MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Mi ez, ha nem megszorítás?

SZEKERES IMRE (MSZP): – Túl nagy a tét, ezért őszintén kell beszélni az emberekkel!

– Alig egy évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök mondta, szó szerint idézem: „Nem lesznek az embereket kedvezőtlenül érintő megszorítások!" Nyilván az volt a szándéka, hogy álpolitikai kérdésekkel, leszámolási kampányokkal elfedjék azt a valóságot, hogy sokan egyre rosszabbul élnek, és hogy a szociális rendszer lebontása megkezdődött.

– Ha hazamennek képviselőként, és találkoznak ismerőseikkel, valószínűleg már önök is látják az arcokon, hogy mindent pontosan tudnak, és megvan az erről a helyzetről kialakult véleményük. Világos, hogy az önök számára fontos társadalmi csoportok semmilyen kárt nem szenvedtek: kevesebb adót fizetnek a gazdagok. Nem kaptak azonban a kis- és közepes keresetűek semmiféle adókedvezményt, sőt, több adót fizetnek, nem csökkentették a tb-járulékot, hogy munkahelyeket teremtsenek.

– Most 200 milliárd forinttal kevesebbel fogják segíteni a munkahelyek létrehozását. 120 milliárddal drágítják a gyógyszereket. 129 milliárddal csökkentik a nyugdíjakat. 60 milliárddal drágítják a tömegközlekedést. Vesztesei lesznek az átalakításnak az önkormányzatok, az iskolák és az egyetemek is.

• Mi az, ha az állam korábbi feladatait nem vállalja vagy csak részben?
• Mi az, ha az állam alapvető funkcióira jóval kevesebb pénzt kíván költeni, mint korábban?

– Hadd idézzem azt a kínai mondást, ami közismertté vált, remélem: ha valami olyan sárga, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa, az bizony kacsa! 

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kacsaügyben nem vagyok illetékes, de szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Széll Kálmán-terv, a konvergencia-program és a nemzeti reformprogram is nagyon határozott reformintézkedéseket fogalmaz meg, amelyek célja, a magyar gazdaság és a magyar állam mély és átható átalakítása. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása a költségvetést is tehermentesíti, más oldalról az adófizetők pénzének megtakarítását is jelenti.

– A közszféra gyógyszerkiadásai Magyarországon a GDP 1,3 százalékát teszik ki. Az OECD-ben ez 0,85 százalék. Ausztria a GDP 0,9 százalékát fordítja gyógyszerkiadásokra, mi 1,3 százalékát. Valami nem stimmel ebben a rendszerben, többek között, úgy gondolom, azért, mert nálunk a támogatási rendszer az ugyanolyan hatékonyságú, de szabadalmi oltalommal már nem védett generikus gyógyszerek helyett a drágább, originális gyógyszereket helyezi előtérbe. Vagyis senki sem akarja a gyógyszerárakat 120 milliárddal drágítani, de talán abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az adókat ésszerűbben is fel lehetne használni a gyógyszertámogatásnál, mondjuk úgy, ahogy ezt Ausztriában teszik.

– A munkahely megteremtése. A cél az, hogy tapasztalt és életerős emberek, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, és akiknek még helye lenne az aktívak világában, ne az állam kegyeitől függő nyugdíjas létbe meneküljenek. A cél az, hogy az inaktívak csoportjából minél több embernek segítsünk abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Egyetlen viszonyítási adatot említenék itt is: amíg a szomszédos Ausztriában a nyugdíjasok 4,5 százaléka részesül rokkantnyugdíjas-ellátásban, addig Magyarországon a nyugdíjasok 12 százaléka. Senki sem akarja 129 milliárddal csökkenteni a nyugdíjakat, ahogy ön mondja, de talán abban mindannyian egyetérthetünk, hogy segítenünk kell a rokkantnyugdíjas-ellátásban lévőket abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. A képviselő úr is nagyon jól tudja, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája az, hogy túlméretezett az állami újraelosztás, az állam rátelepszik a gazdaságra, elvonja a vállalkozók erőforrásait. A magyar újraelosztási ráta még ma is mintegy 6 százalékkal magasabb, mint a kelet-közép-európai versenytársaknál, minden második forint átmegy az állam kezén ahelyett, hogy az állampolgárok használnák fel ezt az őáltaluk elgondolt célokra.

