Kósa Lajos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az angol jelentős csalások elleni hivatal az Alstom francia vállalat vezetői ellen eljárást indított, mert 2,3 millió eurót a BKV-nak és az ahhoz közel álló embereknek utaltak át, hogy a cég szerelvényeit rendeljék meg. Hozzátette: a Magyar Idők információi szerint a szocialisták miniszterelnöke, Medgyessy Péter családi cége ebből a kenőpénzből 600 ezer eurót, azaz 180 millió forintot kapott. Azt firtatta, hogy Medgyessy Péter el tud-e számolni ezzel a pénzzel, hol van a többi pénz, illetve kik azok, akik érintettek az ügyben. Szerinte Demszky Gábor volt főpolgármester, Bajnai Gordon volt miniszterelnök és a BKV felelős vezetőinek körében kell keresni a maradék pénzt. Hozzátette: a Legfőbb Ügyészségnek – amely Tarlós István főpolgármester bejelentése nyomán már régóta nyomoz – meg kell hallgatnia ezeket a volt politikusokat is. Úgy értékelt, a magyar demokrácia 25 éves történetében miniszterelnököt ilyen súlyos vád még nem ért, és Medgyessy Péternek el kell számolnia azokkal az összegekkel, amit korrupció gyanánt átutaltak neki. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a gyanú szerint a francia cég tanácsadói szerződésekkel leplezte a kenőpénzek átadását. Jelezte, az ÁSZ is vizsgálta a beszerzést, és megállapítása szerint jelentős hátrány érte a magyar államot, a fővárost. Véleménye szerint újabb tekintélyes csontvázhalmaz esik ki a szocialista kormányázás szekrényéből. Az Alstom-ügy minden lehetséges szálát fel kell fedni – hangsúlyozta, jelezve: a kormány sürgetni fogja a vizsgálatot, de arra is szükség van, hogy a Fővárosi Közgyűlés is megvizsgálja az ügy körülményeit.

Hollik István (KDNP) a nap folyamán benyújtandó 2017-es költségvetést úgy értékelte, hogy az az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséje lesz. Elősegíti a magyar emberek, a családok gyarapodását, és azt is biztosítja, hogy a terrorfenyegetés és a népvándorlás ellenére Magyarország stabil legyen – mondta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a költségvetés a kormány politikájának leghűbb tükre. Az államtitkár ismertette a fontosabb adatokat, és jelezte, jövőre folytatódnak az életpályák, nőnek a jövedelmek, nő a családi adókedvezmény, áfacsökkentés lesz.

Jegybanktörvény-módosítás

Vas Imre (Fidesz) a törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve kiemelte: az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket pontosították, illetve törölték, az Ab észrevételeinek maradéktalanul eleget téve. Jelezte: garanciális szabályként írják elő, hogy az alapítványok gazdálkodását az ÁSZ jogosult és köteles ellenőrizni.

Tállai András, a kormány nevében jelezte: a módosító javaslatokat támogatják.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) kitért az államfő észrevételére miszerint a visszamenőleges hatályú törvénykezés alkotmányellenes. Erre hosszú távon figyelni kell – közölte. Szerinte szó nem volt arról, hogy a kormány olyan ügyet próbált áterőltetni, mint amit az ellenzék felvetett. Ha voltak anomáliák, az ügyészség nyomozni fog és megállapítja történt-e bűncselekmény. Végig kell gondolni az alapítványok működését is, és azt, hogy az alapító felelőssége meddig terjed – tette hozzá. A javaslat támogatható – mondta.

Bánki Erik (Fidesz) előterjesztőként azt mondta: érdemi felvetés nem hangzott el a vitában, csak politikai lózungokat hallottak. Korrekt döntés született az Ab részéről, a testület állásfoglalása alapján dolgozták át a törvényt – közölte. Hozzátette: az alapelvek nem változtak, s azt javasolta Staudt Gábornak, ha továbbra is alkotmányellenesnek tartja, forduljon az Alkotmánybírósághoz. Arról, hogy a közpénzből magánpénzzé akarták volna nyilvánítani a forrásokat, azt mondta: egy alapítvány gazdálkodása sem korlátlan, bizonyos követelményeknek meg kell felelni. A jegybank elnök munkáját érintő felvetésre azt mondta: Simor András korábbi elnök idején a jegybank monetáris politikája megbukott.

