Az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos egyes törvények módosításának részletes vitájával, valamint az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformról szóló országgyűlési határozat módosításának részletes vitájával zárta hétfői ülését a parlament.

A fideszes Hörcsik Richárd a gazdasági tárgyú törvények módosításának részletes vitájában azt kezdeményezte, hogy a fogyasztási dohány jövedéki adóját a kormány által kezdeményezettnél kisebb mértékben emeljék. Ezt azzal indokolta, hogy a fogyasztási dohány elsősorban az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, a túlzott áremelés pedig nem a költségvetési bevételek növekedését, hanem a feketepiaci kereskedelem előretörését hozná. A kormánypárti politikus emellett a cigaretta adómértékének további kismértékű emelését is indítványozta.
   
Egybehangzóan a munkavállalói érdekekre hivatkoztak az ellenzéki képviselők az egyes munkaügyi tárgyú törvények részletes vitájában, módosító javaslataikat ismertetve. A vitában elhangzottakra Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy reagált: a kormány célja a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének megteremtése. Kifejtette: a munkaerő rugalmasságát célzó szabályok a válság idején több tízezer munkahelyet mentettek meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is negyvenórás marad a munkahét, a jogszabály csak arra ad lehetőséget, hogy attól lefelé és fölfelé is eltérjenek négy órát úgy, hogy a munkáltató változatlanul 40 órányi munkáért fizessen, miközben a heti negyvenórás foglalkoztatás éves átlagban megmarad. Hangsúlyozta továbbá: a munkáltatónak meg kell indokolnia, ha kettőnél több részletben akarja kiadni a szabadságot.

A választási törvények Kósa Lajos (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) által beterjesztett módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. Ezt követően a képviselők lefolytatták a büntetőeljárási törvények módosításának részletes vitáját. Az időközi országgyűlési képviselőválasztás szabályainak módosításának célja, hogy a nehezen teljesíthető érvényességi szabályok ne hátráltassák egy térség parlamenti képviseletének biztosítását - mondta az előterjesztő Kósa Lajos. A fideszes politikus azt javasolta, hogy az országos választásoktól eltérően az időközi választásokon ne legyen érvényességi küszöb. A javaslat értelmében az időközi választás a részvételi aránytól függetlenül érvényes és eredményes lenne, ha a résztvevők több mint 50 százaléka ugyanarra a jelöltre szavaz, míg a második fordulóban a relatív többséget szerző nyerné el a mandátumot, szintén a részvételi aránytól függetlenül. Szabó Erika államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja az előterjesztést. Emlékeztetett Kisbér esetére, ahol négyszer kellett megismételni egy időközi választást, mert azon nem vettek részt elegen.

A büntetőeljárási törvények módosításának részletes vitájában Répássy Róbert államtitkár azt mondta: összeegyeztethető a korrupció ellenes harc hatékonyságának növelése, az ügyek kivizsgálásának gyorsítása a büntetőeljárások garanciális szabályaival. Hozzátette: a módosítás célja az is, hogy a büntetőeljárás elhúzódása ne lehessen enyhítő körülmény. Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság nevében felszólaló Cser-Palkovics András (Fidesz) elmondta, hogy egy kapcsolódó módosító javaslat értelmében kihallgatás nem végezhető védő nélkül.
 
Az Országgyűlés a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert. A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett. A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter kitér arra, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján a fideszes Kocsis Máté lesz az egyenruhás bűnözés folyamatát és hátterét, valamint a gyöngyöspatai eseményeket feltáró parlamenti eseti bizottság elnöke. Alelnökké a szocialista Harangozó Tamást és a KDNP-s Móring József Attilát választották. A bizottságnak öt fideszes, két-két MSZP-s, KDNP-s és jobbikos, egy LMP-s tagja lesz és helyet kap benne a független Pősze Lajos is.

Az eredetileg meghatározott június végi időpont helyett az agrárkamara megszűnéséig, pontosabban az agrárkamarai rendszer szervezetét meghatározó törvény alapján megalakuló új országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig láthatja el feladatait az agrárkamarai biztos - döntött a fideszes Font Sándor javaslatára az Országgyűlés. A javaslat zárószavazás előtti módosító indítványként került be a természetvédelmi törvény módosítását célzó előterjesztésbe. Ennek elfogadásával arról határozott a Ház, hogy a beruházás során feltárt barlangok bejáratának biztonságához és a lezáráshoz szükséges munkálatok költségét a természetvédelmi szervezetek helyett a beruházást végző természetes vagy jogi személyeknek kell állniuk.