– Képviselő úr! Mondandóm, Ludwig Erhardnak egy rövid idézetével zárom, ő az a német pénzügyminiszter, később kancellár, aki a német gazdasági csoda egyik megalapozója volt, javaslom megfontolandónak sorait.  Azt mondja:

„Saját erőmből akarok boldogulni. Az államtól pedig azt várom, gondoskodjék arról, hogy ezt megtehessem. Az államtól elvárom: adjon annyi szabadságot, és hagyjon annyit munkám hozadékából, hogy alakítani tudjam magam és családom sorsát."

– Azon dolgozunk, hogy Magyarországon ilyen állam legyen!

+

SZEKERES IMRE: – Államtitkár úr! Önök tavaly 600 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen az adórendelkezésekkel. Idén ezt megtetézték 300 milliárddal. Egyszerű a megoldás: meg kell változtatni, igazságosabbá tenni az adórendszert, és az állam számára kedvezőbbé!  Mivel nem ilyen választ kaptam, nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés 216 igen szavazattal, 88 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Nem kis meglepetésre jelen voltak, de hiába intett igent a Fidesz karmestere, nem nyomott semmilyen gombot: Ágh Péter, Ángyán József, Bartos Mónika, Bencsik János, Czomba Sándor, Kovács József, Kovács Péter, Kövér László, L.Simon László, Láng Zsolt, Lázár János, Mihalovics Péter, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt, Szabó Erika, Tállai András, Völner Pál.)

Hány gyógyszerészt kíván utcára tenni a fülkeforradalmi kormány?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Az Országos Gyógyszerészeti Intézetet rendkívüli gyorsasággal, kívánják megszüntetni, úgy, hogy 2011. május 1-jével összeolvasztják négy másik intézménnyel, ezáltal létrehozva a gyógyszerészeti és egészségügyi minőség- és szervezetfejlesztési intézetet. Ráadásul, mivel a legtöbb összeolvasztás célja egyben az úgymond hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás is, félő, hogy tömeges elbocsátásokra lehet számítani az öt érintett intézménynél. Kérdezem:

• Mi lehet az oka annak, hogy egy 62 éve jól működő szervezetet, amely az egyetlen olyan országos szerv az egészségügy szintjén, amely nem elvesz a költségvetésből, hanem befizet évente 3-4 milliárd forintot, sóval kívánnak behinteni?
• Mi lehet az oka annak, hogy az OGYI-t, amelynek abszolút szerepe van abban, hogy a magyar gyógyszeripar európai szinten is kiválóan elismert és szakmailag nélkülözhetetlen, hirtelen le akarják söpörni a föld színéről?
• Mi lehet az oka annak, hogy egy olyan mamutszervezetbe kívánják beolvasztani, amelynek főigazgatói várományosát a mostani pozíciójába is pályáztatás nélkül nevezték ki, megszegve ezzel a jogszabályokat is, tekintettel arra, hogy korábban egyáltalán semmiféle vezetői tapasztalattal vagy ezt támogató képzettséggel nem rendelkezett?
• Tudják e, hogy az OGYI szakmai függetlensége, a betegek május 1-jét követő gyógyszerrel való ellátása és az OGYI európai uniós feladatvállalásai forognak kockán, különösen most, a magyar elnökség idején?
• Mi az oka ennek a megfontolatlan, gyors beolvasztásnak?
• Lehet, hogy az OGYI által évente megtermelt és az országban eddig országos egészségügyi fejlesztési célokra felhasznált 3-4 milliárd forint eltüntetése a cél, vagy esetleg az OGYI-nak helyt adó, nagy értékű ingatlan értékesítését szeretné a kormány?
• Hány gyógyszerészt kíván az utcára tenni a fülkeforradalmi kormány a fúziót követően?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkársága az egészségügyi ellátórendszer teljes struktúráját érintő változások kialakításán dolgozik. Jelenleg egy helyenként átláthatatlan, nehezen követhető, egyes esetekben párhuzamosságokat is tartalmazó szervezeti struktúra működik. Mindezen körülmények figyelembevételével született meg a döntés a gyógyszerészeti és egészségügyi minőség- és szervezetfejlesztési intézet létrehozásáról, valamint a kapcsolódó feladatokat ellátó intézmények átszervezéséről. Célunk, hogy egységes szakmai irányítás alatt, a párhuzamosságokat elkerülve, de mégis az egyes szakterületek önálló szakmai integritását megőrizve szervezzük a végrehajtás feladatait. Ennek megfelelően a GYEMSZI belső struktúrája differenciált lesz. Terveink szerint önálló igazgatóságként fog működni az Országos Gyógyszerészeti Igazgatóság. A feladatköre, figyelemmel az európai uniós és hazai jogszabályok által támasztott követelményekre, nem fog változni. Az OGYI által képviselt tartalom tehát megmarad. Megszüntetésről tehát nincs szó. Hangsúlyozom: kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyógyszerészeti igazgatás ezen területén befolyó bevételek az ágazatban kerüljenek továbbra is felhasználásra. Éppen ezen cél megvalósítását segítheti az a körülmény is, hogy ebben a szervezetben összehangolhatóak lesznek a szakmapolitikai irányok. Ráadásul áttekinthetőbbé válik, hogy melyek azok a célok, amelyek leginkább támogatják az egész egészségügyi ellátórendszer átszervezésének folyamatát.