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Határozathozatalok

Az alkotmányellenességet korrigálva változtatott az MNB-törvényen a Ház

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A Ház azután szavazott ismét az MNB-törvény módosításáról – 112 igen szavazattal, 61 nem ellenében fogadva el azt –, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi változat egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek ítélte. A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizi. A jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni. A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek.

Elfogadták az újabb egészségügyi törvénycsomagot

Újabb egészségügyi törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés. A tíz jogszabályt érintő döntés értelmében egyebek között változik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyület került fel a jegyzékbe. A parlament 132 igen, 40 nem szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el a törvényt.

Elég lesz egy szervnek bejelenteni az adatváltozásokat

Július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat, miután a Ház elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló kormányindítványát. A képviselők 134 igen szavazattal, 34 ellenében, 6 tartózkodással támogatták Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, amelynek lényege az adminisztrációs terhek csökkentése. Az eddigi gyakorlat szerint ha az ügyfél valamely adatát – például a lakcímét vagy a székhelyét – több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. A módosítással azonban már csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és az továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.

Tervezői művezetőt kell alkalmazni az új lakóházak építésénél

Az Országgyűlés kötelezővé tette tervezői művezető alkalmazását a 300 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű új lakóházak építésénél. A képviselők a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára 136 igen vokssal, 32 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását, amely a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pénzügyi intézmények is nyújthatnak postai szolgáltatást kistelepüléseken

A postatörvény módosításával a parlament lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken. Lázár János miniszter javaslatát 113 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások, például a levélküldemények feladása iránt – egyebek mellett ezzel magyarázta korábban a Miniszterelnökség postaügyekért is felelős államtitkára, hogy a jövőben pénzügyi intézmények is elláthatnak postai feladatokat. Németh Lászlóné azt mondta, a módosítás után azokon a kistelepüléseken végezhetnek majd postai szolgáltatást az erre szerződött pénzintézetek, leginkább takarékszövetkezetek, ahol rendkívül alacsony a postafiók kihasználtsága.

Állami tisztviselők értékelik a projekteket

Állami projektértékelői szaknévsor létrehozásáról döntött a parlament, amely 112 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 28 tartózkodással fogadta el az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatot. A fejlesztési forrásokra vonatkozó új pályázati értékelési rendszer lényege, hogy a folyamatot állami tisztviselők, állami érdekkörben dolgozók végzik, ezzel megszűnik az értékelések kiszervezése – ismertette korábban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Szerinte ezzel átláthatóbb, igazságosabb viszonyok jönnek létre, és csökken a korrupciós kockázat.

Új törvényt fogadtak el az igazságügyi szakértőkről

A Ház új törvényt alkotott az igazságügyi szakértőkről, a korábbi kettő helyett egy jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. A képviselők 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter előterjesztését. A parlament az új törvényben egységesítette a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát, amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel.

Külön törvénybe foglalták a védelmi és biztonsági beszerzések szabályait

A parlament törvényi szintre emelte a honvédelmi és biztonsági területek beszerzésére vonatkozó, eddig kormányrendeletben szereplő szabályokat. A képviselők 112 igen, 64 nem szavazattal fogadták el a változtatásokat, amelyeket az új közbeszerzési törvény, valamint EU-irányelvek tettek szükségessé. A Ház döntése kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére vonatkozik.

Vita az egészségügyről

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: idén és a jövő évben a budapesti egészségügyi ellátás megújítását tervezi a kormány, emellett már 2016-ban elindulhat az a többéves bérfejlesztési program, amelyre a költségvetésben 100 milliárd forint nagyságrendű összeg áll rendelkezésre. A tárcavezető kifejtette: a budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását. Hangsúlyozta: a fővárosi kórházfejlesztés mellett az alapellátás erősítése is fontos. A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés – mondta.

