Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya elnöke, az Országgyűlés alelnöke (MTI Fotó archív: Soós Lajos)

LATORCAI JÁNOS (országgyűlési képviselő, KDNP): - Képviselőtársaim! 1865. december 11-én, több évtizedes hányattatás után avatták föl a magyar tudomány házát, az akkor frissen elkészült Magyar Tudományos Akadémia székházát. Negyven év telt el Széchenyi István híres, a pozsonyi országgyűlésen tett felajánlását követően, mire az első főtitkár, Arany János beköltözhetett dolgozószobájába. Pedig a hazai tudós társaság létrehozására irányuló első gondolat már Széchenyi előtt kilencven évvel megszületett, hiszen Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslatot követően Bessenyei György „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék” című munkájában indítványozta a tudományos társaság létrehozását, sőt Fejér György 1809-ben megjelent értekezése erre már részletes vázlatot, javaslatot is kimunkált. Széchenyi pedig éppen ezért érdemelte ki a „legnagyobb magyar” címet, mert képes volt a gondolatokat tettekre váltani. Ugyanis felajánlása kimozdította az elmúlt évtizedek parttalan vitáiban veszteglő helyzetből a magyar tudomány ügyét! 1827-ben ugyan az alapítást törvénybe iktatták, de a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje csak 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat és a tudós társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban.

Képviselőtársaim! A cél már akkor is állandó pesti székhelyű és működésű intézmény megteremtése volt, ugyanakkor a császári udvarral szemben elmélyülő viták, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlások lehetetlenné tették a tervek megvalósulását. A kiegyezést megelőző enyhülés, valamint az állandó székház építésére létrejött közadakozás, különösen Széchenyi István végrendeleti adománya és Sina Simon bankár bőkezűsége teremtették meg az építkezés alapjait. A munkálatok 1862-ben kezdődtek, és pontosan 152 éve, 1865. december 11-én fejeződtek be. A kiegyezést követően ennek gyümölcseit élvezhette az ország, hiszen valósággá vált, új tartalommal töltődött fel a haza és haladás reformkori jelszava. Az akkor bekövetkezett, egészen az első világháborúig tartó technikai fejlődés és a műszaki értelmiség társadalmi szerepvállalása tette lehetővé, hogy Magyarország rövid idő alatt a világ fejlett részéhez tartozzon. A Magyar Tudományos Akadémia természetesen számtalan szerkezeti és szakmai változáson esett át a mögöttünk hagyott 152 évben, de székháza változatlan maradt, ezzel is szimbolizálva azokat az értékeket, amelyek az alapítástól mind a mai napig aktuálisak.

Képviselőtársaim! Ma ismét olyan világot élünk, amiben, miként azt gróf Széchenyi István fogalmazta: egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik! Ezért a tudomány és az ipar kapcsolata minden korábbinál fontosabbá vált, amit a kormány gazdaságpolitikájában érvényre is juttat. Hiszen Magyarország valódi gyarapodására csak akkor van esély, ha a világgazdasági versenybe magas hozzáadott értékű, tudás intenzív technológiákkal tudunk bekapcsolódni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, elsősorban a tudomány iránt elkötelezett tanárokra, ifjúságra, jól szervezett oktatás- és tudománypolitikára, valamint a tudomány képviselőit összekapcsoló, kiválóan működő Magyar Tudományos Akadémiára van szükség! 

(Taps, még az ellenzéki padsorokban is!)

***

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, az EMMI parlamenti államtitkára (MTI Fotó)

RÉTVÁRI BENCE (KDNP, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára): - Képviselő Úr! Ma sem teszünk mást, mint a jövő tudósait keressük, és amikor megtaláljuk, akkor igyekszünk őket tehetséggondozással, ösztöndíjakkal ösztönözni arra, hogy itt, Magyarországon tudományos pályán képzeljék el a jövőjüket. A magyar iskolarendszer ma már alkalmasabb arra, hogy csökkentse a különböző hátrányokat, hogy segítse azokat, akiknek fel kell zárkózniuk az átlaghoz vagy a jobbak tanulmányi eredményeihez, és alkalmas arra is, hogy a tehetségeket külön programokkal próbálja ösztönözni.