– Szeretném a képviselő asszonyt tájékoztatni arról is, hogy nem felelnek meg a valóságnak az ön állításai. Az igazság az, hogy az EMKI jelenlegi főigazgatója korábban pályáztatás útján nyerte el állását. Tájékoztatom továbbá, hogy dr. Török Krisztina három diplomával is rendelkezik: fogorvosi, egészségügyi jogi, valamint egészségügyi szakmenedzseri végzettsége is van. Az intézményi átszervezés előkészítése során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy semmiféleképpen ne alakulhasson ki olyan helyzet, amely elvándorlást, az értékes szakemberek távozását eredményezné. A tömeges elbocsátásokkal kapcsolatos gondolatok pedig fel sem merültek, hiszen az eddig ellátott tevékenységeket folyamatosan továbbra is biztosítani kell. Mindezek alapján összességében megállapítható, hogy semmilyen módon nem lehet cél a munkatársak elküldése, a feladatok megszüntetése vagy éppen a befolyó bevételek átcsatornázása!

+

BERTHA SZILVIA: – Államtitkár úr! Rohamos ütemben történt ez az átalakítás, ami arra enged következtetni, hogy itt egyéb dolgok vannak a háttérben. A szakma egyként van felháborodva ezen a döntésen. A munkavállalóknak a közalkalmazottból kormánytisztviselővé történő átállásra a törvényben előírt 30 nap helyett 9 napot hagytak, hogy döntsék el, hogy vállalják vagy nem vállalják. És ahhoz, hogy a párhuzamosságot megszüntessék, nem biztos, hogy az egészet fenekestül fel kell forgatni. Az ilyen mértékű átszervezések arra adnak lehetőséget, hogy amiről úgy gondolják, azt el lehessen tüntetni, illetve a megfelelő embereket megfelelő helyekre lehessen kinevezni, illetve eltüntetni. Úgyhogy a válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés 211 igen szavazattal, 82 nem ellenében, 0 tartózkodás mellett a választ elfogadta. A voksolás érdekessége, hogy a jen lévő pártbéli képviselői közül Murányi Levente, Rozgonyi Ernő, Rubi Gergely, Vona Gábor, Zagyva György Gyula oly annyira elbizonytalanodott, hogy nem voksolt sem mellette, sem ellene.)

Összekötik Egert az M3-as autópályával?

HABIS LÁSZLÓ (KDNP): – A térség közlekedési problémái a múltban gyökereznek. Ha fölütjük Eger címszónál a Révai lexikon 1936-os kiadását, a következőket olvashatjuk: Eger Heves megye székhelye, rendezett tanácsú város. Gazdasági életének nagy hátránya, hogy mellékvonalon fekszik. Egert tehát a főbb közlekedési útvonalak elkerülték. Több mint 35 évvel ezelőtt a rendezési tervek már számoltak az új M25-ös úttal. Az út megépítésével jelentősen javulna a város országos és nemzetközi elérhetősége, komoly élénkítő szerepet töltene be a térség életében, például a turizmus vagy az ipar és ezekkel szoros összefüggésben a munkahelyteremtés szempontjából. A jelenlegi rendkívül balesetveszélyes, településeken áthaladó közlekedés elviselhetetlenné teszi a szomszédos három szalagfalu mindennapjait is.

