Dr. Vejkey Imre

Joggal a Hazáért - Tudományos konferencia

Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából

Pesti Vigadó, 2023. október 17.

 

Tisztelt Tuzson Bence Igazságügyi Miniszter Úr!

Tisztelt Sulyok Tamás Alkotmánybíróság elnöke!

Tisztelt Jogi Hivatásrendek Elnökei és Képviselői!

Tisztelt Társelőadók! Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!

 

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy nagy tisztelettel köszöntsem Önöket a Magyar Országgyűlés és annak Igazságügyi Bizottsága nevében, Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából tartandó tudományos konferencián, itt a Pesti Vigadó Báltermében!

Összegyűltünk, hogy fejet hajtsunk a hűség és hazaszeretet nagy bölcse előtt, aki az 1848-as szabadságharcunk leverését követő hosszú hallgatás évei alatt, egyedüli prófétája volt nemzetünknek!

Deák Ferenc olyan prófétája, orákuluma volt a magyar nemzetnek, aki által a 18 évvel a magyar szabadságharc leverése után, a ’48-as szabadságharcunk mégis győzedelmeskedett, s így a Birodalmon belül Magyarország önálló parlamenttel, önálló kormánnyal rendelkezett, s ezáltal Ausztriával egyenrangú állammá vált!

Mindezek megvalósulása egyrészről a nemzetközi helyzet ránk nézve kedvező alakulásának volt köszönhető, másrészről pedig annak, hogy a változásokat kihasználni tudó, valamint azt javunkra fordítani tudó politikusaink voltak, itt elsősorban Deák Ferencre gondolok, de a tisztesség kedvéért meg kell említenem gróf Andrássy Gyula nevét is!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ne feledjük, hogy Deák nem csak a helyzetet ismerte fel és fordította azt a magyarság javára, hanem nevéhez fűződik az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szövetségének nemzetközi elfogadásához szükséges jogi keretek kidolgozása is, melyet olyan zseniálisan hajtott végre, hogy a világ jogászainak azóta is mintául szolgál egy-egy kényes államközi kérdés megoldásához!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Fontos látnunk azt is, hogy Deák az elnyomás éveiben, új magyar társadalmi életet teremtett! Új magyar társadalmi életet, egyszerű eszközzel, pusztán a személyiségével. Így lényegesen többet tudott elérni az új társadalmi élet kialakítása tekintetében, mint gróf Széchenyi a lóversenyeivel és kaszinóival!

Deák ugyanis elérte azt, hogy hitet és reményt öntött az erőszakkal levert magyar nemzet lelkébe!

Tudta, hogy a lélek ajándékaira kell építkezni úgy, hogy közben hűnek kell maradni magyar gyökereinkhez!

Bár a szabadságharc bukása után az abszolutizmus a külső kereteket teljesen lerombolta, de Deák mindezek ellenére, sőt éppen ezért belülről építette a magyar néplelket, ágyazva a személyes szellemisége teljességére!

Látnunk kell, hogy Deák a szellem eszközével és a jogtudomány nevében emelete fel szavát, úgy az abszolutizmus karmestereivel szemben, mint a kufárlelkű manipulációkkal szemben!

Küzdött azon bénító elnyomással szemben, amely nem engedett a szabadabb magyar gondolkodásnak helyet!

Szalont hozott létre, valódi magyar Szalont, ahol a főurak az értelmiséggel, a papaok az írókkal, mind-mind körülötte sereglettek, mert Ő volt a központja a belső emigrációnak!

Deák azonban, nem csak központja volt ennek a belső emigrációnak, hanem egyben kiegyensúlyozó pontja is volt, mert Szalonjában a különböző pártállású egyének nem gyűlölték egymást, hanem megbecsüléssel voltak egymás iránt!

Deák méltán volt büszke Szalonjára, amit úgy nevesített, hogy akiket az értelem elválasztott és ellenfelekké tett, azok nálam a Szalonban a magyarság érdekében, mégis találtak érintkezési pontokat!

Ilyen közös érintkezési pont volt, hogy visszaköveteljük az ősi magyar alkotmányt és a magyar alkotmányosságot!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ilyen közös érintkezési pont – a múlt és a jelen között – ma is, a magyar nemzet alkotmányos szeretete!

Ne feledjük, nem véletlen, hogy II. András királyunk által Kr.u 1222-ben kibocsájtott Aranybulla, vetekszik a vele szinte egy időben keletkezett Magna Chartával!