Az Országgyűlés módosította a lakásszövetkezeti és a társasházi törvényt is, ezzel a társasházakéhoz hasonló keretek közé szorította a lakásszövetkezetek működését. A 243 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 75 tartózkodással elfogadott javaslat az eddigi hat hónap helyett a fenntartási költségek három havi hátralékára is lehetővé teszi a jelzálogjog kivetését és az első bírósági tárgyalás harminc napon belüli kitűzését.

Egyedi felmentéssel mentesülhessenek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatokat kezelő szervezetek az alól a törvényi korlátozás alól, amelynek értelmében az általuk kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg. Erről a fideszes Lázár János és Koszorús László javaslatának - csak a kormánypártok által támogatott - elfogadásával döntöttek a képviselők. A javaslat érinti az egységes szociális nyilvántartást, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartást, az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszert.

Hatályon kívül helyezte a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés hétfőn. A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte. Az előterjesztő magyarázata szerint a javaslatot az indokolta, hogy sok panasz érkezett és számos jogértelmezési probléma adódott az előírással kapcsolatban, s gyakorlati alkalmazása is számos nehézségbe ütközött. A kereszténydemokrata Michl József indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, egyrészt komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, másrészt több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas.
   
A politikus korábban a problémák között említette, hogy a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta - illetve hosszabb, négy vagy hat hónapos időkeret alkalmazásakor még később - jutnak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz, illetve hogy egyes oktatási formák esetében, a moduláris szakképzésben alkalmazhatatlannak bizonyult az előírás. (A szabályozás bevezetésével a jogalkotói szándék arra irányult, hogy többlettanításért díjazást, úgynevezett óradíjat csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített órák után fizessenek ki.) Mindezek alapján javasolták kormánypárti képviselők a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezését, hozzátéve, hogy ezzel egyidejűleg továbbra is megjelenik a törvényben, hogy csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanítás után részesülhetnek a pedagógusok pluszdíjazásban, óradíjban. A törvény szeptember elsején lép hatályba.

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők, azt csak a kormánypárti frakciók támogatták. A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.
   
A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint. Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.
   
Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.
   
Jóváhagyta az Országgyűlés hétfőn a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást. A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak. A Ház ezzel egyidejűleg - 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében - elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis - az államháztartási törvény szabályai szerint - növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés hétfőn az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el. A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a parlament az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt fogadta el. A gazdasági és informatikai bizottság indítványát a kormánypártok támogatásával, 252 igen szavazattal, 102 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. Az új törvény is rögzíti, hogy az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely a parlamentnek alárendelve látja el feladatát. A jogszabály kimondja, hogy a számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független, általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
   
A sarkalatos törvény elfogadásával a Ház módosította a büntető törvénykönyvet is. Ennek eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja. A törvény szerint a számvevőszék a megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. Az ÁSZ jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. Újdonság, hogy a számvevőszék költségvetését minden évben úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi büdzsében megállapított összegnél. Az ÁSZ elnökét egy parlamenti képviselőkből álló, nyolctagú bizottság javaslata alapján választják, az elnök újraválasztható, és az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg. Az ÁSZ elnökét 12 évre választja kétharmados többséggel a parlament, az erről szóló rendelkezést az alaptörvény rögzíti.
   
A többi között a szakszervezeti juttatások csökkentését és a kiszervezések megszüntetését javasolja a vállalatnál a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek jelentését hétfőn fogadta el a parlament. Eszerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt. A vizsgálóbizottság indítványozza, hogy a tevékenysége során tudomására jutott ügyek közül több esetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát és ha indokolt, kezdeményezzen büntetőeljárást. Ebbe a körbe sorolták a többi között a debreceni járműjavító értékesítését. A bizottság emellett sürgeti, hogy a MÁV vezetői vizsgálják felül és szüntessék meg a vállalatcsoportnak előnytelen szerződéseket. A dokumentumból kiderül, hogy a vizsgálóbizottság szükségesnek tartja a közbeszerzési törvény módosítását úgy, hogy a MÁV-csoporton belül a megrendeléskor ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatni. A testület emellett kezdeményezi, hogy a kormány a vasúttársasággal együttműködve tekintse át a vállalatcsoport szervezeti rendszerét, annak lehetőségét keresve, hogy hosszabb távon javítató legyen a belső együttműködés, átláthatóbb és takarékosabb a gazdálkodás. Javasolják annak vizsgálatát is, hogy indokolt-e a MÁV Start, a MÁV Trakció és a gépészet külön gazdasági társaságban történő működtetése.
   
