A múlt 

A magyar nemzet nagyra értékeli a magyarországi egyházak történelmi hagyományait, a nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett közösségteremtő törekvéseiket, hitükből fakadó erőfeszítéseiket, elismerve a hazai vallási sokszínűséget és a történelmi hagyományokkal rendelkező vallási türelmet, amely Magyarország történelmében mindig meghatározó szerepet játszott.

Szent István király a nyugati kereszténységet tette államvallássá, de - csak úgy, mint utódai - biztosította a keleti kereszténység működését is. Megtelepedhettek, és működhettek Magyarországon zsidó és muszlim közösségek is. A XVI. századtól több törvény törekedett Magyarországon és Erdélyben a szabad vallásgyakorlás jogának biztosítására. Az 1790-91-es magyar országgyűlés az által elfogadott egyházi törvényekkel bevett vallásnak nyilvánította a katolikus vallás mellett a református és evangélikus vallást, valamint az ortodoxiát, a két protestáns egyház és az állam közötti viszonyt pedig az érintett egyházakkal egyetértésben szabályozta. Megerősítette a zsidó felekezet türelmi rendeletben rögzített jogait.

Az 1848. évi XX. tc. a törvényesen bevett vallásfelekezetek (latin, görög és örmény szertartású katolikus, református, evangélikus, ortodox és unitárius) között különbség nélkül tökéletes egyenlőséget és viszonosságot állapított meg. 1867-ben a magyar országgyűlés törvénybe iktatta Magyarország izraelita felekezetű lakosainak polgári és politikai jogegyenlőségét. Az 1868. évi IX. törvénycikk a görög-keleti vallásúak ügyében elismerte az önálló szerb és román metropolitát, és garantálta a görög-keleti vallás „se nem szerb, se nem román ajkú híveinek" autonóm jogait, mely nemzetiségétől függetlenül kiterjedt valamennyi ortodox vallású magyar állampolgárra.

Az 1895-ös egyházpolitikai törvények bevett vallásnak nyilvánították az izraelita felekezetet, széleskörűen biztosították a szabad vallásgyakorlás jogát, a polgári és politikai jogok gyakorlását teljes mértékben függetlenítették a vallásfelekezeti hovatartozástól, megerősítették a bevett egyházak, felekezetek egyenlőségét, emellett azonban lehetőséget adva az elismert egyházak működésére is. Az egyházat az államtól azonban ezek a törvények nem választották el, a katolikus egyház autonómiáját nem szavatolták.

Az 1947. évi XXXIII. törvény megszüntette a bevett és elismert egyházak közötti jogi különbséget. Az 1949. évi kommunista alkotmány az államot és az egyházat elválasztotta egymástól, a kibontakozó diktatúra megszüntette az egyházak autonómiáját, az egyházak fölötti állami ellenőrzést gyakorolt, működésüket nagymértékben korlátozta.

Az 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot, illetve az egyházak létrehozását széleskörűen biztosította, a későbbiekben azonban nyilvánvaló vált, hogy az egyházalapítás rendkívül nagyvonalú feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal történő visszaélésekre is, mind az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybe vételére, mind pedig ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő bejegyeztetésére.

A jelen

Magyarország 2011. április 25-én kihirdetett új Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása megállapítja, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette Magyarországot, elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüli országunk különböző vallási hagyományait. Alapvetése szerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás, illetve más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását, meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja, tanítsa.

Mindezeket figyelembe véve, építve, s igazodva a történelmi hagyományok és az új Alkotmány szelleméhez, nyújtotta be a Lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatát négy kereszténydemokrata képviselő, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter. Ma kezdi általános vitáját a Tisztelt Ház. Határozottan állítják: az új törvényi szabályzásra azért van szükség, mert az emberek számára visszás, ha olyan közösségek is egyháznak nevezik magukat, amelyeknek semmiféle lelki tanításuk nincs, és szervezeti felépítéssel sem rendelkeznek.

A jogszabály a több százra tehető hazai egyház között, azok túlburjánzó és kontrolállhatatlan „dzsungelében" próbál rendet teremteni.