Az egy és ugyanazon szabadság elve a szabad országlakosok jogegyenlőségét biztosította, míg az ellenállás joga ugyanezek lehetőségét arra, hogy a történelmi (történeti) alkotmányt megszegő uralkodónak ellenállhassanak!

Ne feledjük azt sem, hogy a 801 éves Aranybullánk nem csak történelmi jelentőséggel bír, hanem a húsvéti Alaptörvényünk alapján, ma is élő olyan joganyag, amely lehetővé teszi a történeti alkotmányunk jogértelmezés útján való érvényre juttatását!

Ez nemzetünk alkotmányos hite, mely összeköt bennünket őseinkkel!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Deák Ferencnek nem csak az értelem által elválasztott politikai ellenfelekhez voltak bölcs gondolatai, hanem a jövő nemzedéke számára is!

Engedjék meg, hogy Deák fiatalokhoz címzett intelmeiből néhány gondolatot most megosszak Önökkel:

• „Használd erőteljes ifjúságod minden óráját, hogy a munka és a szorgalom által, erőd és tehetséged növekedjék!”
• „A balsors gyakran leverő csapásai között, csüggedést nem ismerve, ingadozás nélkül járj, a kötelességnek és az erkölcsnek az ösvényén!”
• „A szülők áldását nem azon szavak teszik, amiket azok, gyermekeik boldogságáért elmondanak naponként, hanem azon örömkönnyek, melyeket a gyermek jóerkölcse és szorgalma fakaszt, a szülők szemeiből!”
• „A szülők átkát, szintén nem a szavak teszik, hanem a fájdalomnak azon keserű könnyei, amiket a gyermek erkölcstelensége okozott!”

Deák mindezzel azt akarja mondani, hogy két hatalmas érzést oltott szívünkbe az Úr: az igazság és a szeretet érzését!

Ezért nagy tanulság ez fiatalnak és felnőttnek, nevezetesen az, hogy legyen – nemre, fajra és felekezetre való hovatartozás nélkül – mindannyiunk vezércsillaga, a nagybetűs Igazság és Szeretet!

Ne feledjük, ha ezt a vezércsillagot követjük, akkor bármi balsors is ér minket, de erkölcsileg süllyedni nem fogunk!

Deák felhívja figyelmünket arra is, hogy „vigyázzunk a szívünkkel és az eszünkkel, indulatok rabja egyik se legyen, mert ha az lesz, akkor súlyos árat fizetünk érte, a rabság árát, mely  meggyalázó!”

Deák felhívja a figyelmünket arra is, hogy „kerüljük az irigységet, mert az irigység már önmagába hordja büntetését, ugyanis az irigynek minden öröme keserűséggel van vegyülve!”

Deák intelmeiben arra is figyelmeztet, hogy kerüljük a könnyelműséget:

• „Magadnak és másoknak, sokkal több és érzékenyebb kárt okozhatsz könnyelműségből, mint amit utóbb a legjobb akarattal is, helyrehozni képes volnál!”
• „Ne űzz könnyelmű játékot a sors adományaival, a magad érzéseivel, mások örömeivel s boldogságával!”
• „Kerüld a henyeséget és a munkátlan életet, mert csak amunka tesz hasznossá magunkat, polgártársaink számára!” „Sokat elnéznek, sokat megengednek az emberek annak, aki haszonlesés nélkül érettük fárad!”

Végül a fiataloknak, még egy komoly deáki intelmet mondanék:

„Majd egykor, ha testben és lélekben kifejlődve fellépsz az életnek komoly pályájára, akkor ne kételkedj, az első és a legszentebb legyen előtted, mindenkor a Haza!”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A hazaszeretetnek ez a csodálatos példája indítson bennünket arra, hogy az Isten-Haza-Családért vívott küzdelemben, mi is az erények és a bölcsesség útján járjunk!

Akkor is, ha ez olykor nehéz!

Akkor is, ha Európa letért erről az útról!

És akkor is, ha ma Deák egykori szavai az Unióban már csak zárt fülekre találnak!

Mert mindezek ellenére, Európa akkor is ott van, ahol „Eukleidész és Arkhimédész, Arisztotelész és Platón, Traianus és Vergilius, Mózes és Szent Pál neve jelentéssel bír és hatást gyakorol.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A kérdés az, hogy Deák mit tenne ebben a helyzetben, amikor Európa hajdan volt szép vonásai már nem csak hogy egyre rejtettebbek maradnak, hanem egyre inkább elenyésznek, mikor úgy tűnik, mintha Európa az egykori Római Birodalom hanyatló korszakába lépett volna!