– Az országos és megyei fejlesztési tervek már évek óta tartalmazzák egy, az M3-as autópályáról önálló csatlakozási csomóponttal rendelkező út Egerbe bevezető nyomvonalát. A szocialista vezetés 8 éve alatt azonban nem volt senki, aki a folyamatot kézben tartotta volna – a tervezés a végeláthatatlan szakhatósági egyeztetés hálójában vergődött. Ez év januárjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól részletes ütemezést is tartalmazó tájékoztatást kaptam az összekötő út helyzetéről, az ebben foglaltak azonban újabb kérdéseket vetnek fel. A tájékoztatás szerint az első ütem megvalósításának következő lépéseként 2011 februárjában meg kellett volna kötni a kivitelezési támogatási szerződést. A második ütem műszaki átadására leghamarabb 2013 decemberében számíthatunk. Eger hosszú évek óta küzd a várost az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út, illetve a közvetlen autópálya-kapcsolat megvalósulásáért. A város számára fontos, hogy ennyi késedelem után végre ütemezetten haladjon a projekt, és a megvalósítás tervezett dátumait minden érintett megtartsa. Államtitkár úr!

• Valóban a tervezett ütemezés szerint haladnak-e a megvalósítás feladatai?
• Aláírták-e az új nyomvonal szerinti tervezési szerződést, és az milyen ütemezést tartalmaz?
• Egernek mikor lesz lehetősége a tervet megismerni, véleményezni?
• Mikorra várható az építési engedély megszerzése?
• Mikor kezdődik a beruházáshoz szükséges területek megszerzése?
• Mikor indulhat meg az építkezés, mikor kerülhet sor az út átadására?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A fejlesztés előkészületei az ütemezés szerint haladnak. A kiegészítő tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. A részletes egyeztetések az engedélyezési tervkészítés közben az építési engedélyezési eljárást megelőzően várhatók. A nyomvonal új módosítása Eger közigazgatási határát nem érinti, ugyanakkor a tervek előzetes megismerésére és egyeztetésére az engedélyezési tervkészítés időszakában, 2011 harmadik negyedévében lesz lehetőség. Az elkerülő útszakasz építési engedélyének megszerzését a környezetvédelmi engedély megszerzését követően, 2011 vége-2012 eleje közötti időszakra tervezzük. A beruházáshoz szükséges területek megszerzése 2012 elején kezdődhet meg, végül az első építési szakasz - Füzesabony-Maklár között - építése 2011 harmadik negyedévében elindul, a második szakasz építése Maklár-Eger között a kivitelezési támogatási szerződés aláírását követően, 2012-ben kezdődik. Mindezek alapján az út átadását 2013-ra, illetve legkésőbb 2014-re tervezzük.

+

HABIS LÁSZLÓ: – Köszönöm. Bízom abban, hogy ez az út az ön által elmondott ütemben megvalósul.

Lemondott a kormány – sajnos csak a rokkantnyugdíjasokról...

HORVÁTH ANDRÁS (MSZP): – A konvergencia program a Fidesz igazságbeszéde. Bevallották, hogy kormányzásra alkalmatlanok, reformokra képtelenek, de megszorításokra abszolút kaphatók. Többször mondtuk, hogy veszélyes az út, amelyre léptek, de úgy látszik, hogy a jó szót nem akarják megfogadni. A társadalom egyes csoportjait bűnbaknak kezdték el beállítani, és elhitetni, hogy ők tehetnek az ország nehéz helyzetéről. Megcímkézik őket, és verbálisan és anyagilag is támadják őket: ez lenne a nemzeti együttműködés rendszere?

– De nézzük a tényeket! A konvergencia program ebben az évben 12 milliárd forintot, 2012-ben 88 milliárd forintot, majd 2013-ban 117 milliárd forintot vesz el a rokkantnyugdíjasoktól. Jelenleg körülbelül 400 milliárd forintot költ a költségvetés a korhatár alattiak rokkantsági ellátásaira. Ebből elveszik a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a mai 565 ezer korhatár alatti rokkantból 170 ezer embert kirúgnak a rendszerből. Felháborító és cinikus, amikor azzal jönnek, hogy majd lesznek olyan közmunkák, amelyeket az egészségkárosodottak is el tudnak végezni.

• Hol vannak ezek a közmunkák?
• Miből gondolják, hogy a munkaerőpiac olyan nagy fordulatot vett az elmúlt egy-két év alatt, hogy tömegesen el tudjanak helyezkedni a megváltozott munkaképességűek?
• A közmunkák költségeit miből állja az állam, hogyan fog mindez működni a gyakorlatban?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő űr azt állítja, hogy „a társadalom egyes csoportjait bűnbakként kezdték el beállítani, és elhitetni a társadalommal, hogy ők tehetnek az ország helyzetéről". Azt hiszem téved! Mi azt mondjuk, hogy önök tehetnek az ország nehéz helyzetéről! Csak nem gondolja, hogy bármely társadalmi csoportnak szerepe volt abban, hogy 2002 és 2010 között a GDP-arányos államadósság 54 százalékról 80 százalékra emelkedett? Az ország előadósításában egyetlen csoport vétkes és róla egyetlen csoport tehet: azok, akik 2002 és 2010 között kormányon voltak!

