ezzel kapcsolatban Mikola István aláhúzta, hogy Magyarország üdvözli a márciusban elfogadott Római Nyilatkozatot, amelyben a Nagy-Britannia kiválása után az Európai Unióban maradó 27 tagállam és az uniós intézmények vezetői kiálltak az uniós állampolgárok szabad mozgása és a külső határok védelmének fontossága mellett. Hozzátette, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne a „kétsebességes Európa”, az pedig elengedhetetlen, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok garanciát kapjanak arra, hogy beleegyezésük nélkül nem kötelezik őket újabb szabályok betartására.

A soros V4-elnökség programjának második eleme a biztonság és a stabilitás erősítése a migrációs válság kezelése révén – tette hozzá Mikola István, hangsúlyozva, hogy Németország továbbra is nagyon fontos partner a V4 csoport céljainak eléréséhez.

A program harmadik fő pontja a hozzájárulás a közlekedési és energiaszállítási hálózatok összekapcsolódásának, interkonnektivitásának javításához. A magyar soros elnökség további kiemelt célja a régió gazdasági versenyképességének erősítése a digitalizáció és a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésével, valamint a V4 csoport kapcsolatainak elmélyítése európai és globális partnerekkel a politikai párbeszéd folytatásával és közös érdekeken alapuló projektekkel.

Mikola István a V4 csoport és Németország kapcsolatáról szólva hozzátette, hogy a soros magyar elnökség programjának legfontosabb német vonatkozású témái közé tartozik az európai gazdaság versenyképessége, valamint az ipar és a digitalizáció kapcsolata, és ezzel összefüggésben a digitális átalakulás ösztönzése.

„A V4 csoport fontossága jelentősen növekedett az EU-ban”

Az államtitkár hangsúlyozta: a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta csoport üdvözli az európai és Európán kívüli partnerek érdeklődésének növekedését, amely azt jelzi, hogy „a V4 csoport fontossága jelentősen növekedett az EU-ban”.

Mikola István többi között arról is beszélt, hogy Magyarország exportra épülő gazdaságként érdekelt a multilaterális együttműködésben és a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésében.

Volker Treier, a DIHK vezérigazgató-helyettese a V4-ek jelentőségét méltatva rámutatott, hogy Németország és a csoport kétoldalú kereskedelmi forgalma több mint 250 milliárd euró, ami 50 százalékkal meghaladja Németország és legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína kétoldalú kereskedelmi forgalmát. Hozzátette, hogy a V4-ek térségében tevékenykedő több mint 3000 cég már mintegy 60 milliárd euró értékben hajtott végre beruházásokat és csaknem egymillió embernek ad munkát.

Corinna Bölhoff, a német szövetségi és energiaügyi minisztérium szakértője mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a V4-ek gazdasági növekedése hosszú ideje meghaladja az EU átlagát. A tárcánál nagy figyelemmel tanulmányozzák ezt a folyamatot, és vizsgálják, hogy miként követhetik a gyors növekedés közép-európai példáját.

Jerzy Kwiecinski, a lengyel gazdasági fejlesztési tárca miniszterhelyettese előadásában rámutatott, hogy a gazdasági felzárkózást szolgáló uniós kohéziós alapokból juttatott források az uniós költségvetés nettó befizetőinek is igen jövedelmezőek, mert minden egyes euróból 80 cent visszajut hozzájuk a felzárkózást célzó beruházások, fejlesztések révén.

A lengyel miniszterhelyettes és a konferencia cseh előadója, Eduard Muricky, az ipari és kereskedelmi tárca helyettes vezetője egyaránt rámutatott a digitális átalakulás és a technológiai innovációval foglalkozó feltörekvő vállalkozások, a startup cégek jelentőségére. Jerzy Kwiecinski figyelmeztetett, hogy ezen a területen javítani kell az üzleti környezet alakítását célzó politikát, mert az eddigi tapasztalatok alapján az EU egészére jellemző, hogy a startup cégek az indulás után röviddel „elmenekülnek”, jellemzően az Egyesült Államokba telepednek át.

Rastislav Chovanec szlovák kereskedelmi miniszterhelyettes a V4-eknek a járműiparban betöltött jelentőségéről szólva aláhúzta, hogy egy-egy nagyobb beruházás határokon átívelő módon ösztönzi a gazdaságot. Így már lassan szinte mindegy, hogy egy külföldi autógyártó Szlovákiában, Csehországban vagy Magyarországon épít új üzemet, mert a szlovák, a cseh és a magyar beszállítók egyaránt lehetőségekhez juthatnak.