Az államtitkár szerint a törvényjavaslat prioritása, hogy mindenkinek alanyi jogon járjon a szakmai érettségi és az első OKJ-s szakképesítés, legyen általános a duális képzés a gyakorlati oktatásban,  legyen világosabb a szakmai vizsgák lebonyolítása, egyszerűsödjön a szakképzési rendszer és javuljon a képzés hatékonysága és a foglalkoztathatóság, valamint terjesszék ki a tanulói szerződéseket. Éppen ezért a jogszabály alapjaiban alakítja át a Térségi Integrált Szakképzési Központokat (TISZK) a hatékonyabb és az olcsóbb működés érdekében.  

A javaslat főbb célja, hogy a képzés szerkezete a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is alkalmazkodjon a gazdasági igényekhez, illetve, hogy a szakképzési rendszer és a TISZK-ek rendszere átláthatóan, koordináltan és költséghatékonyan működjön. 

A konkrét változások között szerepel, hogy rövidülnek a szakvizsgák, hogy a szakiskolai képzés esetében a jelenlegi 4-5 éves képzés helyett a kormány szerint 3 éves képzés is elegendő lehet, valamint az új törvény rögzíti a pályaorientáció rendszerét is, amelybe bevonja a szülőket, az alapszintű és középszintű oktatási intézményeket, valamint a gazdasági szereplőket is.  

A kormány célja annak a folyamatnak a megfordítása, hogy míg a piac által nem igényelt divatképzéseken nagy a túljelentkezés, addig CNC-technikusból, hegesztőből, vagy szerszámkészítőből hiány van. Ez nem fog egyik napról a másikra működni, de a most tárgyalt törvény megteremti az ehhez szükséges változásokat – hangsúlyozta az államtitkár.

A szakképzési törvény komoly hajtóerő lesz a magyar gazdaság számára  

Spaller Endre, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka hangsúlyozta: a szakképzési törvény megalkotása nagy előrelépést jelent és a magyar gazdaság számára komoly hajtóerő lesz a következő években. A politikus szerint ma jellemző helyzet, hogy ha nincs jó ismeretségi kör, akkor nehéz jó szakmunkást, például vízvezeték-szerelőt találni.

Egy jó szakmunkás jól kereshet, mégis alacsonyabb a presztízse az ilyen munkának – jelentette ki a politikus. Az állásportálokon kétszer annyi szakmunkást keresnek, mint például adminisztrátort és banki alkalmazottat, a gyakorlatban viszont a fiatalok inkább ez utóbbi szakmákat preferálják – tette hozzá.     

Michl József KDNP-s képviselő azt mondta, reméli, hogy a szakképzési javaslattal vissza tudják adni a mesteremberek és a munka becsületét, tiszteletét. Fontosnak nevezte, hogy a szakképzés megújításában a kamaráknak lényegesen nagyobb szerep jut. Szintén kiemelte, hogy az általános iskola 8 osztályát elvégzett tanulók egységes felvéli vizsgát írjanak.   

Babák Mihály fideszes képviselő is arról beszélt, hogy helyre kell állítani a szakképzés becsületét, de a jó szakmunkást meg is kell fizetni.
    
Ferenczi Gábor (Jobbik) antidemokratikusnak tartotta a javaslatot, mert szerinte az a szülők, a gyermekek, a kis közösségek és a kis- és közepes vállalkozások szempontjából is korlátozásokat, jogsértéseket tartalmaz.

Az ellenzéki képviselő annak rögzítését javasolta, hogy a vállalatoknál gyakorlati képzésen lévő tanulónak károkozás esetén csak akkor kelljen kártérítést fizetnie, ha a kárt szándékosan okozta. Szintén javasolta, hogy a gyakorlati képzést biztosító munkavállalók vállaljanak felelősségét az ott dolgozó tanulóért. Azt is kezdeményezte, hogy napi hét óra helyett hat óra legyen a gyakorlat időtartama, így még véletlenül se maradna a javaslatban olyan elem, amely arra utalna, hogy gyermekmunka vagy a gyermekek kizsákmányolása valósulhat meg.       

Czomba Sándor, államtitkár válaszában azt mondta: a kormányoldal megvizsgál minden módosító indítványt, és amelyek koncepciójukban illeszkednek a javaslathoz, azokat adott esetben támogatni is fogják. Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően a vitát elnapolta.