Selmeczi Gabriella fideszes vezérszónok arról beszélt, hogy az előző kormányok után a romok eltakarítása még folyik, egyúttal elindult a fejlesztés, a bérrendezés az egészségügyben. Meglátása szerint a szocialisták újra fizetőssé tennék az egészségügyet, eladnák a kórházakat, kiszolgáltatnák a nagytőkének a gyógyszertárakat, mert csak üzletet látnak az egészségügyben. Ezzel szemben a Fidesz tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, elismeri áldozatos munkájukat, felelősségüket, ezért eddig 300 milliárd forintot fordítottak a bérrendezésére. A pályakezdő orvosok itthon tartása érdekében rezidenstámogatási programot indítottak 2011-től, erre eddig 5 milliárd forintot fordítottak – idézte fel. A képviselő az eredmények között említett a várólistán lévők számának felére csökkenését, a rég várt fejlesztések elindulását javarészt vidéken, azt, hogy a sürgősségi betegellátásban csaknem 11 milliárd forintos fejlesztés indult, a csecsemőhalandóság két éven belül 20 százalékkal csökkent, a gyermek sürgősségi ellátásra kiemelt figyelmet fordítanak, és megújultak a koraszülött centrumok. Selmeczi Gabriella kitért rá: egyes régiókban komoly gond a betöltetlen háziorvosi praxis, 2014-2015-ben azonban pályázati rendszer keretében több praxist sikerült betölteni.

A Fidesz másik vezérszónoka, Németh Szilárd is azt mondta, hogy az ellenzék a 2010 előtti világ visszaállítását akarja az egészségügyben, csakúgy, mint az oktatásban. Az iskolák, a kórházak, a gyermekek és nővérek semmi másra nem kellenek nekik, mint biodíszletnek – fogalmazott. Szerinte a nehézségeket nem balhékkal, tüntetésekkel lehet megoldani, hanem párbeszéddel.


Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a párt vezérszónokaként felszólal az egészségügy jelenéről és jövőjéről tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 26-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, a 30 ezer magyarországi orvos lakosságarányos száma megfelel a nemzetközi átlagnak, az ápolók száma viszont tragikusan alacsony, 4 ezer új ápolóra lenne szükség. Kiemelte azt is, hogy alacsonyak a bérek az egészségügyben, ám a kormány megkezdte a fizetések rendezését például a rezidensek ösztöndíjprogramjával. Az ápolók bére is emelkedett, de ez messze nem éri el a szükségest – mondta, sürgetve ezért a fizetésük növelését, amivel szerinte talán a létszámuk is bővíthető. A kereszténydemokraták vezérszónoka emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintos fejlesztés volt az egészségügyben, az uniós támogatási rendszer sajátossága miatt főként a vidéki kórházakban. Emellett új mentőállomások létesültek, felére csökkentek a várólisták – tette hozzá. Harrach Péter fontosnak tartja a 2017-re tervezett 100 milliárd forintos forrásbővítést, amely lehetőséget ad nagyrészt a béremelésekre. Arról is beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer kissé túlhizlalt, túlsúlyos, ezért strukturális változásokra van szükség, aminek szerinte az egyik lényeges eleme a nem elsősorban gyógyítást, hanem gondozást szolgáló ágyak fokozatos, megfontolt áttelepítése az erre alkalmassá tett szociális rendszerbe.
 
A népegészségügy terén tett előrelépésekre mutatott rá Bene Ildikó (Fidesz), ide sorolva, hogy Magyarország elsőként próbálta visszaszorítani a transzzsírsavak fogyasztását, amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a daganatok kialakulását befolyásolják. Felelevenítette a közétkeztetés átalakítását, a fiatalok mozgásra nevelését, de szólt a szűrőprogramokról is. Beszámolt arról is: az ország 61 egészségfejlesztési irodájának szolgáltatásait már csaknem 160 ezer ember vette igénybe. 

Földi László (KDNP) a ceglédi kórház komoly fejlesztéseiről számolt be, negatívumként hozta fel ugyanakkor, hogy a nagykátai járás ellátása átkerült a jászberényi intézményhez. Azon félelmének adott hangot, hogy a ceglédi fekvőbeteg-ellátás egy része is átkerülhet oda.

Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a baloldal újra fizetőssé akarják tenni az egészségügyet. A képviselő az orvosok és az ápolók nevében visszautasította azt a képet, amelyet az ellenzék fest az ágazatról. A szocialista kormányok nagyon sok lehetőséget mulasztottak el, amikor tehettek volna az egészségügyért – jelentette ki. Az Orbán-kormány 2010-ben szembenézett a problémákkal, beazonosította azokat és valódi forrásokra alapozva elindított az egészségügy átalakítását – szögezte le.