Nézzük, mit mondott Deák akkor, amikor alkotmányunkat felfüggesztették és Magyarország egy külső abszolút hatalom súlya alatt szenvedett:

• Azt mondta, hogy „az oktrojált alkotmányt semmilyen körülmények között nem fogadhatjuk el”!
• Azt mondta, hogy „bár ügyünk bebizonyosodott igazsága előtt, elnémult a jogvesztések fonák elmélete, de ez sem mentett meg bennünket attól, hogy abszolút hatalom uralma alá ne kerüljünk”!
• Azt mondta, hogy „bár ellenfeleink felhagytak a jogvesztés elméletével, mert bebizonyítottuk hogy jogainak kétségtelenek és ügyünk igazságos, de alkotmányunkat visszaállítani most mégsem lehet, mert ellenfeleink hamisan azt állítják, hogy az a Birodalom fennállását veszélyeztetné”!

Deák ebben a történelmi helyzetben három utat jelölt meg, három potenciális lehetőséget, ami előttünk állt:

• „vagy fegyverrel kivívni jogainkat”,
• „vagy várni a véletlenre és olyan eseményekre, melyeket előidézni és vezetni képesek nem vagyunk”,
• „vagy arra törekedni, hogy meggyőzzük a fejedelmet és az el nem fogult közvéleményt arról, miszerint alkotmányunk visszaállítása, a Birodalom fönnállásának biztonságával is összhangba hozható!”

Deák azt mondta, hogy ebből a három alternatívából nincs egyéb reális lehetőségünk, mint a harmadik utat megkísérelni és győzelemre vinni!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Európa napjainkra oda jutott, hogy a kereszténység és a nemzetállamok helyébe egy globális új világrendet akar állítani, olyan világrendet, mely erőszakkal kiforgatja a rendes kerékvágásából a társadalom értékrendszerét és annak teljes struktúráját!

Ne feledjék, Európa bár anyagilag erős, de valójában mégis gyenge! Gyenge, mert liberális fővédnökei az egyetemes emberi jogukból ácsolnak magunknak hamis „vallást”!

Az Európai Unió mai vezetői azzal büszkélkednek, hogy minden korábbinál szorosabban kötődnek az emberi „szabadsághoz”, ez azonban egy hamis szabadság, melyben a bűnt erkölcsi vívmányként, új emberi jogként ünneplik!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyar nemzet ezer éve szakadatlanul kifejezi akaratát, hogy keresztény-nemzeti formában akar élni! Soha ne feledjük, hogy a nemzeti-keresztény formától mindig csak kényszer okán szakadtunk el! Ilyen szakadás volt legutóbb az 1949. évi XX. törvény, mely a szovjet szuronyok árnyékában született sztálini alkotmány primér magyar fordítása, primér magyar adaptációja volt.

Bár a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át az 1949. évi kommunista alkotmány, de attól még ihletettsége mit sem változott. Hatálya alatt olyannak éreztük magunkat, mintha „védők nélküli várban lennénk”, és több mint 60 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Hazánk visszatérjen az organikus alkotmányfejlődéséhez, ez a pillanat 2011. április 25-én következett be, az ún. Húsvéti Alaptörvényünk által.

Húsvéti Alaptörvényünk pedig nem véletlenül a nemzeti imánkkal, a Magyar Himnusz első sorával kezdődik „Isten, áldd meg a magyart!”

Az Alaptörvényünk ezt követően a Nemzeti hitvallásban kimondja, hogy:

• „Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.”
• „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország „az égre tekintve” a 2011. évi Húsvéti Alaptörvénye által „feltámadt”, újra méltón védelmezi ezeréves honát és annak honpolgárait!

Ez a mi alkotmányos védvonalunk!

Látniuk kell, hogy az „Isten-Haza-Család” éltető keretére épülő alkotmányos védvonalunk ma is támadás alatt áll, ma éppen Brüsszel által, mert kívánalmakkal szemben, saját értékeinket fenntartjuk! Ebből is látszik, hogy ma is két világ küzd egymással éppúgy, mint Deák idejében: a mi világunk és a Birodalom világa!

Legyünk hát bátrak és álljunk ki nemzeti-keresztény értékeink mellett!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Vejkey Imre

az Igazságügyi bizottság elnöke