Az Ifjúságkutató Intézet által idén február-márciusban készített reprezentatív kutatásban öt európai ország lakosainak értékorientációját vizsgálták országonként ezer ember telefonos (CATI) megkérdezésével.

A felmérésből kiderült, hogy Magyarországhoz hasonlóan a nyugat-európai országok polgárainak is a család a legfontosabb. Nyugaton ezt a barátok, a szabadidő, a munka, a nemzet, végül a vallás és a politika követi,

a magyarok életében viszont a munka, a vallás és a nemzet hármasa a legfontosabb, és az átlaghoz képest a magyarok őriznék meg nagyobb arányban az egyházak szerepét a társadalomban.

A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára, a legkevésbé jelentős értékként pedig rendre a vallásos hitet jelölték meg. A tanulmány szerint a magyarok érzékelik leginkább, a franciák pedig a legkevésbé, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé. Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbak pedig a magyarok.

A kutatásban megállapították azt is, a magyaroknál a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású vagy anyagi helyzetű csoportok között. Az európai polgárok úgy látják, hogy a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni. Ez különösen igaz a magyar társadalomra, az olaszok és a franciák egy része ugyanakkor inkább a radikális változásokra nyitottabb - derül ki a felmérésből.

A megkérdezett - mindegyik országban - a szegénységi problémákat a segélyezés helyett munkahelyteremtéssel oldanák meg, az emberiség jövőjét a technológiai fejlődés helyett inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák, a demográfiai problémákat pedig a bevándorlás helyett gyermekvállalással orvosolnák.

Kép:123rf