Az ellenzéki pártok hagyják abba a politikai haszonszerzést

Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Az Országgyűlés kedden kormánypárti politikusok kezdeményezésére 271 igen szavazattal, 37 ellenében és 14 tartózkodással módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. A Gyöngyöspatán húsvét előtt történtekről ejtett szót több frakció szónoka is kedden a parlamentben napirend előtt. A fideszes Kocsis Máté szerint a kormány határozottan lépett fel, és felszólított minden politikai szereplőt, hogy fejezze be a társadalmi és etnikai feszültség gerjesztését.

Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Az Országgyűlés kedden kormánypárti politikusok kezdeményezésére 271 igen szavazattal, 37 ellenében és 14 tartózkodással módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. Nemmel szavazott húsz szocialista és tizenöt jobbikos képviselő mellett a kereszténydemokrata Rubovszky György és a független Molnár Oszkár. Tartózkodott hét jobbikos és öt MSZP-s képviselőn kívül a fideszes Wittner Mária és Karvalics Ottó (KDNP). Három kormánypárti politikus – köztük Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető - bár jelent volt az ülésteremben, nem szavazott. Megszavazta viszont az indítványt tizenhárom szocialista, így például Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó, tizenhét jobbikos és nyolc LMP-s politikus.

A törvénymódosítás értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a többi között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken –, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok pedig további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Fontos változás, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a dohányzókocsik. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban ugyanakkor étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára – biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be. Ugyanakkor szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségvédelmi bírságot és a helyszíni bírságot az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Az előbbi összege 20 és 50 ezer forint közötti, az utóbbi legfeljebb 30 ezer forint lehet magánszemélyek esetében. Az államigazgatási szerv havonta átutalja az így befolyt összeg felét az egészségügyért felelős minisztérium költségvetési fejezetének, negyedét pedig a bírságot kiszabó ÁNTSZ számlájára. Az előbbi hányad különösen dohányzásmegelőzésre, a dohányzásról való leszokást támogató programokra, egészség-megőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő programokra használható fel. Az utóbbit a hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására kell fordítani. A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012. április elsején kezdődik.

+

Légimarsallokat, azaz fegyveres hatósági védelmi kísérőket alkalmazhatnak a jövőben a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között közlekedő kereskedelmi repülőgépeken - döntött az Országgyűlés kedden, amikor döntött a légimarsallok alkalmazásáról szóló magyar-amerikai megállapodás kihirdetéséről.

Vágó Gábor (LMP) felszólította a kormányt, hogy tartassa be a törvényben foglalt fokozatosságot a bedőlt lakáshitelek miatt elárverezett ingóságok és ingatlanok esetében. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára hangsúlyozta: a kérdést törvény szabályozza, de valóban bizonyos garanciákat kell még mellé tennünk, hogy be is tartsák ezt a törvényt. A kormány egyébként heteken belül ismerteti a Széll Kálmán Terv keretein belül készített részletes javaslatokat a lakáshitelesek megsegítésére.

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint a felsőoktatási koncepciót Orbán Viktor miniszterelnök is rossznak, kidolgozatlannak látta, és visszadobta azt. Válaszában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: mint autentikus résztvevője az ominózus kormányülésnek közölheti, nem dobta vissza a kabinet a felsőoktatási törvény koncepcióját, hanem további megfontolást kért több ponton. Nem is azzal a szándékkal terjesztettük a kormány elé, nem hittük, hogy egy az egyben elfogadja - jelentette ki, hozzátéve, hogy pár nap múlva készen lesz az újabb verzió.
  
Szilágyi László (LMP) felszólalásában azt mondta: van az Orbán-kormányban valaki, akinek a pontos feladatait senki sem ismeri. A kormányfő kereszténydemokrata helyetteséről, Semjén Zsoltról van szó, akinek tennivalóiról eddig csak annyi derült ki, hogy nagyon sok dolga van a határon túli magyarokkal, ezen kívül tudjuk róla, hogy szeret vadászni - fogalmazott, hozzátéve: sajátos munkaköri értelmezésnek tekintik, hogy egy civil szervezet elnökeként saját kormánybeli beosztottjánál lobbizik hobbija számára. Válaszában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes közölte: a magyar összeférhetetlenségi szabályok nem nyilvánítják összeférhetetlennek a miniszteri és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki pozícióját.

Habis László (KDNP) az Egert az M3-as autópályával összekötő útról kérdezte, hogy mikorra ismerheti meg a tervet, mikor indulhat meg az építkezés, mikor adhatják át az utat. Fónagy János azt mondta, hogy a Közlekedés Operatív Programban a Füzesabony-Eger útvonal fejlesztése két szakaszban szerepel. Az út átadását 2013-ra, legkésőbb 2014-re tervezik. A képviselők a válaszokat elfogadták.