Javasoljuk, hogy a kormányzat a MÁV stratégiai célja között fogalmazza meg, hogy a további kiszervezés, privatizáció nem lehet cél - olvasható a jelentésben, amely hangsúlyozza: magánosítás és kiszervezés csakis olyan hatástanulmány ismeretében lehetséges, amely a nemzetgazdasági érdekeket és a munkahelyek számának alakulását is figyelembe veszi. A testület szükségesnek tartja az ingatlangazdálkodás teljes átszervezését, egységes ingatlangazdálkodási szervezet alakítását és a bérleti szerződések felülvizsgálatát. A bizottság emellett szükségesnek ítéli a MÁV mélyrehatóbb átvilágítását, illetve annak eredményeként a vizsgált időszakban a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, azaz az illetékes minisztérium eljárásainak vizsgálatát is.

Stágel Bence azt kérdezte, mikorra épül meg a XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában. Mint a KDNP-s politikus kifejtette: évek óta nem történt előre lépés e téren, és a környéken élők szenvednek a folyamatos vasúti forgalom okozta zajtól. A fal megépítését még inkább indokolná, hogy több száz családnak otthonául szolgáló lakóparkok épültek az út közelében. Fónagy János államtitkár elmondta, az állami költségvetés keretein belül egyelőre nem mutatkozik reális lehetőség a folytatásra, de a MÁV kész arra, hogy a szakértői vélemények beérkezése után az újabb beruházás önkormányzati finanszírozása esetén a fejlesztéshez szükséges területet biztosítsa. A kelenföldi pályaudvar és a déli összekötő vasúti híd közötti szakasz kétségkívül a MÁV egyik legforgalmasabb vonalszakasza - ismerte el, hozzátéve: a költségvetési keretek csak korlátozottan teszik lehetővé az uniós támogatás nélkül tervezett beruházások megvalósítását. A fal meglévő része is helyi önkormányzat támogatásával épült meg.   

Az azonnali kérdésekkel folytatódott hétfőn a parlament ülése. Ezek sorában többek között terítékre került a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető utak kérdése, a mobilvásárlási lehetőségek, a közmunka támogatása és a hétvégi melegfelvonulás biztosításának költségei is. Stágel Bence (KDNP) azt akarta megtudni, hogy pontosan mennyibe került a Meleg Méltóság Menetének hétvégi rendőri biztosítása. A képviselő emellett viszont hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a békés gyülekezés joga, míg az erőszakos cselekedeteket el kell ítélni. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt felelte, hogy a biztosítás teljes költsége jelenlegi számításaik szerint körülbelül hetvenmillió forintot tesz ki.

A devizahitelesek problémáinak megoldása, a szabálysértési törvény módosítása és a "globális kor biofegyverei" is témák voltak az interpellációk között hétfőn a parlamentben. Az azonnali kérdések során több jobbikos képviselő is a miniszterelnökhöz akart fordulni. A politikusok nem fogadták el a helyette kijelölt válaszadó személyét.

Simon Gábor (MSZP) interpellációjában leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint egy átlagos adós az árfolyamrögzítés lejárta után 30 százalékkal fizet majd nagyobb törlesztőrészletet, mint az árfolyamrögzítés alatt és 7 százalékkal többet, mint a rögzítés előtt. Simon Gábor azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy miért tolják át a következő ciklusra a megoldást, illetve a mostani javaslat csak egy része, vagy maga az egész mentőcsomag? Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: azon gazdasági tényezők esetében, amelyekre a kormánynak van ráhatása, igenis kedvező változások történtek az utóbbi hónapokban: így például jelentősen erősödött a forint és az ország megítélése is javult köszönhetően a kormány stabilizáló intézkedéseinek. A mostani javaslat a rögzített árfolyam bevezetésével védelmet biztosít az eurózóna válsága miatt az árfolyamingadozás veszélyei ellen, vagy a kormány nem tolja át a következő ciklusra a problémát, hanem megoldja azt.

