A tavaszi és az azt követő rendkívüli parlamenti ülésszakban a kormány 32 törvényjavaslat benyújtását tervezi. Jelentős része a Széll Kálmán Terv miatt esedékes, de júniusban már tárgyalja az Országgyűlés azokat is, amelyek az új alaptörvény miatt váltak szükségessé. Már most tudható: egy részük zárószavazása ősznél előbb aligha lesz esedékes. - (A parlament rendkívüli ülésszaka várhatóan július 11-ig tart.)

Szerepel közöttük a pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, a lakásszövetkezetekről szóló jogszabály módosítása, a közfoglalkoztatással, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos törvénymódosítása, a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat, illetve az egyes egészségügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló kezdeményezés is.  Az atomenergiáról, az elektronikus hírközlésről, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról, a közbeszerzésekről, a kereskedelmi és iparkamarákról, a regisztrációs adóról, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, az egyes munkaügyi tárgyú törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szintén májusban érkezik a T. Ház elé a kormányjavaslat.

Június első harmadában nyújtja be a belügyi tárca a közbiztonság és a közterület rendjének fenntartását szolgáló törvényjavaslatát, a Honvédelmi Minisztérium a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló indítványát, valamint a közigazgatási tárca a Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekre vonatkozó, az Országgyűlésről, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról, a nemzeti jelképek használatáról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek státusáról, illetve a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatát. Szintén a közigazgatási minisztérium előterjesztésére változhat az egyesülési jogról szóló törvény.

A parlament elé kerül továbbá az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról, az emlékhelyekről, a személyszállítási szolgáltatásokról, a szakképzésről, a szövetkezetekről, az ingatlan-befektetési társaság létrehozásának és működésének szabályozásával összefüggő törvénymódosításokról, az állatok védelméről, a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat is.

+

A Tisztelt Ház hétfőn dönt a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvények módosításáról. Tárgyalnak az országgyűlési képviselők javadalmaztatásáról szóló törvény módosításáról is. Kedden megvitatják az anyakönyvezésről szóló törvény módosítását, valamint napirenden lesz az államadóssági alapba történő befizetésekkel kapcsolatos javaslat tárgyalása. Ugyancsak kedden kezdik meg a sporttörvény vitáját, amely a sporttámogatásokkal és a Nemzet Sportolója cím odaítélésével függ össze. Megvitatják a képviselők az állami vagyonról szóló törvény módosítását is, amely azt célozza, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazattal tartós állami tulajdonban maradjon. Napirenden szerepel még a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok elbírálását érinti.

+

Gyorsított ütemben, a Házszabálytól való eltéréssel kéri tárgyalni a kormány a büntető törvénykönyv módosítását - a gyöngyöspatai és a hasonló események tapasztalatai alapján - az  „egyenruhás bűnözök  megfékezése" érdekében. A törvényjavaslatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi, A kabinet szándékai szerint a törvényjavaslatról a parlament már hétfőn befejezné a vitát és még aznap döntés is születhet. (A Házszabálytól való eltérés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 4/5-ének igen szavazata szükséges. A Jobbik már bejelentette: nem támogatják, az LMP és az MSZP még meditál.)

A módosítás értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel  lesz büntetendő, aki mással szemben - nemzeti, etnikai vagy vallási csoporthoz való tartozás miatt - kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, ami alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen. Két évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés, ha valaki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, ami másokban riadalmat kelt.

+

Módosul a lakásszövetkezeti és a társasházi törvény. Amennyiben a lakásszövetkezetnek költség-hozzájárulással tartozik a tagja, és nem veszi át a fizetési felszólítást, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki, ha pedig a végrehajtásig jut az ügy, akkor a végrehajtó is kirendelhet ügygondnokot - egyebek mellett ezt tartalmazza az a lakásszövetkezetekről, valamint a társasházakról szóló törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett az Országgyűlés elé.  A jogalkotó célja, hogy közelítse egymáshoz a társasházi és a lakásszövetkezeti szabályokat.  A magyar lakásszövetkezet ugyanis egyedi képződmény, mivel a lakások a tulajdonosaik, míg az egyéb helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak. A társasházaknál viszont az egyéb helyiségek is - tört hányadban - a lakások tulajdonosainak nevén szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.