Tapolczai Gergely (Fidesz) a gyógyszerellátás témáját elemezve arra emlékeztetett, hogy 2006-2010 között az akkori kormányzat úgy alakította át a lakossági gyógyszerellátást, hogy nagy teret engedtek a befektetők érdekeinek. 2010-re körülbelül hatszáz vidéki kispatika került csődközeli állapotba – hangsúlyozta. A kormányváltás után, a stabilizáció jegyében megállították illetve visszafordították ezt a folyamatot – emelte ki.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára azt mondta, a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénzek nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt években. Nincs mit visszapótolni, mert nem vettek ki abból semmit – mondta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a mostani kabinet és a szocialista kormányok tevékenységét hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt az egészségügyben a gépek átlagéletkora 9 év volt, most hat év. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt az ország 79 százalékára ért oda a mentő 15 perc alatt, most 90 százalékára ér oda.

Hollik István (KNDP) azt firtatta, hogy a szocialisták újra be akarják-e vezetni a vizitdíjat. Ezt arra alapozva kérdezte, hogy Gyurcsány Ferenc független országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök felszólalásában azt mondta, az egészségügy nagy hazugsága három alappilléren nyugszik: mindenkinek ingyenesen jár az ellátás, mindenkinek a legjobb ellátás jár, mindenkinek ugyanaz az ellátás jár. A kormánypárti képviselő szerint egyértelmű, hogy az egészségügy helyzete nem érdekli az ellenzéket, csak támadni akarja a kormányt. Hozzátette: a baloldali kormányok 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, a mostani kormány 500 milliárd forintot tett bele az egészségügybe.

Boldog István (Fidesz) egy Szolzsenyicin idézettel kezdve felszólalását azzal vádolta a szocialistákat, hogy nemcsak az MSZMP vagyonát örökölték, hanem szellemiségét is. A szocialisták mindent leromboltak, bevezették a vizitdíjat, a kórházakat zártak be – mondta. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt széfeket vásároltak ahelyett, hogy lélegeztetőgépet vettek volna. Bírálta a Jobbikot is, szerinte ők is üzletet látnak az egészségügyben. Ezt azzal magyarázta, hogy Lukács László György (Jobbik) volt cége orvosokat „exportál" külföldre.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára rámutatott, hogy ez a kormány volt az, amely 2010 után felmérte, hányan várnak valamilyen beavatkozásra. Mint mondta, amikor ezt felmérték, akkor 77 ezren voltak a várólistákon, ma ez a szám 34 ezer. Szerinte az EU-ban nagyon sok ország büszke lenne arra, ha ilyen számokat tudna felmutatni.

Rétvári Bence (KDNP) szerinte 2010 előtt a nyerészkedés jellemezte a kormányzati politikát az egészségügy területén. Kórházakat, egész kasszákat privatizáltak – mondta, hozzátéve, 2010 után meg kellett menteni az egészségügyet a csődhelyzettől, az elüzletiesedéstől, a privatizációtól, forráskivonástól. Szerinte a területi különbségek kiküszöbölésére az egészségügyi intézmények állami fenntartása alkalmas. Jelezte, a növekvő források nem jelentik azt, hogy az egészségügy betegségei egyik napról a másikra megszűnnek. Az elmúlt évek intézkedéseit ismertetve elmondta azt is, reméli, hogy a következő hónapokban az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére programot tudnak készíteni.

Kovács Sándor (Fidesz) arról szólt, hogy az MSZP-kormány kórházakat zárt be, egészségügyi dolgozókat tett utcára, a szocialisták csak „üzletet látnak a betegellátásban". Ezzel szemben az Orbán-kormány felelős politizálással belátható időn belül minden magyarnak elérhető európai szintű egészségügyi szolgáltatást akar biztosítani – mondta.

Frakciótársa, Révész Máriusz ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc a mostani vitában is a fizetős egészségügy mellett tette le a voksát.

A szintén fideszes Font Sándor is a 2002-2010 közötti szocialista egészségügy-politikát bírálta, például a vizitdíjat, a privatizációt és a patikaliberalizációt.

Dunai Mónika (Fidesz) szerint a baloldal az összeomlás szélére vitte az egészségügyet, több mint 600 milliárd forintot vont ki onnan és még a betegeken is hasznot akart húzni. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a struktúra fejlesztését csaknem 500 milliárd forinttal támogatta, megújult a infrastruktúra, új műszereket vásároltak. A források legnagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátásra ment, azon belül is az onkológiai ellátás volt kiemelt terület – tette hozzá. Kiemelte: jelenleg olyan szívbetegségek kezelésére van lehetőség Magyarországon, ami Közép-Európában máshol nem adott.

