Az elmúlt 20 évben 27 ezer indítványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, és összesen 5500 döntés született. Soha olyan sok indítvány nem érkezett be, mint tavaly, amelyből több mint ezer tárgyalása az idei év feladatait gyarapítja.

Köztársasági elnökünk is egyre aktívabb. Míg Göncz Árpád 10 év alatt összesen 8 alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, Mádl Ferenc 5 év alatt 13-szor, Sólyom László 2005 augusztusa óta ugyan ennyiszer.  Politikai vétójogával is bőségesen élt: míg Göncz Árpád kétszer, Mádl Ferenc hatszor, Sólyom László – eddig – hússzor küldte vissza a parlamentnek a már elfogadott, kihirdetésre váró törvényt.

Tavaly 450 érdemi döntés született, pedig 11 helyett „csak" 9 alkotmánybíró ítélkezett 2009-ben, mivel 2008 nyara óta 2 hely betöltetlen. A Taláros Testület szóvivője, Sereg András elmondta: egy-két hónapon belül döntés születik a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényről, márciusban határozatot hoznak a gyes, gyed új szabályozásáról. Már négyszer tárgyalták az alkotmánybírák az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szóló, úgynevezett SPS rendszerrel kapcsolatos beadványt. Szinte minden ülésén foglalkoznak a népszavazási indítványokkal, már az év első ülésén öt ilyet tárgyaltak.  

+

Napjain sztárja azonban a vagyonadó! Tizenhat indítvány érkezett ellene az Alkotmánybírósághoz. A múlt héten kezdték tárgyalni őket, és az első vagyonadó-bevallási határidőig, február 25-ig ígértek döntést.  

A vagyonadóról szóló törvény idén január elsején lépett hatályba. Hiába a szakmai és alkotmányossági kifogások, a kormány nem vonta vissza, nem is korrigálta a több sebből vérző törvényt. Ennek alapján azok után a nagy értékű ingatlanok után kell adót fizetni, amelyek új év első napján az adóalany tulajdonában voltak.

Az újsütetű ingatlanvagyon-adó önbevalláson, s az ingatlan valós forgalmi értékén alapul, így bukkanhat elő olyan praktikus probléma, hogy miként is határozza meg az állampolgár az ingatlana forgalmi értékét. Ennek megoldására hivatott az APEH „becsült érték" kalkulátora, amelynek használatához az adózónak az összes adatát meg kell adnia, s azt 6 évig az APEH megőrzi. Fonák módon, aki a kalkulátor által kidobott összeget írja be a bevallásába, nem biztos, hogy teljesíti az adókötelezettségét - a törvényben ugyanis forgalmi érték szerepel, a kalkulátor pedig - lényegéből következően - becsült értéket ad. E két érték között alkalmasint elég nagy lehet a különbség, amely akkor igazán kritikus, amikor az egyik alulról, a másik felülről súrolja az adózás szempontjából határkőnek számító 30 millió forintot. Gyakran elhangzó észrevétel továbbá, hogy az elegáns környéken lévő luxuslakások és az alacsonyabb presztizsű ingatlanok esetében szinte ugyanazt az értéket hozza ki a kalkulátor. A tényleges értékcsökkentő tényezőkre (például ha az ingatlan ártérben, repülő tér közelében, rossz hírű környezetben stb.) sem tud az APEH figyelemmel lenni. A „tanuló pénzt" a gyanútlan és tapasztalatlan polgárokkal fizettetik meg, akik, ha nem tudják megbecsülni tulajdonuk forgalmi értékét, akkor saját pénzen kérhetnek fel ingatlan értékbecslő szakembert. Kénytelenek lesznek, mert a kormány kemény bírságolással fenyegeti a rosszul tippelőket. A megállapított 10 százalék tévedési lehetőség pedig olyan kevés, hogy két szakember becslése közötti különbség is nagyobb lehet.

A Taláros Testülethez érkezett indítványok között vannak, amelyek az egész törvény alkotmányosságát megkérdőjelezik, és vannak, amelyek csak egyes részeket kifogásolnak. Néhány közülük. A törvény nem teszi lehetővé az arányos adófizetést. Ha például egy 29 millió forintos lakásnak egy tulajdonosa van, neki nem kell fizetnie, de ha egy 31 millió forintos lakás egy házaspár tulajdonában van, akkor mindkettőjüknek kell 15,5 millió forint után adót fizetniük. Másrészt az adó osztódik tulajdonjog szerint, de vagyoni jog szerint nem. A szükségszerűen nagyobb lakásban élő nagycsaládosokat hátrányosan érinti a törvény, és ezt a felajánlott adókedvezmény sem enyhíti eléggé. A hitelfelvevők nevében pedig azt sérelmezték, hogy a hitel felvételének időpontjában még nem tudhattak az új teherről, így nem is számolhattak vele. Az indítványozók szerint nem világos továbbá, hogy miként kell meghatározni az ingatlanok értékét, és ugyanígy nem világos az sem, hogy ha az adóhatóság tíz százaléknál nagyobb eltérést állapít meg, akkor hogyan védheti meg korábbi számításait az adózó.

Meddig az időpontig lehet halogatni büntetés nélkül a vagyonadó bevallását és első részletének befizetését? Íme:

Február 25. – magánszemély egyéni vállalkozó, Május 20. – magánszemély, aki nem vállalkozó és áfafizetésre nem kötelezett Május 20. – adóalany, aki nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem evabevallásra, Május 31. – evás magánszemély vagy társaság, Május 31. – nem magánszemély adóalany. A második részletet egységesen mindenkinek szeptember 30-ig kell megfizetni.