– Nos, a számok, mint oly sokszor, most is önmagukért beszélnek. A 2010. szeptemberi adatok szerint Magyarországon 2 millió 926 fő részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, és közülük 729 ezer fő, vagyis az ellátottak 25 százaléka kapott rokkant-nyugdíjassági ellátást. A 729 ezer rokkantnyugdíjas közel fele, 48 százaléka korhatár alatti rokkantnyugdíjban részesül. Az OECD-országoknál a rokkantsági ellátásban részesültek aránya a munkaképes korú népességen belül átlagosan 6 százalék; nálunk 12 százalék. Ezek a számok is azt mutatják, tisztelt képviselő úr, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy aki képes rá, azt segítsük visszatérni a munka világába. Ennek első lépése a rehabilitálhatóság és a foglalkoztathatóság vizsgálata. Célja, hogy tartós segítséggel és emellett jövedelempótló pénzbeli ellátás biztosításával segítsük és ösztönözzük a munkaképes korú és foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolható személyek ismételt munkába állását. Természetesen mindazok, akiknek a rehabilitációja a szakorvosi vizsgálatok alapján nem javasolható, a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a továbbiakban is ellátásban részesülnek.

–  isztelt Képviselő úr! Szó sincs tehát arról, mint ahogy ön mondja, hogy 170 ezer embert egyszerűen kirúgnak. Remélem, egyetért azzal, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is képesek értékteremtő tevékenységet végezni, és a munka világának egyenértékű résztvevői lenni!

+

HORVÁTH ANDRÁS: – Államtitkár úr! Az egészségkárosodott emberek felülvizsgálatához azt a konkrét intézkedési tervet is mellé kellett volna tenni, amely biztosítja, hogy ezek az emberek konkrétan, miként lesznek visszavezetve a munka világába. Erre azonban nem adott választ, így a válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett a választ elfogadta.)

Hol tartanak az őstörténeti kutatások, melyeket részben megígértek?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – A Magyar Őstörténeti Kutató Intézet felállítása a politika áldozatává vált. A liberális megmondó-emberek egyenesen megbélyegzik azokat, akik a Habsburg-kor óta hivatalos finnugor rokonsági elméletet meg merik kérdőjelezni. Éppen ezért itt az ideje, hogy a forradalmi változás megmutatkozzon ezen a területen, és végre szervezett keretek között, a tudomány képviselőinek bevonásával meginduljon az érdemi munka.

– Ebben az intézetben nemcsak genetikai, hanem nyelvi, történeti, régészeti és néprajzi kutatásokra is szükség lenne, azonban eddig a kormányzat részéről mindössze a genetikai program elindítására vonatkozóan hallhattunk vállalást a „Julianus barát" program tervezett megindításával. Ugyanakkor teljesen világos az is, hogy nem elég genetikai kutatásokat indítani ahhoz, hogy érdemi eredményt tudjunk elérni, és tudományosan alátámasztott válaszokat tudjunk adni a magyarság eredetére, illetve más népekhez fűződő rokoni kapcsolataira nézve. Ki kell dolgozni azt a rendszert is, amely a kutatások eredményeit a magyar közoktatási rendszerben is hasznosítani tudja, hogy a felnövekvő nemzedék hiteles képet kapjon nemzetünk gyökereiről. Föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően - vagy csak egyesek vélekedése szerint - vérségi kapcsolatba került. Semmit nem hallani róla!

– A magyar őstörténet kutatása nemzeti érdek, hiszen identitásunkat meghatározó területről van szó, amely évszázadok óta mostohagyereke volt a politikának. Nem a tudományos igazság keresése, hanem a magyarság identitásának aláásása volt a célja az elméletek megalkotásának. A kérdésem tehát:

• Megtörténik-e végre ez a szemléletváltás?
• Hol tart a „Julianus barát" program, egyáltalán elindultak-e ezek a kutatások?