Az érdekegyeztetés átalakításáról, a kolontári helyreállításról és a  helyi élelmiszerek közétkeztetési felhasználásáról volt szó az interpellációk során hétfőn a parlamentben. Nemény András arról beszélt, hogy az OÉT megszüntetésével a kormány nyíltan hadat üzen a munkavállalóknak. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a mostani rendszer nem működik hatékonyan, és nagyon sokba kerül. Azt javasolják, hogy a széttagolt, sok párhuzamossággal működő egyeztetési rendszer helyett a társadalom egészét érintő, az általános gazdasági és társadalompolitikai kérdéseket megvitató konzultatív jogkörű tanács jöjjön létre, az unió gyakorlatát figyelembe véve, a civilek, a gazdasági és tudományos szféra, a történelmi egyházak bevonásával.

Gyenes Géza arra volt kíváncsi, hogy tervezi-e a kormány a járványos gyermekbénulás túlélőinek rehabilitációjára, valamint a közülük a postpolio-syndromát elszenvedni kénytelen betegek gyógyítására alkalmas intézményi háttér bővítését? Szócska Miklós államtitkár válaszában azt mondta, hogy a túlélők állapota eltérő súlyosságú. A legrosszabb állapotban lévő, tartós légzésbénultak többletköltségeire a Szent János kórházban, és az észak-budai egyesített kórházban az OEP többletpénzt fizet a normál finanszírozáson kívül. Havi díjazást is biztosítanak otthoni lélegeztetésre, és olyan esetben vállalják a többletadminisztráció terheit, amikor önmaga, vagy a család hibájából került nehéz helyzetbe az ellátott. A tárca saját költségvetéséből is hozzájárul egyes tartós légzésbénult betegek gondozásához.    
 
Ékes József arról beszélt, hogy kolontári katasztrófa után épülnek a házak, a lakások határidőre elkészülnek. Kolontáron hétfőn hét család foglalja el az új lakóházát. Azt kérdezte, hogy a vállalkozók és mezőgazdaságban élők kártalanítása folyamatban van, mire számít a kormány milyen határidőre lehet teljesíteni ezt? Tállai András államtitkár válaszában kiemelte: az ország legnagyobb ipari katasztrófája történt, ami nagy és súlyos feladatot rótt a kormányra, és a helyben élőkre egyaránt. Mint mondta, 2010-re és 2011-re 1,9 milliárdot utalt ki a kabinet a három érintett település önkormányzatának. Kiemelt feladat volt a bontás megszervezése: 332 ingatlant kellett elbontani, ebből 256 megtörtént, a hátralévőké folyamatosan zajlik. Minden károsultat kártalanítani szükséges - hangsúlyozta, utalva a kormányhatározatra, majd hozzátette: a kabinet ezt az ígéretet teljesítette és teljesíteni fogja teljes mértékben. Az agrármentesítés jól sikerült, s a vállalkozók kártalanítása terén is közel állnak a végleges megoldáshoz, az Európai Bizottság jóváhagyása e héten megtörténhet, s ezután következhetnek a szerződéskötések és a kifizetések.
    
Szilágyi Péter (LMP) azokat a híreket idézte fel, amelyek arról szóltak, hogy az önkormányzatok fizetésképtelenségük miatt nem tudták biztosítani az iskolai közétkeztetést. Tállai András arról beszélt, hogy olyan közfoglalkoztatási programot kell szervezni, amely valóban kiemelkedő összefogást, értékelhető és hatékony munkát eredményez. Akkor tesznek jót, ha a helyi adottságok figyelembe vételével, az önkormányzat irányításával a közmunka-programon keresztül valósulnak meg jó gyakorlatok. Ehhez el kell fogadni a közfoglalkoztatási törvényjavaslatot, ami az önkormányzatoktól olyan helyi önellátó modelleket vár el, amelyekben valóban a település maga termeli meg az élelmezési alapanyagokat.

