Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta, az uniós csúcson mindenki idegesebb volt a szokásosnál, hiszen minden országban nő a feszültség. Ugyanakkor hozzátette, a józan ész előbb-utóbb teret nyer.

Mint fogalmazott:

egy háborúnak úgy lehet véget vetni, ha megegyeznek a szembenálló felek és tűzszünet jön létre, béketárgyalások kezdődnek.

„Arra számítok, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások melletti közvélemény, ez a hang erősödni fog minden európai országban. Magyarországon pedig, itt józan emberek élnek, itt eleve ez volt a kiindulópont” – tette hozzá a kormányfő.

Ukrajnával kapcsolatos kiadásokról

„Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható” – fogalmazott kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök. Mint mondta: „amikor ők mondanak egy számot, hogy az valóban annyi pénzt jelent-e, erre senki ne vegyen mérget”. Ugyanakkor

három nagy kiadás körvonalazódik, ha Ukrajnáról van szó, amit a Nyugatnak, mint a háború támogatójának finanszíroznia kell.

 

Az egyik a háború költsége. Fegyverek, eszközök, a háborúval járó gazdasági kiadások költségei. Az EU-nak van egy pénzügyi kerete erre. Ez nem igényel újabb befizetéseket a tagállamok részéről, de egy jelentős összeg. „Olyan 9 millárd euró körüli pénzről beszélünk” – fogalmazott a kormányfő.

A másik, amiről még nem tudunk semmit, de felsejlik, az újjáépítés költsége. Amely arról szól, hogy ha véget ér a háború, Ukrajna mely területét ki, és hogyan fogja újjáépíteni. „Ezek beláthatatlanul nagy számok, ezekről nem is érdemes spekulálni” – fogalmazott a miniszterelnök, de mint mondta: ez komoly teher lesz az európai államoknak, ha részt akarnak venni adományozás formájában Ukrajna újjáépítésében.

A harmadik, ez most a leginkább kínzó kérdés, az Ukrajna működéséhez szükséges összeg.

Ukrajna ugyanis egy működésképtelen állam. 

 

A háború előtt, a háború alatt pedig még annyira sem tud úgy működni, hogy előállítson annyi pénzt, amennyibe az ukrán nép élete kerül – fogalmazott a kormányfő. „Ez viszont hatalmas összeg. Havonta olyan 5 milliárd euró lenne, amire szüksége van az ukrán államnak, hogy ne omoljon össze. És az a kérdés, hogy ki fogja odaadni ezt a pénzt” – fogalmazott a kormányfő. Erről szólnak az egyezkedések. Erről majd hazánknak is döntenie kell. A következő két-három hónap EU-s tárgyalásai során látunk már tisztán.

Kevesebb gáz érkezik Európába, mint amennyire szükség lenne

Orbán Viktor az energiaellátás kapcsán kérdésre válaszolva elmondta: „kevesebb energia, és különösen kevesebb gáz érkezik az Európai Unió területére, mint amennyit el szoktunk fogyasztani.”

„Az nem barátság, ha az amerikaiak négyszer olyan drágán adják nekünk azt a fajta gázt (LNG – a szerk.), mint amennyiért ők azt meg tudják venni” – idézte a francia elnököt Orbán Viktor. Hozzátette: jól látszik, hogy mindenki megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét.

Egyetlen megoldás van a magas energiaárak csökkentésére: egyre több gázt kell beszállítani. Most néhány hónapig van elegendő gáz Európában, de tél vége felé ismételten felfelé fognak menni az árak – mutatott rá a kormányfő.

„Ami Magyarországot illeti, lehet, hogy egész Európában kevesebb gáz van és lesz, mint amennyire szükség lenne, de ez nem érvényes Magyarországra”. Hazánk olyan hosszútávú szerződéseket kötött, amelyek garantálják, hogy Magyarország gázellátása rendbe legyen – fejtette ki a miniszterelnök. Emlékeztetett, az Északi Áramlat vezetékét terrorista akciókkal tönkretették, de a déli irányból, Törökország felől érkező vezeték még működik, a kormányfő reményei szerint működni is fog.

„Nem engedjük, hogy azt a csövet bárki is tönkretegye úgy, ahogy az történt északon” – húzta alá a miniszterelnök. Ha erre képesek leszünk, akkor érkezik gáz Magyarországra, és nem lesz ellátási hiány – tette hozzá.

„Ami kötelező az unióban, az általában rossz a magyaroknak”

A kormányfő a közös gázbeszerzésről szólva kijelentette, „Magyarország el tudja magát látni gázzal, a nyugatiak meg nem”, ezért nem látja értelmét, hogy a Nyugattal közösen szerezzen be gázt az ország. Az unió olyan döntéseket is hozott, amelyek a magas árakhoz és a hiányhoz vezettek, és mindez a szankciók miatt alakult ki – tette hozzá. Mi nem vagyunk a szolidaritás ellen, és bármelyik tagállam kisegítheti gázzal a másik országot, de ez ne legyen kötelező – mutatott rá.

Én azt tanultam meg a nemzetközi politikában, hogy a minél bonyolultabb javaslatok esetében gyanút kell fogni – mutatott rá a kormányfő. Mint fogalmazott:

ami kötelező az unióban, az általában rossz a magyaroknak

 

– mondta a kormányfő. Orbán Viktor kijelentette, a szankciók magasabb energiaárhoz vezetnek, és ez felelős az inflációért. Az élelmiszerinfláció mögött is javarészben az energiaár van – mutatott rá.

Új termékekre vezetnek be ársapkát

Orbán viktor szerint a nemzeti konzultáció azért volt fontos, hogy észleljék az emberek, hogy mindenki veszélyben van. A cégek szerinte amiatt vannak veszélyben, mert romlik a teljesítményük ebben a helyzetben, a különböző kormányzati segítségekkel pedig a munkanélküliség kialakulását igyekszik elkerülni a kabinet.

A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen. A cégek azért vannak veszélyben, mert romlik a versenyképességük a magas árak miatt. A cégeket azért kell megmentenünk, hogy ne legyen munkanélküliség, ezért vannak árstopok, rezsivédelem, és ezért

döntött a kormány arról, hogy a központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítsük

 

– jelentette be a miniszterelnök.

A kormányülésen arról is döntöttek, hogy kamatstopot húznak, 7,7-8 százalék körüli kamatszintet határozott meg a kormány, a különbözetet pedig a bankoknak kell állniuk. A meghosszabbított kamatplafon november 15-től lép érvénybe, és fél évig biztosan érvényben marad. Orbán Viktor felidézte azt is, hogy elindul egy gyármentő program, aminek a lényege, hogy energiatakarékos beruházások legyenek.