+

SZŐCS GÉZA, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! A magyar őstörténeti kutatóintézet felállítását, amennyiben tisztán tudományos tevékenységet kíván folytatni, támogatandó, hasznos gondolatnak tartom. A „Julianus barát" programmal kapcsolatban, amely a magyarság őstörténetének felkutatásával, ennél is konkrétabban a magyarság genetikai térképének felállításával foglalkozna, a következőkről tudom tájékoztatni: az elmúlt évszázadok során a magyarság származásával kapcsolatos legkülönösebb elméletek kerültek napvilágra. Magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor-teória hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját. (Hangos nevetés az MSZP soraiból.)

– A kíváncsiság az egész emberi civilizációt és kultúrát meghatározó és mozgató erő. Ennek jogát nem szabad elvitatni senkitől. Jómagam változatlanul úgy vélem, hogy megkerülhetetlen és teljesíthető feladat feltárni a magyarság eredetével kapcsolatos tényeket és ismereteket. Sajnos, amikor az első lépéseket megtettem az ez irányú kutatások támogatása ügyében, számos közéleti szereplő és sajtóorgánum félreértelmezte célomat. A bejelentést követően a kérdés átlépte a szigorúan tudományos szférákat, és politikai színezetet vett, méltatlan támadások érték. Egyes véleményformáló személyek és orgánumok képtelenek túllépni az elmúlt évtizedek alatt kialakult frusztrációkon, tabukat teremtő, sztereotip asszociációkon. Nem tudják, vagy nem akarják elválasztani az objektív tudományosságot a prekoncepciókon alapuló, értékelvű moralizálástól, az egészséges tudományos érdeklődést a megbélyegző, áltudományos történelemhamisítástól.

– A „Julianus barát" program megvalósítását a legkiválóbb, megkérdőjelezhetetlen tudományos kvalitásokkal rendelkező magyar és külföldi szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoportra szeretném bízni. A magyarságnak hallatlan asszimiláló ereje van. A legnagyobb bűnt a magyarság ellen mindig azok követték el, akik megpróbálták osztályozni, illetve kiszorítani a magyarság kebeléből azokat, akik úgymond idegenek, jöttmentek, máshová valók.

- Számos nemzet kutatta a genetikai értelemben vett legközelebbi rokonait. Ezt nekünk is meg kell tenni, ha többet akarunk tudni a múltunkról. Az erre hivatott kutatóműhely összeállítása folyamatban van. Bízva benne, hogy a kutatások a legszélesebb értelemben vett tudományt, a genetikát, a történelemtudományt és a nyelvészetet is gazdagítják kérem válaszom elfogadását.

+

DÚRÓ DÓRA: – Államtitkár úr! Ez a kérdés túlmutat a finnugorelméleten, és túlmutat azon, hogy miként reagál a „Julianus barát" programra, a szélesebb körű őstörténeti kutatások megindítására a liberális értelmiség és sajtóorgánuma. De ez nem mentség arra, hogy önök nem indították el a kutatást. Még az első lépést sem tették meg tíz hónap alatt, ezért nem tudom elfogadni a válaszát.

(Szavazás: az Országgyűlés 187 igen szavazattal, 70 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett a választ elfogadta.)

Kíván-e tenni valamit a kormány az off-shore lovagok ellen,
vagy megint csak egy Fideszes porhintéssel van dolgunk?

KARÁCSONY GERGELY (LMP): – Az új alaptörvény a következőképpen rendelkezik erről a kérdésről: a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére teljesíthető kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Magyarán, az állami vállalatoknál vagy az önkormányzatoknál továbbra is lehetne off-shore-ozni eszerint, és továbbra is kérdés, hogy egyáltalán jelent-e bármilyen védelmet az off-shore cégek pénzlenyúlása ellen az átlátható tulajdonosi szerkezet megkövetelése, hiszen könnyen lehetne azt mondani, hogy ezeknek a cégeknek is átlátható a tulajdonosi szerkezete, csak éppen Cipruson vannak bejegyezve. Sajnos úgy tűnik, ebben a témában is egy tipikus Fideszes porhintéssel van dolgunk.