Képviselő Úr! A magyar tudományos élet számára fontos nap december 11-e, de legalább ennyire fontos a magyar nemzeti öntudat szempontjából, hiszen egy ország számára alapvető kérdés, hogy a saját tudományos életét saját maga szervezze, legyen egy köztestülete, amelynek méltó elhelyezése is legyen. Ez volt a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanilyen fontos lépés volt pár évvel ezelőtt, hogy ne csak a tudományos életnek, de a művészeti életnek is legyen egy önálló köztestülete, amely szintén a nemzeti öntudat fontos része. Ahogy a tudományos élet tud nemzeti alapon szerveződni, ugyanúgy a művészeti élet is tud Magyarországon teljesítményt, szervezettséget, olyan programokat fölmutatni, amelyekkel a magyar művészet, a nemzeti művészet is nagyobb virágzásnak tud indulni.

Képviselőtársaim!  Mind a Tudományos Akadémia léte, mind az új Művészeti Akadémia léte a szuverenitás, az önállóság kifejezésére is alkalmas. Alkalmas arra, hogy a magyar tudományos és művészeti életet egyaránt tudjuk támogatni. Fontos az utánpótlás ezekbe a tudományos műhelyekbe, azért indítottuk el az elmúlt évtizedek legnagyobb köznevelési, közoktatás-fejlesztési programját. 200 ezer tanulónak fogjuk megújítani iskolai környezetét! Ez azt jelenti, hogy 535 iskola újul meg közel 400 településen Magyarországon. Ezeknek a diákoknak sokkal korszerűbb osztálytermei, sokkal korszerűbb felszerelései lesznek, mint korábban.

A jövő tudományos életét már digitális nyelven írják, ezért minden korábbinál többet, 45 milliárd forintot fordítunk arra, hogy különböző iskolai digitális fejlesztések legyenek. Bízunk benne, hogy a tudományos életre nevelésnek, a természettudományi oktatásnak soha nem látott lendületet tudnak adni. A jövő évi költségvetés 500 milliárd forinttal tartalmaz  többet a gyermekek oktatására, nevelésére, a jövő tudományos generációjának képzésére, mint 2010-ben. Ha megnézzük a tudományterületeken dolgozók, felsőoktatási dolgozók bérszintjét, azt láthatjuk, hogy 2016-ban egy átfogó béremelés indult el, amely még a jövő évben is tart. 2016. január 1-jén a felsőoktatásban 15 százalékkal nőttek a bérek, az idén újabb 5 százalékkal és jövőre további 5 százalékkal fognak nőni, hogy megbecsüljük azokat, akik a jövő tudósait képzik. Új ösztöndíjakra, amelyek a tehetségeket hivatottak még inkább ösztönözni, az elmúlt öt évben 9 milliárd forintnyi új forrást állítottunk be a költségvetésbe.

A „Nemzeti kiválóság” programban hallgatók, oktatók, kutatók ösztönzésére egyaránt több év alatt 5 milliárd forintot fordítottunk, közel 2 ezer hallgató és oktató, kutató kiváló teljesítményét tudtuk ösztönözni. 2016 óta az új „Nemzeti kiválóság” programban az itthoni pályán tartás érdekében, a tudományos utánpótlás-nevelés érdekében 75 ezer forinttól 350 ezer forintig terjedő nettó ösztöndíjat tudunk kínálni, ennek pénzügyi kerete  ugyanis 2,2 milliárd forintról 4 milliárd forintra nőtt. Bízunk benne, hogy sokkal több új fiatal tehetséget tudunk ösztönözni. A  „Nemzet fiatal tehetségeiért” ösztöndíj több százas nagyságrendben tudott fiatal tehetségeket a tudományos pályára ösztönözni. A doktorandusz hallgatói ösztöndíjat 100 ezerről 140, illetve 180 ezer forintra emeltük, hogy ezzel is a tudományos kutatást próbáljuk ösztönözni. Azt hiszem, hogy mindezek és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kimagaslóan nagy, 82 milliárd forintos tudományos kutatási összege mind-mind a magyar tudományos élet erősítését szolgálják! 

(Taps a kormánypárti padsorokban.)