Karácsony Gergely (LMP) arról beszélt, hogy az új alaptörvény alapján az állami vállalatoknál és az önkormányzatoknál továbbra is lehetne "off-shore-ozni". Feltette a kérdést, hogy az átlátható tulajdonosi szerkezet jelent-e védelmet ezek ellen a cégek ellen. Rétvári Bence államtitkár válaszul arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány az előzővel ellentétben elkötelezett az "off-shore stop" bevezetésével kapcsolatban. A választ Karácsony Gergely nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 183 igen szavazattal, 53 nem és 27 tartózkodás mellett megtette azt.

A fideszes Kocsis Máté azt mondta, hogy bizonyos erők káoszt és rendetlenséget akartak okozni Gyöngyöspatán, ahol otromba kísérlet történt rövidtávú és öncélú politikai haszonszerzés céljából. Sem a többség sem a kisebbség nem terrorizálhat embereket, hozzátéve: Magyarországon nincsenek első- és másodrangú polgárok, kizárólag magyar állampolgárok vannak. Felszólított minden politikai szereplőt, egyesületet, akit illet, hogy fejezze be a társadalmi és etnikai feszültség gerjesztését. A kormány egyértelműen és határozottan lépett fel a gyöngyöspataiak védelmében, s azt kérte, hogy az MSZP és az LMP tényleg térjen vissza az Országgyűlés falai közé az utcáról.
    
Kontrát Károly belügyi államtitkár felidézve húsvét előtti, a belügyminiszterrel közös látogatásukat azt mondta, Gyöngyöspatán rend van. Szerinte az ellenzéki pártok csak egy célt látnak, hogy támogatottságuk egy százalékkal nőjjön. Őket csak a balhé, a botrány érdekli - értékelte az államtitkár, aki szerint szégyenteljes kísérlet történt az ország lejáratására. Ez kudarcot vallott, a gyöngyöspatai vezetők bíznak a rendőrségben és a kormányban, megjegyezve: az ott élők azt kérik, hogy az ellenzéki pártok hagyják abba a politikai haszonszerzést. Magyarországon senki nem áll a törvények felett, aki megsérti a rendet bármely településen, számíthat arra, hogy a törvény szigora le fog sújtani rá.  

A jobbikos Vona Gábor indokoltnak látja a belügyminiszter lemondását, érdemi párbeszédet sürgetett, és jelezte, Orbán Viktort nyilvános vitára hívta a cigány-magyar problémáról, valamint ismét állandó országgyűlési bizottság felállítását sürgette az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás is intézkedéseket sürgetett a kabinetnél, szerinte amit a Jobbik művel Kelet-Magyarországon, nem ad megoldást a valódi problémára.

Kontrát Károly Vona Gábor felszólalására reagálva azt mondta, hamarosan Btk. szigorítást terjesztenek be. Kiemelte: a törvények világosak és a rendőrség hatékonyan lépett fel. Mint mondta, azt soha nem állították, hogy egyetlen bűncselekményt nem követtek el Magyarországon 2010. májusa után, de arra a törekednek, hogy minél kevesebb ilyen történjen. Harangozó Tamás felszólalására közölte: a szocialisták nyolcévi országrombolása alatt 17 ezer korai nyugdíjas hagyta el a rendőrséget, ezzel 59 milliárd forintot kivéve az adófizetők zsebéből. Súlyos örökséget vettek át, múlt év végén 11 milliárdot kellett a kormánynak a rendőrség adósságára fordítani.

A KDNP-s Hoffmann Pál szerint a PPP-beruházások mintegy 3.000 milliárdos költségvetési terhet jelenthetnek. Ezeknél aránytalanul kedveztek a magánbefektetőknek, ezért a költségek két-háromszorosára nőttek, kiemelve: az MSZP-nek sikerült a máshol működő modellt kisiklatnia. Fónagy János államtitkár közölte, a kiadások évente mintegy 120 milliárdos terhet jelentenek, amely csak nőni fog; az összes ilyen projekt átváltása a költségvetési terheket mintegy 400 milliárddal csökkentheti. Kitért arra, hogy sokszor nem győződtek meg, valóban van-e igény az adott beruházásra, a fejlesztések szövevényes, offshore cégháttérrel valósultak meg.

Scheiring Gábor (LMP) szerint a kormány olyan neoliberális megszorítócsomag-sorozatot rakott össze Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közreműködésével, amire méltán irigykedik az IMF és Bokros Lajos. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a gazdaságpolitika feladata, hogy ne engedje, hogy a piaci versenyben erőtúlsúly alakuljon ki. Feladat a hatékony állam létrehozása is, rámutatva: ezt célozza a Széll Kálmán Terv; jelenleg ugyanis nagyon sok dolog nem hatékonyan működik, az oktatás és az egészségügy sem. Azt szeretnék, hogy a magyar gazdaság magyar iparágakkal és magas termelékenységgel versenyképes legyen. A munkaerőpiacot úgy alakítják át, hogy minél több embernek legyen munkája.

Az Országgyűlés napirend előtt néma felállással emlékezett Nádori László volt SZDSZ-es képviselőre, aki a közelmúltban hunyt el.

kdnp.hu
Forrás: MTI
Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!