–   Fidesz ellenzékben kikelt az állami pénzek körül legyeskedő off-shore cégek ellen, hatalomra kerülve aztán folytatta az elődei gyakorlatát, Csak egy kis szómágiával igyekezett erről elterelni a figyelmet. Hadd említsek néhány konkrét példát: Nemrég, itt a parlamentben is szóvá tettük, hogy a Magyar Posta pályázat nélkül adott 1,8 milliárd forintos megbízást egy ciprusi off-shore tulajdonban lévő cégnek. A cég székhelye igencsak ismerős lehet a Fidesz politikusainak, hiszen – láss csodát – éppen oda van bejegyezve, ahova azok a Bajnai Gordonhoz vagy Kóka Jánoshoz kötődő cégek, amelyeket a Fidesz ellenzékből annyit támadott. De, off-shore résztulajdonban van az a cég is, amely diagnosztikai munkát végez a debreceni kórházban, vagy a budapesti XI. kerületben a kerület számára is igencsak előnytelen médiafelületi értékesítési szerződést végez. Tisztelt Államtitkár úr! Kérdezem:

• Mit gondolnak, az alkotmányba bekerült új passzus jelent-e bármilyen védelmet az off-shore cégek megjelenése ellen, vagy pedig ez csak egy egyszerű szómágia?
• A kormány tervez-e bármilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy a külföldön adózó és ismeretlen tulajdonosok tulajdonában lévő off-shore cégek semmilyen formában ne juthassanak hozzá az adófizetők pénzéhez, sem a központi költségvetésből, sem az állami vállalatokon, sem önkormányzatokon keresztül?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Nagyon örülök, hogy az LMP is elkezdi olvasni az alkotmányt. Kár, hogy ezt nem pár hónappal ezelőtt tették meg, mert akkor egy sokkal izgalmasabb alkotmányos vitát folytathattunk volna le itt a parlamentben. Valóban, a jelenlegi kormány az előzővel ellentétben elkötelezett az off-shore stop bevezetésével kapcsolatban. Amikor off-shore cégből menekítik egy-egy vállalatnak a jövedelmét, akkor ezzel a magyar adózás alól vonnak el pénzeket, amelyeket az állam újraosztana, illetőleg azoknak a vállalkozásoknak jelent ez versenyhátrányt, amelyek tisztességesen adóznak a magyar szabályok szerint, míg másoknak, akik külföldre viszik a pénzüket, nem kell adózniuk. A nemzeti konzultációban egyértelművé vált, hogy az emberek támogatják a kormánynak ennek megfékezését, ezt a célkitűzését, ezért került be az alkotmányba ez a passzus: „Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható." Ha az LMP itt lett volna, akkor tudta volna ezt a javaslatot támogatni, de nem volt itt, és nem támogatta.

– Képviselő úr! Ha ön már itt előhozta az off-shore cégek világát, az elmúlt napokban egyértelmű vált, hogy Richard Field az önök számára támogatást nyújtott a kampányban. Na most, ez az úriember egy Mezőholding nevű kft.-nek volt korábban a tulajdonosa és ügyvezetője, aminek egy German Car LLC nevű, Delaware államban bejegyzett másik tulajdonosa volt. Ez egy limited liability company műfajban bejegyzett szervezet Amerikában, kifejezetten külföldön tevékenykedő cégekre használják, az USA-ban nem végeznek üzleti tevékenységet, ezért Amerikában 0 százalékos adókulcs alá esnek, a tulajdonosi hátterük nem nyilvános, és a székhelyük az Egyesült Államokban lényegében egy postafiók. Ugyanennek az úriembernek korábban egy cége, az Amerikai Ház Kft. egy Manor Hungary nevű kft.-nek szintén tulajdonosa volt, amit 2006-ban az Amerikai Ház Kft. helyett egy American House LLC váltott a tulajdonosok között, és 2006 óta off-shore-izálták. Beszédes a név, Richard Field egy RF Kft.-nek szintén a tulajdonosa volt korábban, 2006-tól egy delaware-i off-shore lett szintén a tulajdonos, és még folytathatnám: Fialla Autócentrum Kft., bár 2008-ban megszűnt, ugyanígy Richard Field ügyvezetése mellett, off-shore cégek voltak a tulajdonosai.

+

KARÁCSONY GERGELY: – Államtitkár úr! A múlt héten megtudtam, hogy ön Fluor Tomi-rajongó. Nem tudom elfogadni egyrészt, mert azt, hogy Richard Field támogatta az LMP kampányát, onnan tudja ön, hogy mi ezt nyilvánosságra hoztuk; azt, hogy az önök kampányát milyen off-shore cégek támogatták, nem tudjuk. Szeretném felhívni aigyelmét a Hírszerző egyik írására tavaly májusban, ami végigveszi azt, hogy az ön... – közigazgatási államtitkár hány off-shore céget képviselt a kormányváltás előtt. Nagyon hosszú a lista, és ezek egyébként számos Fidesz-politikussal összeköthetőek. Vagy szeretném felhívni az ön figyelmét arra, hogy egy néhány nappal ezelőtti közbeszerzési pályázatot megtámadtak, és ennek a közbeszerzési pályázatnak a nyertese egy Bell and Partners nevű cég, ami annak az off-shore cégnek az utolsó ismert tulajdonosa, aki ezt a bizonyos XI. kerületi off-shore médiatendert megnyerte. Tehát azt gondolom, hogy ha off-shore-ozásról van szó, akkor önöknek inkább cselekedniük kellene!