A hétvégi melegfelvonulásról, a romaintegrációs programról, a szovjet csapatok kivonulásáról, valamint a büntetőeljárási törvény módosításáról szóltak az országgyűlési képviselők napirend előtti felszólalásaikban hétfőn. A Jobbik garázdaság miatt feljelentést tesz a szombati melegfelvonulás résztvevői ellen, illetve személyes szabadság megsértése és más hivatali visszaélések miatt a rendőrséggel szemben is - jelentette be Dúró Dóra (Jobbik). A képviselő azt kérdezte, valóban kereszténydemokrata-e a kormány, illetve miért aszisztál ehhez a keresztényellenes, rendőrileg biztosított provokációhoz. Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta, a Jobbiknak máig nem sikerült kialakítania végleges identitását. Szerinte ezt jelzi, hogy a párt néha a kereszténység mellett állt ki, de néha a neopogány rítusokat éleszti fel, illetve erre utal, hogy szembe helyezkedik az előző rendszerrel, annak tisztségviselőit azonban mégis megtűri sorai között. A kormány képviselője arra emlékeztette a Jobbikot, hogy áprilisban nem szavazta meg a házasságot férfi és nő között engedélyező új alaptörvényt.
    
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a kormányt vélhetően a jó szándék vezérli a romaintegráció területén, de hibát követ el a szociális problémák etnikai szinezetűvé varázslásával, mivel az feszültséget teremt a romák és nem romák között. Balog Zoltán Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkár válaszában azt mondta, az előző kormányoknak azért nem sikerült eredményeket elérni a romaintegráció területén, mert nem vették figyelembe a szociokulturális sajátosságokat. Mint fogalmazott, más eszközökkel lehet munkához juttatni egy harmadik, negyedik generációban reguláris munkavégzés nem is látott cigány fiatalt, mint egy olyan nem roma magyar állampolgárt, aki 5-10 év óta nem tud munkához jutni. Kiemelte: a Schiffer András által említett megállapodás figyelembe veszi ezt a sajátosságot és kimondja: a romáknak is felelősséget kell vállalniuk felzárkóztatásukért, élet- és munkakörülményeik javításáért.
    
A kereszténydemokrata Salamon László a szovjet katonai csapatok húsz évvel ezelőtti, 1991. július 19-i kivonulására, az ország állami önrendelkezésének visszaszerzésére emlékeztetett. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, ezen a napon Antall József volt miniszterelnök és Für Lajos akkori honvédelmi miniszterről is meg kell emlékezni, hiszen nekik köszönhető, hogy atrocitások nélkül sikerült kivonni több tízezer szovjet katonát.

A szocialista Tóbiás József szerint a Fidesz folyamatosan szembefordítja egymással a kitaszítottakat, azért hogy ne vegyék észre nehéz helyzetüket. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt kérdezte, milyen szabadság lehetett az elmúlt nyolc évben, amikor összesen negyvenkét esetben történt adóemelés, illetve minden egyes állampolgárra több millió forintos állami hitelt terheltek, úgymond szolgaságba taszították őket az államadósság növekedésével. Hozzátette: az elmúlt években ezzel szemben nőtt a szabadság mértéke, amihez hozzájárult az egykulcsos adó bevezetése is.

Lázár János szerint a politikai elittel szembeni közbizalom visszaszerzése, a korrupció elleni valódi küzdelem megindulása a tétje a büntetőeljárási törvény tervezett változtatásának. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a javaslat támogatói ahhoz járulnak hozzá, hogy a Kulcsár-ügy, a Tocsik-ügy, a Postabank-ügy ne ismétlődhessen meg. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben a szocialista párt olyan büntetőpolitikája érvényesült, amely lassú, enyhe és kivételező volt, az emberekben ezért az az érzés alakult ki, hogy a politikusok szabadon lophatnak, csalhatnak, hazudhatnak; tetteiknek nem lesz büntetőjogi következménye. Kiemelte: az általuk kezdeményezett büntetőeljárási törvénymódosítás a közélet tisztaságát és a büntetőeljárások gyorsítását szolgálja. A módosítás annak a próbája, hogy a parlamenti képviselők mernek-e változtatni a jelenlegi szabályokon, vagyis elég bátrak-e, hogy szigorítsanak a magukra vonatkozó büntetőeljárási szabályokon.