Az alapszabályban rögzített együttélési szabályok módosítása gondot okozott, mivel ahhoz a jelen lévők kétharmadának a szavazatára volt szükség. A javaslat lehetővé tenné, hogy az alapszabály egyszerű többséggel módosítható. Miután a lakásszövetkezeti közgyűlés határozata sértheti a kisebbség jogos érdekeit, a módosítás megengedi, hogy a kisebbség a bíróságtól kérheti a hatályon kívül helyezést.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség használati módjának megváltoztatásához nem kell közgyűlési határozat. A lakásszövetkezet menedzsmentje azonban megtilthatja a funkció váltást, ha ott szerencsejátékot akarnak űzni, vagy szexuális terméket, segédeszközt árusítani. A nagy lakásszövetkezetekből jelenleg akkor válhatnak ki épülettömbök, ha a vagyont megosztják, de ez nem terjed ki a költség megosztására. Így a kiválásokat rendszerint hosszas pereskedés követi. A módosítás akkor engedné a kiválást, ha a vagyon mellett a költség-, és hiteltartozást is megosztják a maradók és a kiválók egymás közt.

+

Évente mintegy 20 ezren sérülnek meg, ebből csaknem százan életüket vesztik munka közben. Spaller Endre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy minden évben április 28. legyen a munkahelyi balesetek áldozatainak emléknapja. Kitért arra is, hogy az emléknap nemzetközi hagyományokkal bír.  1996-ban április 28. az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) támogatásával a munkabalesetek áldozatainak nemzetközi gyásznapja lett. Az emléknapról hamarosan határozat születhet.

+

Nyilvánvalóan nem kerüli el a Tisztelt Ház figyelmét a Nemzeti Üdülési Alapítványról szóló jelentés sem, mely szerint milliárdos kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja  kíséri a történteket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálta a részben állami alapítású Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységét, vagyongazdálkodását és a részére juttatott költségvetési források felhasználását.

A KEHI szerint az Alapítvány által, a tulajdonában álló (korábban túlnyomó részben állami) ingatlanok kezelésére létrehozott Vagyonkezelő Zrt. 2004-ben egy bonyolult tranzakció keretében 9 szállodát áron alul átjátszott a többségében magántulajdonban lévő Hunguest Hotels Zrt-nek. Az ügyletről az Alapítvány kuratóriuma döntött.

A Vagyonkezelő Zrt. a 9 ingatlant magába foglaló, 8 milliárd Ft értékű üzletrészért mindössze 4 milliárd Ft értékű Hunguest Hotels részvényt kapott. Így a névérték kétszereséért jutott a részvényekhez, míg ugyanezen a napon 2,1 milliárd forint értékű Hunguest Hotels részvényét csupán névértéken értékesítette a tulajdonostárs Arago Rt-nek. Az ügylet eredményeképpen a Hunguest Hotels Zrt-ben lévő szavazati jogát is elvesztette.

A Hunguest Hotels Zrt. az így megszerzett üzletrészeket az ingatlanokkal együtt több esetben rövid időn belül, összességében 78 százalékos haszonnal továbbértékesítette. A rendelkezésre álló adatok alapján az üzletrészek megszerzése és a továbbértékesítés között eltelt időben nem történt semmi olyan esemény (pl.: felújítás), ami az értéknövekedést indokolta volna, ezért feltételezhető, hogy az üzletrészek korábbi apportálására a tényleges piaci érték alatt került sor.

A feltárt tények alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

Hétfő

Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Határozathozatal.)

Beszámoló az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalással összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1078/2011. (III.30.) Korm. határozatban foglalt döntésekről, és  annak elfogadását rögzítő országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadói: Hende Csaba honvédelmi miniszter, Ágh Péter, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója. Együttes általános vita és határozathozatal.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Összevont általános és részletes vita, szavazás a módosító javaslatokról és - Házszabálytól való eltérés esetén - zárószavazás.)

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.  (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dorkota Lajos, Vargha Tamás, Törő Gábor, Tessely Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Tessely Zoltán . Általános vita a lezárásig.)

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Ágh Péter, Szijjártó Péter (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Ágh Péter. Általános vita a lezárásig.)

Kedd

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.  (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bánki Erik. Általános vita a lezárásig.)

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Navracsics Tibor, dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Horváth Zsolt. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József