A brüsszeli rendkívüli EU-csúcsra kritikus pillanatban került sor. Felvetődik a kérdés, hogy egy elhúzódó háború árnyékában képes lesz-e az Európai Unió kimondatlanul is belátni, hogy megbukott a migrációs politikája? Képesek-e az Európai Tanácsot alkotó állam- és kormányfők szembesülni a gazdasági kihívások közepette a sokuknak igencsak fájó igazsággal, hogy Orbán Viktornak már megint igaza volt? - írja Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke a Magyar Nemzet hasábjain.
Ki kell mondanunk, az elmúlt időszakban megmérettetett az unió intézményrendszere és könnyűnek találtatott, hiszen sikertelen volt a migrációs válság kezelésében, a koronavírus-világjárványra való gyors reagálásban és a
szankciók további erőltetésével sem a békéhez hozza közelebb a harcoló feleket, hanem a háború elodázásához járul hozzá,
amiben naponta százak életüket vesztik, családok ezrei szakadnak szét, és emberi sorsok sokasága roppan meg, törik szét. A liberális és a konzervatív politikai viták törésvonala tisztán látszik, mégis ritkán esik szó a nyílt politikai vitákban sem ide, sem oda nem álló tagállamok szerepéről vagy szereptelenségéről, ami tartósan vezetett az identitás nélküli vagy azt elpusztítani szándékozó, sodródó, súlyát vesztett Európai Unióhoz. A magyar kormány, a miniszterelnök kezdettől fogva nyílt lapokkal játszik, azaz felvállaltan nem a migrációban látja Európa jövőjét, nem egy föderatív masszában, hanem az erős alkotmányos identitással rendelkező tagállamok európai víziójában hisz, a határok ellenőrzésében, valamint kiáll a Nyugat-Balkán irányába történő bővítés mellett.
Ez a jövőkép az valójában, amely a liberális támadások kereszttüzébe került. Az elmúlt évben, de inkább már hosszú években
áljogállamisági viták kabátjában tetszelgett a brüsszeli elit, amely együtt ünnepeltette magát azon baloldali/liberális politikusokkal, akik közül már néhányan a korrupció vádjával előzetesben ülnek.
Európa nem megérett rá, hanem már a huszonnegyedik órában van, hogy megtisztuljon a liberális-szocialista, identitását vesztett, gyengülő mivoltából, és kereszténydemokrata irányt vegyen.
A rendkívüli uniós csúcson elfogadott következtetések olyan irányt vettek, amelyek fogcsikorgató beismerései a magyar kormány helyes politikájának, nevezetesen, hogy az állam- és kormányfők felhívják az Európai Bizottságot arra, hogy forrást biztosítson a külső határok ellenőrzésére. Jó reggelt, tisztelt liberálisok és mainstream brüsszeli elit, ezt mondjuk már 2015 óta! Ez még sajnos csak a jéghegy csúcsa, és egy első halovány értelmezése a magyar miniszterelnök kristálytiszta uniós biztonságpolitikai gondolkodásának.
Hazánk újkori történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtotta már eddig is a háború sújtotta Ukrajnának.
Az unióval való társulási megállapodást 2017-ben aláíró keleti szomszédunk rendkívül nehéz helyzetben van, azonban külön kell választani egy ország háborús helyzetét és az uniós csatlakozás folyamatát. Az kétségtelen tény, hogy az Európai Tanács is elismeri Ukrajna erőfeszítéseit a teljes jogú uniós tagság elnyeréséhez, ugyanakkor Zelenszkij elnök és a mostani uniós csúcs következtetései között van egy fontos, az elnök által nem szívesen taglalt rész. Ez pedig nem más, mint az Európai Bizottság által meghatározott feltételrendszer, amelyet Ukrajnának teljesítenie kell a teljes körű tagság eléréséhez. Számos reformintézkedés, amelyek közül csak kiemelném a szívünknek és nemzeti identitásunknak oly fontos nemzeti kisebbségek jogainak védelméhez kapcsolódó törvényi keretrendszer biztosítását. Ennek konkrétumait a tavaszra várható ajánlások fogják meghatározni a Velencei Bizottság részéről. Emellett igazságügyi reform, a média szabályozásának uniós jogharmonizációja és számos reformintézkedés várat még magára Ukrajna részéről.
Mindennek megvan a maga folyamata, amelyet Szerbia 2012-es tagjelölti státusa óta, Montenegró a 2010-es tagjelölti státusa óta következetesen, türelmesen és kitartóan betart. A háborús helyzetre hivatkozva nem lehet helyes döntés egy „gyorsítósáv”, egy gyorsított eljárás Ukrajna számára, mert beláthatatlan feszültséget generálna a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok vonatkozásában.
Gyorsításra a béke irányába lenne szükség, hogy megértsék végre az uniós intézmények, valamint a tagállamok vezetői is, hogy
a fegyvernyugvás és az öldöklés befejezése mindannyiunk közös ügye és érdeke,
ez nem lehet liberális vagy konzervatív megközelítés kérdése. A békének univerzális értéke van, amelyet kezdettől fogva képvisel a magyar kormány. 2024-ben új időszámításnak kell kezdődnie az európai parlamenti választásokkal, ahol nincs helye a hatalomban hitelét vesztett baloldali/liberális elitnek, sem a vízió nélküli, idegen hatalmakat kiszolgáló föderalista téveszmének.
Itt vagyunk mi, kereszténydemokrata konzervatívok, van hitünk, nemzeti identitásunk és célunk, amely egy erős tagállamokból álló Európai Unió.
Mi ilyen európai jövőért dolgozunk!
Borítókép: Illusztráció. Segélyszervezet ételosztására várnak emberek Harkivban 2023. február 17-én. Az orosz tüzérségi támadások miatt a legtöbb házban megszűnt az áram- és vízszolgáltatás a kelet-ukrajnai városban (Fotó: MTI / AP / Vadim Ghirda)
