Az Ab Donáti utcai épületében tartott csütörtöki fogadáson Sulyok Tamás hangsúlyozta: Európának napjainkban több bonyolult kihívással kell szembenéznie, az állandóan változó globális politikai, gazdasági és társadalmi környezetben az alkotmánybíróságoknak nehéz jogi kérdéseket kell kezelniük, ezért elengedhetetlen a rendszeres tapasztalat-, vélemény- és információcsere.

A közlemény szerint az Ab elnöke úgy fogalmazott: „sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés, melynek készítői úgy fogalmaztak meg a magyar Alkotmánybíróság integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal.”

Jelezte: a magyar Ab Európában az elsők között mondta ki egy 2016-os határozatában, hogy a bírói párbeszéd az Európai Unióban elsődleges fontosságú.

Az elnök a fogadáson tájékoztatta a diplomatákat arról is, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért. Az új lehetőség sikerét a számok igazolják: hat éve töretlenül nő a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma.

A megsemmisített bírói ítéletek 60 százalékában a megsemmisítésre azért került sor, mert a bírói döntés megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz, véleménynyilvánításhoz vagy hatékony jogorvoslathoz fűződő alaptörvényben rögzített jogát. Az Ab a bírósági párbeszéd részeként kiemelten kezeli a bírói kezdeményezéseket is, és erőfeszítéseket tesz minél rövidebb határidőn belüli elbírálásukra.

Sulyok Tamás ismertette az elmúlt időszak néhány meghatározó alkotmánybírósági határozatát, amelyek – idézték a közleményben az elnököt – többi között a sajtószabadság és a közéleti vita szabadsága, az egyházak jogállása és a nemek közötti egyenlőség területén nyújtanak hatékony alapjogvédelmet.

Az Ab elnökének meghívására mintegy 50 nagykövetség képviseltette magát a fogadáson. Hasonló rendezvényt elsőként tavaly tartottak, hagyományteremtő szándékkal. Az Ab célja, hogy az intézmény magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól „első kézből hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez” – áll a testület közleményében.

Az Európai Parlament múlt szerdán szavazta meg a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést. A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
Az alkotmányjog oktatásának kapcsolódnia kell a mindennapi élethez

Az alkotmányjog oktatása során oda kell figyelni arra, hogy az olyan absztrakt fogalmakat, mint az egyenlőség, szabadság, jogbiztonság a valós, hétköznapi élethez kössék – hangoztatta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke.

Sulyok Tamás a tanácskozáson arról beszélt, az alkotmányjoggal a hallgatók többnyire az első évfolyamokon ismerkedhetnek meg, így az oktatóknak nagy felelősségük van abban, hogy milyen első benyomás alakul ki a diákokban a jog világáról.

Mint mondta, a hallgatókat fel kell készíteni arra, hogy felismerjék az egyes alkotmánybírósági döntések mögött az ideológiai hátteret, képessé kell tenni őket arra, hogy megértsék és más szemléletmódokkal összevethessék azokat. Hozzátette: ehhez kiváló „alapanyag” az alkotmánybírósági határozat, mert a döntés, a különvélemények, párhuzamos indoklások együttes elemzése több fontos alkotmányos érvrendszert is bemutat.