Hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek; nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt Semjén Zsolt mondta hétfőn, amikor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megnyitotta A nemzet emlékezete című kiállítást.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (jobbról a második) és Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója (jobbra) A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2020. augusztus 24-én. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
A magyar történelem mérföldköveit tizennégy fontos dokumentumon át bemutató, keddtől látogatható tárlatról a miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával valósította meg a kiállítást.
Kiállítóterem a megnyitón (Fotó: MNL / Lantos Zsuzsanna)
„A tizennégy nagy jelentőségű irat Magyarország ezeréves történelmét villantja fel, az 1109-es veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű kiváltságlevelével kezdődik és az Antall-kormány 1990. május 23-i alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme vagy keresztútja, élve a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel” – fejtette ki Semjén Zsolt.
Kiállítóterem a megnyitón (Fotó: MNL / Lantos Zsuzsanna)
A tárlókban sorakozik mások mellett az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848 áprilisi törvények, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII.törvénycikk), a magyar-szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ból és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény.
II. András Aranybullája A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei kiállításon a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2020. augusztus 24-én. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kitért arra, hogy a templombelsőhöz hasonló kiállítótér apszisában a Szent Korona háromdimenziós technikával megjelenített képe lebeg. A magyar találmánynak köszönhetően a hologram segítségével szinte kézbe lehet venni a koronát.
„A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el” – mondta Szabó Csaba. Megjegyezte, hogy a tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában.
Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a kiállítás azt is szolgálja, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához és ne engedjünk se az alkotmányosságból, sem a belső és külső szuverenitásból.
A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárlókban. A nemzet emlékezete - A magyar történelem mérföldkövei című tálat kurátora O. Kovács József és Paukovics Gergő, a tárlat összeállításánál az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagait is felhasználták.
***
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiállításmegnyitó-beszéde az alábbiakban olvasható
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mond a kiállítás-megnyitón (Fotó: MNL / Lantos Zsuzsanna)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!
Egy kiállítás megnyitója mindig ünnep, a találkozás, a művek és a befogadók találkozásának ünnepe. Ünnep a Levéltár életében a mai nap is, de nem a hangos ünneplésé.
A levéltárak egyik legjellemzőbb vonása a csend. Fiókok és tárlók, szekrények és raktárak polcai őrzik némán a múltat, a tovatűnt évszázadok emlékeit. Pecsétes királyi oklevelek, törvények, birtoklevelek, nyelvemlékek, gazdasági, közigazgatási és kulturális iratok, vármegyék, városok és falvak megannyi helytörténeti kincsei rejlenek ebben a méltóságteljes csendben.
A Magyar Nemzeti Levéltár azonban nemcsak a múltat őrzi, hanem megértette a modern idők szavát is. Találkozunk a több száz éves dokumentumokkal, de a kiállítás a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával készült.
Fontosnak tartja az általa őrzött iratok, a magyar nemzet írásos emlékezetének feldolgozását és ezek minél szélesebb körben történő megismertetését. Ennek eszköze a Levéltár által szervezett kiállítások.
A most megnyíló tárlat „csupán” tizennégy dokumentumból áll. De nem akármilyen dokumentumokból! Tizennégy nagy jelentőségű irat hazánk ezeréves történelméből. Kezdődik a veszprémvölgyi apácamonostor görög nyelvű kiváltságlevélével, és az Antall-kormány alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme – vagy a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel élve – keresztútja, a dokumentumok tükrében.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2020. augusztus 24-én. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
A keresztutak elterjedése összefügg azzal a gondolattal, hogy a keresztény ember legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját. Érdekes, hogy az egyház maga is lehetőséget ad a kálváriák szabad értelmezésére. Gondoljunk például arra, hogy a Colosseumban tartott nagyheti stációjárás alkalmával a pápa alkalmanként világiakat kér fel az állomásokhoz kapcsolódó elmélkedések megírására. Ezek az elmélkedések tartalmaztak már a második világháborúhoz, vagy napjainkhoz kapcsolódó aktualitásokat is.
Hölgyeim és Uraim!
Éljünk a lehetőséggel, és járjuk végig Magyarország keresztútját! A helyszín, a közel százéves historizáló palota drámai átélést biztosít számunkra. A falakon sorakoznak a dokumentumok: az Aranybulla, a Pragmatica Sanctio, az áprilisi törvények. De ott van Mohács, Trianon, a háború utáni jóvátétel a Szovjetuniónak és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye.
A több mint ezeregyszáz éves Kárpát-medencei történelmünk idején hazánk ege fölött többször vágtattak át az apokalipszis lovasai. Határaink többször is változtak. Volt, hogy három részre szakadt az ország, éltünk idegen megszállás alatt, és döntöttek győztes nagyhatalmak a sorsunkról, területeinkről. Azért, hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek, és nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mond a kiállítás-megnyitón (Fotó: MNL / Lantos Zsuzsanna)
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!” Széchenyi István örökérvényű üzenete valósul meg a Levéltár kiállításán.
Köszönöm a Magyar Nemzeti Levéltárnak, hogy közel hozza történelmünket a mai látogatókhoz. Ezennel megnyitom a Nemzet emlékezete, illetve a nemzet keresztútja kiállítást.
