Jelentősen és tartósan csökkent a várakozás a járművezetői vizsgákra a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Kft. idei létrehozásával, és további cél, hogy jövő március végéig minden kirendeltségen bankkártyával fizethessenek a vizsgázók - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
Schanda Tamás közölte, a korábbi 6-8 hét helyett jellemzően 2 héten belül kapnak vizsgaidőpontot azok, akik jogosítványt akarnak szerezni.
Elmondta, Magyarországon évente mintegy 240 ezren kísérelnek meg jogosítványt szerezni, ebből a B kategóriás vizsgára jelentkezők száma tavaly hozzávetőleg 130 ezer volt, közülük 100 ezren vizsgáztak sikeresen.
A hatékonyabb közúti járművezetői vizsgáztatás és a bürokráciacsökkentés folytatása érdekében 2019-ben létrehozták a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpontot, amely az évi 240 ezer közúti járművezető mellett nagyjából feleannyi közúti közlekedési szakembert - hivatásos gépkocsivezetőt, taxisofőrt - vizsgáztat, és további mintegy 20 ezer ember pályaalkalmassági vizsgálatát végzi el.
Schanda Tamás rámutatott: az egységes és közvetlen irányítás megvalósításával az éves szinten 400 ezer ügyfél kiszolgálása gördülékenyebbé, színvonalasabbá tehető.
Közölte, keddtől az újbudai Petzvál József utcai telephelyen bevezetik a bankkártyás fizetési lehetőséget. Ez a kirendeltség a legforgalmasabb az országban, évente mintegy 50 ezer ügyfelet szolgálnak ki - tette hozzá az államtitkár.
Schanda Tamás célként jelölte meg, hogy 2020 márciusának végéig minden kirendeltségen minden vizsga-, utánképzési és vizsgálati díjat bankkártyával lehessen kifizetni. Az előzetes becslések szerint a készpénzes befizetések 40 százalékát sikerülhet bankkártyás fizetésre terelni - fűzte hozzá.
Közölte: tervezik, hogy a jövő év elejétől a közúti közlekedési szakemberek jelenleg még tesztlapos elméleti vizsgáztatását számítógépes vizsgáztatás váltsa fel. Az is a tervek között van, hogy a vizsgázók a különböző díjakat 2020 második felétől online bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthessék.
Eredményesek az építőipart támogató kormányzati intézkedések
A legfrissebb adatok alapján elmondható, hogy eredményesek az építőipart támogató intézkedések. A kormány támogatja az építőipar fenntartható, modern technológián alapuló fejlődését, annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a növekvő megrendelői igényeknek - jelentette ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait értékelve Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A KSH kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben az építőipar termelése 17,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 18,7, az egyéb építményeké 17,2 százalékkal nőtt. Augusztushoz mérten 5,2 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. A magasépítésben a lakó-, kulturális és ipari épületek építése, a mélyítésben az út- és vasútfejlesztési munkák eredményezték a növekedést.
A minisztérium közleményében Schanda Tamás kiemelte, 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű építőipari beruházás fog megvalósulni Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül és közvetve hozzájárulnak a magyarok életminőségének javulásához, hiszen a cél az, hogy az ország az Európai Unió 5 legélhetőbb országa között legyen.
Az Európai Uniót tekintve a magyar építőipar az élmezőnyben szerepel. A visegrádi országok közül szeptemberben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipari termelés, de az uniós összevetésben is erős a mutatónk: az elmúlt 10 évben az összes tagország átlagában 7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, míg Magyarországon 75,5 százalékkal.
Az ITM az elmúlt időszakban többmilliárd forinttal támogatta az építőipari vállalkozások modernizációját. A kis- és középvállalkozások versenyképesség-növekedését segíti, ha rendelkeznek megfelelő forrásokkal modern technológiák alkalmazásához, olyan eszközök beszerzéséhez, amelyekkel munkafolyamataik egyszerűsíthetők, a termelési kapacitásuk növelhető.
A gyorsabb, jobban tervezhető építőipari kivitelezés egyértelműen hozzájárulhat a hatékony munkavégzéshez. A technológiai korszerűsítés támogatása részben az ágazat kapacitáshiányát is ellensúlyozni tudja. Ehhez az ITM az elmúlt két évben 28 milliárd forintos támogatást nyújtott az építőipari vállalkozásoknak - tette hozzá az államtitkár.
