A 21. századi keresztényüldözés elbagatellizálása rendszeresen megmutatkozik a sajtóban és a politikai közömbösség révén is. Azbej Tristan államtitkár erről és a magyar humanitárius politika jelenlegi irányáról beszélt az S4C-nek. Riport a szeptember 4-6 között zajló budapesti nemzetközi keresztény konferenciáról.
Azbej Tristan (KDNP), üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár előadást tart a a szeptember 4-6 között zajló budapesti nemzetközi keresztény konferencián (Budapest, 2019.09.05. Fotó: S4C)
Azbej Tristan először kiemelte, hogy a cél az, hogy bemutassuk a sokak által elhallgatott valóságot. Jelenleg a világon több, mint 245 millió embert érint fizikai üldöztetés vagy félelem a meggyőződésük miatt, így ezek az emberek kényszerűek elhallgatni azt, hogy miben hisznek. Azért fontos erről beszélni, mert még mindig kevesen veszik tudomásul a jelenséget, elfedve így ezen közösségek valódi helyzetét.
Fontos a keresztény kommunikátorok szolgálata
Az államtitkár a konferencia résztvevőihez szólva elmondta, hogy tavaly több, mint 4136 embert öltek meg a hitük miatt, amire a világ válasza a csend volt, most pedig ismét alkalom adódik arra, hogy ezt a csendet megtörjék.
A 2019 márciusában történt, tragikus újzélandi lövöldözésre reagálva viszont kiemelte, hogy a világ akkor joggal háborodott fel, de amikor több, mint egy hónappal később Srí Lankán a húsvétot ünneplő keresztényekre támadtak, az nem érdemelt jelentősebb médiafigyelmet, ahol viszont szó esett róla, ott többségében – elhallgatva, hogy keresztények az áldozatok – „húsvéthívőknek” titulálták őket.
Hozzátette: „a mi küldetésünk egyik legfontosabb eleme az, hogy a szenvedők hangja legyünk és felismerjük, rávilágítsunk az üldözött közösségek helyzetére“.
A kezdetekre utalva elmondta azt is, ami miatt Magyarország foglalkozik az üldözött keresztények sorsával, az egy 2016-os konferenciára vezethető vissza, amin Orbán Viktor is részt vett több, Közel-keleti vallási vezetővel együtt. Akkor szembesültek azzal a borasztó helyzettel, ami az ottani keresztények számára mindennapokat jelenti.
Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a nyugati politikai közömbösség, ami körbelengi az üldözött keresztényekhez való hozzáállást, a mai napig problémát jelent, a magyar álláspontot pedig gyakran provokatívnak és „kirekesztőnek” bélyegzik. Ezzel szemben – tette hozzá – a magyar humanitárius politika kifejezett, de nem kizárólagos, ahogy azt a legutóbbi, jezidi népcsoport felé irányuló humanitárius projekt is bizonyítja.
A határozati javaslatok első korrekciója mindig a „keresztény” szó kihúzása
A nyugati világ országaiban még mindig az iszlamofóbia van előrébb, mint a direkt segítségnyújtás. A politikai korrektség rányomta a bélyeget számos nyugati állam hozzáállására, ugyanis azok egy-egy tervezet megszövegezésekor először mindig a „keresztény” szót húznák ki, mondván, hogy ez diszkrimináció a többi vallási kisebbséggel szemben.
A magyar nem politikai alaú érvelés, hanem tényekre alapul, ezért fontos a „fact-findingre” épülő kutatás és elemzés. Határozott törekvés van arra, hogy személyes és első kézből származó információk alapján alakítsuk ki a segítségnyújtás legjobb módját – mondta.
Azbej Tristan hozzátette, hogy a cél egyfajta szemléletformálás is: kiemelkedően fontos volt 2017 végén az első nemzetközi konferencia megrendezése a keresztényüldözésről, amin 32 országból több, mint négyszázan vettek részt. A nyugati politikai részvétel sajnálatos módon alacsony maradt, ami mutatja a közömbösséget.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy minden hónapban igyekeznek meghívni olyan egyházi elöljárókat, akiket közvetlenül is érint a probléma. „Ez azért fontos, hogy közelről lássuk, mi történik a helyszínen, egyben pedig lehetőség arra, hogy a média bevonásával rávilágítsunk az ő helyzetükre”.A
A magyar humanitárius politika
A magyar segítségnyújtásról szólva kiemelte, hogy eddig mintegy 32 millió euro összeget fordítottak a projektekre a válságövezetekben és ezzel több, mint 50 ezer embernek tudtak segíteni. Hangsúlyozta, hogy nem a bajt és a problémát kell idehozni, hanem segítséget kell odavinni, mert ez mindenki érdeke. Így csökken az Európára nehezedő migrációs kockázat, a helyiek pedig nem kényszerülnek arra, hogy elmeneküljenek a hazájukból.
A másik fontos alapelv a közvetlenség, amely kikerüli a nagy és átláthatatlan NGO-kon keresztül történő segítségnyújtást, ehelyett pedig direkt módon és gyorsabban juttatja el a segítséget. A közvetlenséghez hozzátartozik, hogy „nem próbálunk meg Budapestről okoskodni, hanem odamegyünk és megkérdezzük, hogyan is segíthetnénk? A válasz erre általában az, hogy a legjobbat azzal tesszük, ha biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy megmaradhassanak a szülőföldjükön”. Ehhez három dologra van szükség: normális életre és élőhelyre, valamint a megélhetés garantálására.
II. Nemzetközi Konferencia a Keresztényüldözésről
Azbej Tristan bejelentette, hogy 2019. november 25. és 28. között Magyarország megrendezi a második nemzetközi konferenciát a keresztényüldözés témájában.
A cél a döntéshozók tájékoztatása a létükben veszélyeztetett keresztény közösségek helyzetének javításáról, valamint a magyar kormány Hungary Helps Programjának tapasztalataira épülő nemzetközi összefogás kialakítása, a világ legüldözöttebb vallási csoportjának megsegítéséért.
A II. Nemzetközi Konferencia a Keresztényüldözésről című rendezvény szervezésével a magyar kormány egy széles körű nemzetközi platformot kíván létrehozni a keresztényüldözéssel szembeni globális fellépés érdekében.