PREAMBULUM „A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői. Hitéleti tevékenységük mellett, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, kulturális, sport és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében. Az Országgyűlés – a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó és ennek biztosítékaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából; – figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jogával kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi dokumentumokra, valamint arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikke szerint az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát;elismerve, hogy a magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői; – az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban, az állam és egyház különvált működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve; – folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben, különösen a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben testet öltő hagyományt; – tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat; – felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a tisztelete, amely lehetővé teszi nem csak az emberek és a családok számára, hanem az egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket; – külön is elismerve Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét sarkalatos törvényt alkot."

+

A törvényjavaslat leszögezi, megállapítja: „A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja". Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi és a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési tevékenység.

Definíciójaként rögzíti: az egyház, a vallásfelekezet, illetve vallási közösség „azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik". A tervezet szerint az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, „amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot".

A jogszabály garantálni kívánja az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal".  Az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak. Költségeit - az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja.  Az egyházak tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek.

+

A törvényjavaslat számba veszi, hogy mikor nyújtható be nyilvántartásba vételre irányuló kérelem.

„Az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van (az időtartamba beszámít az e törvény hatályba lépése előtt egyházként történő működés is); az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát."

+

Az elmúlt években az országban megalakult felekezetek egy része, amelyek eddigi tevékenységük időtartamát tekintve nem nevezhetők történelminek, de viszonylag nagyobb közösséget magukénak mondva működnek, az egyház titulusra lesznek jogosultak. A többi, a magát egyháznak nevező közösségnek a vallási egyesületté vagy gazdasági társasággá való átalakulás jelenhet továbbélési formát a törvényjavaslat alapján – így várhatóan a mostani gyülekezetből mintegy ötven maradhat talpon. 

+

Az egyházat eddig Magyarországon húsz helyen lehetett bejegyeztetni, erre a jövőben már csak a Fővárosi Bíróságon nyílik lehetőség.

Nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van, az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta, a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.

+

Az új egyházi törvénytervezet az 1895. évi törvénycikk alapján határozza meg az elismert egyházak körét. Bár a történelmi egyház kifejezést nem használja, 13 felekezetet sorol e kategóriába. Emellett „jelentős közcélú tevékenységet ellátó" egyházakat nevez meg, köztük a hírekben sokat szereplő Hit Gyülekezetét.  A törvényjavaslat további 24 „országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő" vallási közösségeket is felsorol, elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazva. Közöttük szerepelnek - egyebek mellett-  a mormonok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.

A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján elismert egyházak

1	Magyar Katolikus Egyház
2	Magyarországi Református Egyház
4-6	Zsidó vallásfelekezetek Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante ) Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
7-11	Ortodox Egyházak Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus  - Magyarországi Ortodox Exarchátus Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Magyarországi Román Ortodox Egyház Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus )
12	Magyarországi Unitárius Egyház
13	Magyarországi Baptista Egyház

Jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat is, amelyekkel a kormány megállapodást köt

1	Magyarországi Metodista Egyház
2	Magyar Pünkösdi Egyház
3	Hetednapi Adventista Egyház
4	Erdélyi Gyülekezet
5	Hit Gyülekezete
6	Üdvhadsereg Szabadegyház
7	Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
8	Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

Országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező az Országgyűlés által elismert vallási közösségek

1	Keresztény Advent Közösség
2	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (Mormonok)
3-7	Buddhista vallási közösségek A Tan Kapuja Buddhista Egyház Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség Magyarországi Kínai Chanbuddhista Közösség
8	Golgota Keresztény Gyülekezet
9-10	Iszlám közösségek Magyar Iszlám Közösség Magyarországi Muszlimok Egyháza
11	Keresztény Család Gyülekezet
12	Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete
13	Magyarországi Baha 'i Közösség
14	Magyarországi Jehova Tanúi
15	Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
16	Örmény Apostoli Ortodox Egyház
17	Magyarországi Örmény Egyház
18	Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
19	Őskeresztyén Apostoli Egyház
20	Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház
21-22	Progresszív zsidó hitközségek Szim Shalom Progresszív Zsidó Hitközség Bet Orim Reform Zsidó Hitközség
23	Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet
24	Shalom Nyitott Bibliai Gyülekezetek

A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat (PDF) elfogadását követően, 2012. január 1-jén léphet hatályba.

Bartha Szabó József