A vagyon a római jog óta az aktívumok és passzívumok egyenlegét jelenti, ezért az adóalapból le kellene vonni az ingatlant terhelő adósságot, de ezt a módosító javaslatot sem fogadta el a parlament. Ez akár a törvény akhilleuszi sarkának is bizonyulhat.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi indoklása szerint „A jogalkotónak arra is figyelemmel kell lennie, hogy csak ténylegesen megszerzett vagyon adóztatására kerülhet sor, azaz nemcsak az adókötelezettség alapjaként kiválasztott ingatlannak kell léteznie (valódi ingatlan), de az adóalapként meghatározott értéknek is valódinak és nem vélelmezett értéknek kell lennie...mindenki csak jövedelmi, vagyoni helyzetével arányosan köteles a közterhekhez hozzájárulni". – Márpedig a tavalyi válság kellő fénnyel rávilágított, hogy például a hitel segítségével vásárolt ingatlan – különösen a forint mélyrepülése esetén - köszönő viszonyban sincs a tulajdonolt ingatlannal.  Mindezek ellenére lehetetlen a Taláros Testület döntését megjósolni, részint, mert mint állítólag Niels Bohr fizikus megmondta: „Jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan", részint mert a luxusadóról szóló döntés is megmutatta, hogy az alkotmánybírák homlokegyenest ellenkezően képesek értelmezni adóügyi kérdések alapján az alaptörvényt.

Bajnai György Gordon és kormánya szerint a vagyonadó nagy vívmány a társadalmi igazságosság szempontjából, a Fidesz viszont már jelezte: ha ők kormányoznak, első döntésük egyike  lesz a rendkívül igazságtalan ingatlanadó eltörlése. Ha a Taláros Testület nem semmisíti meg a törvényt, akkor tehát már csak a FIDESZ vagyonadó-eltörlési ígéretére számíthatnak azok, akik érintettek. Valószínű azonban, hogy ebben az esetben sem úszható meg az első bevallás, és az első részlet befizetése, ugyanis az új kormány május végéig aligha tudja az Országgyűléssel elfogadtatni a vagyonadó eltörléséről szóló indítványát.

Új folyóirat: Alkotmánybírósági Szemle

Tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseinek jogfejlesztő szerepére, valamint a jogalkalmazásra gyakorolt hátasára, 2010 februárjától évente kétszer új folyóirat jelenik meg Alkotmánybírósági Szemle címmel, amelynek célja az, hogy a testület határozatainak és végzéseinek szelesebb körű nyilvánosságot biztosítson.

Az Alkotmánybírósági Szemle elsősorban a gyakorló jogászok és jogalkalmazók számára készül, ezért a döntések kiválasztásakor a szerkesztők hangsúlyozottan figyelnek arra, hogy gyakorlati szempontból is figyelemreméltó határozatok és végzések kerüljenek be a folyóirat „Döntések" rovatába. A könnyebb kezelhetőség és megismerhetőség érdekében minden döntéshez rövid, néhány mondatos összefoglaló készül, amely kiemeli az adott döntésben tálalható főbb jogi megállapításokat, felsorolásszerűen feltűnteti a vizsgált jogszabályhelyeket és az érintett alkotmányos szakaszokat, a Szemle tartalomjegyzéke pedig az összefoglalok angol fordítását is közli.

A döntések ismertetése mellett, a Szemle az Alkotmánybíróság munkáját értékelő(kritikai) tanulmányok, illetve egyéb alkotmányjogi kötődésű cikkek közzétételére is lehetőséget teremt, illetve a „Tanulmányok" címet viselő rovatban időről-időre más Alkotmánybíróságok fontosabb, jogformáló döntéseit is ismertetik. Az Alkotmánybírósági Szemle „Krónika" rovatában az Alkotmánybíróság életének érdekes momentumait mutatják be.

A folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke: Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, főszerkesztője Trócsányi László alkotmánybíró.

Az Alkotmánybíróság január 18-19.-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése hétfőn tárgyal az Ügyrendi Bizottságnak arról az előterjesztéséről, amely az Alkotmánybíróság konkrét (alkotmányjogi panasz) és absztrakt utólagos normakontroll hatásköreivel kapcsolatos indítványértelmezési gyakorlatát veti össze.

Foglalkoznak a közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálata tárgykörében benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálatával.

Szóba kerül a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III.37.477/2007/7. sz. végzésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 302/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a szavazatszámláló bizottság, a helyi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a területi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság nem választott tagjait - a bizottság ülésén - szavazati jog ne illesse meg?"

Napirenden lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Határozattervezet készült a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával összefüggésben.

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 334/2009. (VII. 22.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB megtagadta a T. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületen található parkolóhelyeket kizárólag a helyi Önkormányzatok üzemeltethessék, így az üzemeltetésből származó összes bevétel őket illesse meg?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 166/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a választási bizottságok jogi személyiségéről."

Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 295/2009. (VI. 18.) OVB határozata. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a jogi személy fogalmának meghatározásáról?"

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 296/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok, Országos Választási Bizottság, területi választási bizottságok, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok, helyi választási bizottságok) jogi személyiségéről?"

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 71/2009. (II. 23.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a G. P. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az eddig a Kormány hatáskörébe tartozó, rendeleti szinten szabályozott, a felsőoktatásban hallgatók által igénybe vehető tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatos feltételeket az Országgyűlés törvényi szinten szabályozza?"

Kedden az alkotmánybírák másodszor tárgyalnak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát elemző határozattervezetről.

Megvizsgálják az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 11. § a) pontjának alkotmányosságágát.

Megbeszélik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. § (6) bekezdése, 18. §-a, 19-a és 20. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Szó lesz a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 99. § (1) bekezdésének, valamint 101. § (2) bekezdés első mondatának alkotmányosságáról.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.