Akár már a jövő héten döntés születhet a kafetéria-rendszer átalakításáról – értesült a Magyar Idők. A szabályok átírására több lehetőség kínálkozik, ezek egyike szerint készpénz váltaná fel a mostani étkezési és ajándékutalványokat. Ha ez az elképzelés valósul meg, nagyjából havi húszezer forinthoz juthatna az ország mind a négymillió munkavállalója, a minimálbéresek havi juttatása pedig akár 140 ezer forint közelébe is emelkedhetne.

A jövő héten fontos állomásához érhet el a hazai kafetéria-rendszer. A Magyar Idők értesülése szerint a következő napokban megszülethet a döntés arról, miként változzanak meg a magyar paragrafusok.

Ennek oka az az ítélet, amelyet nemrégiben hirdetett ki az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi székhelyű ítélkező fórum februárban jogsértőnek minősítette az Erzsébet-utalványról és a Szép-kártyáról szóló honi szabályozás több pontját. Ezután – márciusban – Orbán Viktor a kafetériajuttatások készpénzre váltásáról és nyílt, kettős bérrendszer bevezetéséről beszélt.

Szavai alapján a szisztéma leginkább úgy képzelhető el, hogy a jövedelem egyik részét adná az alapbér, amely után járulékot szedne be az állam, a másik részre, a kafetéria helyébe lépő összegre viszont nem számítanának fel ilyen terhet. A miniszterelnök akkor felkérte a gazdaság szereplőit, hogy alakítsák ki a maguk indítványát a kérdésben.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére az érdekképviseletek el is készítették javaslatukat, ami – mint arról lapunk beszámolt – április elején került a kormány asztalára. Az indítvány azt tartalmazta, hogy szűnjön meg az étkezési és ajándékutalványok adókedvezménye, ellenben lépjen életbe olyan paragrafus, amely mind a négymillió magyar munkavállalónak kedvezményes adózású bérkiegészítést kínál. A Szép-kártyát megtartanák a javaslattevők, a kártyarendszer ugyanis – szerintük – létfontosságú a honi turizmus fejlődésének előmozdításában.

Mindehhez hozzákapcsolható az igaz­ságügyi tárca parlamenti államtitkárának nyilatkozata. Völner Pál a Magyar Időknek korábban arról beszélt: nem kell visszaállítani a korábbi rendszert, nem kötelező visszaengedni a hazánkból kiszorult, leginkább francia hátterű utalványcégeket. Az uniós jog sérelmének orvoslására ugyanis nem a piac megnyitása az egyetlen megoldás.

Ezekből az előzményekből kiindulva a kafetéria-rendszer átalakításának egyik lehetséges forgatókönyve úgy nézhet ki, hogy a Szép-kártya a jövőben is megmaradna, Erzsébet-utalványokat viszont 2017-ben nemigen kapnának már a munkavállalók. A papírlapok helyét kedvezményes adózású bérkiegészítés venné át, ez a juttatás havi húszezer forint körül mozoghatna. Az összeg annak fényében tűnik nemzetgazdasági léptékkel is kigazdálkodhatónak, hogy a juttatást – elvben – mind a négymillió hazai dolgozó megkaphatná.

Az elképzelés két lényeges pontját érdemes külön kiemelni. Az egyik, hogy a bérkiegészítés után feltehetően nem kérne járulékot az állam, emiatt a fizetésrész a nyugdíj kiszámításakor nem jöhetne szóba. A másik, hogy a tétel a mostani keresetekre rakódna rá: a dolgozók zsebébe kerülő összeg tehát nagyjából húszezer forinttal emelkedne meg. Erre példaként a minimálbér hozható fel. A legkisebb jövedelem bruttó összege ma 111 ezer forint. Ehhez jöhetne hozzá a nagyjából húszezer forintos bérkiegészítés, az érintett minimálbéresek juttatása így körülbelül 130 ezer forintra változna.

Valószínű, hogy valamennyivel a minimálbér alapösszege is emelkedni fog, vagyis a leg­alacsonyabb fizetésűek havi juttatása akár 140 ezer forint körül is kiköthetne. Új utalványok viszont – az elképzelés szerint – jövőre már nem járnának.