Sokszor nehéz az igaz ügyet kitartóan szolgálni, de az idő bizonyítja, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint az aradi vértanúkra emlékezve Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken az erdélyi Resicabányán.
Szili Katalin a Resicabányai Magyar Napok nyitónapján vett részt a dél-erdélyi szórvány végvárának számító Krassó-Szörény megyei városban. A Magyar Művelődési Házban a helyi magyarság Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a KDNP alelnöke, Winkler Gyula erdélyi európai parlamenti képviselő és Kelemen Attila romániai parlamenti képviselő részvételével emlékezett a nemzeti gyásznapon.
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint Szili Katalin beszédében kiemelte, hogy
az aradi vértanúk a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért, egy igaz ügyért.
Példaadásuk az összefogás, a hazaszeretet, az igaz ügybe vetett hit jelentőségét hangsúlyozza. Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért – mondta a politikus, hozzátéve, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló.
A miniszterelnöki főtanácsadó a resicabányai szórványban élők összefogásáról elismerően szólt. „Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, mely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul” – jelentette ki. Rámutatott, a resicabányai „közösség kovácsa” a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak. „Külön köszönet ezért Kun László elnök úrnak” – mondta.
A tájékoztatás szerint Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve kiemelte, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, melyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. Beszédében
köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat.
„A magyar kormány alapelve a szülőföldön maradás és boldogulás biztosítása” – hangsúlyozta a miniszteri különmegbízott.
Krassó-Szörény megye székhelyén a 2021-es népszámlálás adatai szerint az 58 ezer 393 lakos közül 822 vallotta magát magyarnak, 731 pedig magyar anyanyelvűnek. A megyében összesen 1424 magyar él.
Kun László, a Platanus Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Krassó-Szörény megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI-nek telefonon mondta el, hogy az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma.
A legnagyobb gondot a fiatalok elvándorlása jelenti, de a gyárak bezárásával az idősebb generáció tagjai közül is sokan visszaköltöztek szülőfalujukba. A magyar identitás megőrzését tovább nehezíti a magyar nyelvű oktatás hiánya – mondta –, az itteni gyerekek legközelebb a dévai Téglás Gábor Gimnáziumban tanulhatnak anyanyelvükön.
„Mi,
ameddig bírjuk, visszük a zászlót”
– fogalmazott Kun László, aki szerint a magyar művelődési házban igyekeznek minél több rendezvényt szervezni, valamennyi nemzeti ünnepet megülni.
A Resicabányai Magyar Napok keretében fényképkiállítást rendeztek, október 10-én pedig festménykiállítás nyílik, és az időseket is köszöntik. Október 7-én, szombaton tartják a hagyományos szüreti bált, amelyen a román és a német közösség tagjai is szép számban jelen szoktak lenni.