Várható-e, és ha igen, mikor esedékes a Hajdúnánásról az M35-ös útra felvezető 3323-as útszakasz felújítása, amellyel közlekedésre alkalmassá válhat az út?

SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN (Fidesz): – A 3323. számú közút azon szakasza, amely az M35-ös autópályát Hajdúnánással összeköti, több szempontból is stratégiai jelentőségű. A befektetők számára azonban elengedhetetlen szempont a város jó megközelíthetősége, amely a jelen állapotban az M35-ös irányából sajnos nem megoldott. Az elmúlt évek használata és az autópálya-építés során az út szerkezete oly mértékű károsodást szenvedett, ami miatt már biztonságos közlekedésre alkalmatlan. Ezt a helyzetet az idén télen tapasztalható belvízhelyzet még tovább súlyosbította, olyan mértékű kárt okozva, hogy felmerült az út teljes lezárásának lehetősége is. A város már korábban ígéretet kapott a teljes körű felújítására, ami azonban sajnos elmaradt. Hajdúnánás város polgármestereként kérem szíves tájékoztatását:

• Várható-e, s ha igen, mikor lesz esedékes Hajdúnánásról az M35-ös útra felvezető 3323-as útszakasz felújítása?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által említett útszakasz megerősítése, mi több, teljes helyreállítása tökéletesen indokolt, ez az objektív rangsorolással elkészült felújítási ütemtervben is a legsürgősebb beavatkozások között szerepel. Nagyon bízunk benne, hogy legkésőbb jövő év elején ez a munka elkezdődik, illetve jövő tavaszra elkészül.

+

SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN: – Köszönöm, elfogadom a válaszát azzal a gondolattal együtt, hogy ha lehet, akkor minél hamarabb tegyék meg ennek az útnak a felújítását, hiszen rengeteg kárt és bosszúságot okoz az ott közlekedőknek.

Bérbefagyasztás a közszférában?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Jól képzett, több évtizedes tapasztalattal rendelkező kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak ezreit küldték el indoklás nélkül a közszférából. A kormány vagy Brüsszelnek, vagy a magyar választóknak nem mondott igazat, ami sajnálatos módon már nem az első eset, harmadik lehetőség pedig nincsen. Ezért tisztelettel megkérdezném:

• A magyar állampolgárok vagy az Európai Unió elől hallgatja el az igazságot?
• Mi lesz a több százezer köztisztviselővel?
• Lesz-e reálbér-növekedésük vagy sem?
• Hány embert fognak elbocsátani, és milyen szempontrendszer alapján?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A konvergenciaprogram magyarul is, angolul is elérhető.  Angolul és magyarul is nagyon pozitív változás olvasható. Az állam az adófizetők pénzéből 2012-ben az ideihez képest nem költ többet a közszféra béreire, ami azt jelenti egyébként, hogy egy növekvő GDP mellett csökken az állami újraelosztás, kisebb és hatékonyabb állam lesz, az állam kevesebbet vesz el polgáraitól, ugyanakkor a szuperbruttó kivezetése miatt a közszférában emelkednek a bérek, több pénz marad az embereknél. Úgy gondolom, hogy ennek a legfontosabb üzenete, hogy lassan ugyan, de előbb-utóbb megszabadulunk egy osztogató-fosztogató, az állampolgárokat lerabló és az államot hizlaló szocializmustól.

+

VARGA LÁSZLÓ: – Köszönöm szépen, azt hittem, kicsi felüdülés lesz így, de rájöttem, hogy itt valódi nominális bércsökkenés van a közszférában, mint ahogy idén is volt egyébként. Azt gondolom, ez a politika, a közalkalmazottak, a köztisztviselők, kormánytisztviselők bizonytalanságban tartása elfogadhatatlan. Ezért az ön válasza szintén elfogadhatatlan.

(Szavazás: az Országgyűlés 189 igen szavazattal, 81 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.)

Bartha Szabó József