Frakciótársa, Simon Róbert Balázs (Fidesz) arra mutatott rá: a polgári kormány folyamatosan pótolja a megelőző kabinetek által kivont forrásokat az egészségügyben. A többi közt a csornai egészségügyi fejlesztésekről számolt be. Az alapellátásról kijelentette: annak finanszírozását is többször növelte a kormányzat az elmúlt négy évben, 2013 óta a háziorvosi szolgáltatások finanszírozási díja 35 százalékkal emelkedett.

A szintén fideszes Hörcsik Richárd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztésekről számolt be.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az egészségügy felelős finanszírozását hangsúlyozta. Arra mutatott rá, hogy míg a 2010-et megelőző nyolc évben kétszer is csökkent az egészségügy forrása, ráadásul a betegek terhére is - egyszer a gyógyszerkasszát kurtították meg, egyszer pedig a 13. havi bért vonták el –, addig azóta a kabinet a gyógyszerkiadásokat csupán úgy mérsékelte, hogy az a betegeknek is kedvező legyen. Szólt arról is, hogy Magyarországon nominálisan növekedett az egészségügyre fordított forrás az elmúlt időszakban, és fontos változásnak ítélte az intézmények állami kézbe kerülését.

Vas Imre fideszes képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Budapest VIII. és IX. kerületében, ahol sűrű az egészségügyi infrastruktúra, több félmilliárdosnál nagyobb összegű beruházás történt. Ezek között említette a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet digitális röntgenjeinek beszerzését, illetve a főépület energetikai felújítását 1,6 milliárd forintért, az Auróra utcai rendelő külső és belső felújítását 1,5 milliárd forintért, valamint a Heim Pál Gyermekkórház energetikai felújítását 570 millió forintból. Hozzátette: a polgári kormány folyamatosan pótolja a korábban elvont forrásokat, elmaradt beruházásokat.

A vita ezen szakaszában felszólaló fideszes képviselők a választókörzetükben történt egészségügyi fejlesztéseket sorolták. Vécsey László az aszódi rendelő és a kistarcsai kórház felújítását említette, és jó iránynak nevezte, hogy Pest megyét Budapesttel együtt kezelik, mert – mint mondta – kölcsönösen igénybe veszik egymás szolgáltatásait.

Szintén a beruházásokat sorolta Csöbör Katalin, aki a borsodi fejlesztésekbe engedett betekintést, majd azt hangsúlyozta, a kormány kiemelten kezeli az egészségügyet, és ez a hozzáállás nem fog változni a jövőben sem. Hozzáfűzte, nem igaz, hogy a kormány nem fejleszti a szektort.

Ezt alátámasztva Bóna Zoltán a szigetszentmiklósi rendelőintézet fejlesztését említette, ahol elmondása szerint 2010-ben kritikus volt az eszközpark állapota.

Részben az Ander Balázs jobbikos képviselő által elmondottakra reagálva közölte, Somogy megyébe 28 milliárd forint értékű fejlesztés érkezett.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitában azt mondta, korábban az egészségügyi bérfejlesztésnek tartósan nem volt meg a fedezete a költségvetésben. Hozzátette: 2010-ben elemzők bércsökkentést javasoltak, a kormány ehelyett 2011-ben egyszeri pótlékot fizetett, 2012-ben pedig már a béremelés összhangban volt a gazdaság teljesítményével.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára a vitában elhangzottakat zárszavában úgy összegezte, olyan érzése van, mintha a kormány és az ellenzék nem ugyanazt a meccset nézné. Kifejtette, a patikai rendszer sikerrel működik, ez abból is kiderül, hogy a vitában nem esett szó róla. Az adósságokkal kapcsolatban azt mondta, 2014 év végén 78 milliárd forint adóssága volt az ágazatnak, tavaly, év végén pedig 38 milliárd forint. Hangsúlyozta: a kormány mindig a zsebébe fog nyúlni, amikor szükség lesz rá, mindig is ezt tette. Az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, hitelességi problémák merülnek fel, mivel az egészségügyből 2010-ig kivették a pénzt, 2010 óta viszont többletforrásokat biztosítanak. Ónodi-Szűcs Zoltán az elvándorlással kapcsolatban azt mondta, a jelenség nemcsak magyar probléma, más országokban is megfigyelhető, és a tendencia csökkenést mutat.