Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt az Országgyűlésben: 2000 éve a keresztény kultúra része a teremtésvédelem, ami szemléletet és magatartást is jelent, és azokat a szempontokat foglalja magába, amelyet ma természet- és környezetvédelemnek, fenntartható fejlődésnek vagy klímavédelemnek nevezünk.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője
Hangsúlyozta: a környezeti válságot szemlélet- és a magatartásváltozással lehet kezelni, ki kell mondani, hogy a tudomány és a technológia vívmányai önmagukban pozitívak, a probléma a haszonmaximalizálással van. Határt kell szabni a termelési és a fogyasztási kényszernek - tette hozzá.
Kiemelte: ez a téma pártpolitikai célokat nem szolgálhat, nemzeti egységet és nemzetközi együttműködést igényel.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: a kormány támogatja a Európai Unió klímacéljait, de a 2050-es karbonsemlegességnek nagy ára van, ez Magyarországnak 50 ezer milliárd forintba kerülne.
Ezért - folytatta - a magyar miniszterelnök azt a feltételt fogalmazta meg, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg ezt az árat, hanem vonják be a szennyező országokat és a nagyvállatokat is. Emellett nem engedhető meg az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése, meg kell őrizni a rezsicsökkentés eredményeit, és nem támogatható az sem, hogy a felzárkózó tagállamokra terheljék a klímacélok árát - fejtette ki.
Hozzátette azt is: támogatni kell az atomenergiát is, mert e nélkül nem teljesíthetők a klímacélok.
